Barion Pixel
A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk. Részletes leírás

Abonyi István - Gépesítési útmutató

3.000 Ft
Menny.:db
Elérhetőség: Raktáron

Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény XI. fejezete az erdőgazdálkodásban a műszaki fejlesztést a következőkben szabja meg:
"Az erdőgazdálkodásban a termelékenység növelése, a munka megkönnyítése, a nehéz és veszélyes fizikai munka megszüntetése érdekében - a gazdaságosság szem előtt tartásával - a legfejlettebb technika alkalmazására és a korszerű termelési eljárások bevezetésére kell törekedni."
Törvényünk a műszaki fejlesztést az erdőgazdálkodásban tehát hármas cél elérésében jelöli meg. A műszaki fejlesztés célja a termelékenység növelése, hogy eleget tegyünk törvényünk más helyen kimondott parancsának, éspedig annak, hogy a meglevő erdő korszerű kezelése, az új erdőtelepítések és a fásítások révén az ország élőfakészlete tovább növekedjék, a népgazdaság és a lakosság több, jobb és olcsóbb fához jusson. Célja a műszaki fejlesztésnek az is, hogy társadalmunk legfőbb értéke, az ember érdekében megkönnyítsük a munkát, és végül hogy fokozatosan szüntessük meg a nehéz és veszélyes fizikai munkát.
Nem lehet vitás, hogy ezeknek a céloknak az eléréséhez, vagyis törvényünk határozott parancsának helyes végrehajtásához vezető utak között egyik legfontosabb a gépesítés fejlesztése.
Éppen ezért a gépesítés jelentőségét erdőgazdálkodásunkban elméleti és gyakorlati síkon egyaránt tovább kell fokoznunk.
Modern erdőgazdálkodás, erdőművelés, a kitűzött terveknek időre való elvégzése számtalan viszonylatban el sem képzelhető ma már megfelelő gépesítés nélkül. Gépesítéssel nem egy olyan tényező akadályozó hatását tudjuk kiküszöbölni, melyek egyébként befolyásunktól függetlenek. Gondolok itt elsősorban az időjárás kiszámíthatatlan viszontagságaiból eredő hátráltatásokra.
Törvényünk előírja azt is, hogy: „A műszaki fejlesztést a szervezett tudományos kutató munka eredményei és a nemzetközi tapasztalatok gyakorlati felhasználásával is elő kell segíteni." Ezért a Gépesítési Útmutatót megfelelő kísérletek eredményeire, továbbá a gyakorlatban szerzett műszaki tapasztalatokra alapozva kutatóink és szakembereink közreműködésével készítettük el.
A Gépesítési Útmutatót azzal az utasítással adom az erdőgazdasági dolgozók kezébe, hogy iparkodjanak az itt közölt anyagot mielőbb és jól elsajátítani, hogy ismereteiket munkájukban is hasznosíthassák. Remélem, hogy a mutató anyagának helyes elsajátítása eredményeképpen a dolgozókra bízott gépek üzembiztonsága fokozódni fog és élettartamuk is megnövekszik majd. Végül nem utolsó sorban remélem, hogy az Útmutató helyes gyakorlati alkalmazása folytán a baleseti veszélyek is jelentősen csökkenni fognak.
Végül felhívom az erdőgazdaságok vezetőit, hogy a korábban kiadott összefoglaló szakmai utasításokhoz hasonlóan mielőbb gondoskodjanak a Gépesítési Útmutató anyagának szervezett oktatásáról.
Budapest, 1962. március 22-én.
Dr. Balassa Gyula
az Országos Erdészeti Főigazgatóság
vezetője. 
Nem értékelt
Szállítási díj: 1.490 Ft

Leírás és Paraméterek

TARTALOM

Előszó 3
Az erdőgazdasági munkák gépesítésének fejlesztési irányelvei 5
A gépesítés jelenlegi helyzete 5
A gépesítés általános fejlesztési kérdései 7
Egyes munkák gépesítésének fejlesztési elvei 8
Szervezési feladatok 10
Az erdőgazdasági munkákban alkalmazott géptipusok 12
A fakitermelés gépei 12
A motorfűrészek 12
A "Druzsba-300" benzinmotoros láncfűrész 12
A "Druzsba-60" benzinmotoros láncfűrész 20
Az "MRP" benzinmotoros láncfűrész 23
Az "ERP" villanyfűrész 26
Az áramfejlesztő gépcsoportok 27
Az NV-750/2 típusú áramfejlesztő gépcsoport 27
Egyéb áramfejlesztő gépcsoportok 28
A fűrészláncélesítő gépek 29
A kérgező gépek 32
A Jätkä-1 kérgezőgép 32
A Stüve ER 26 kérgezőgép 33
A faanyagmozgatás gépei 34
Közelítő kerékpárok 34
Csörlők 36
Közelítő kötélpályák 39
Traktorok 46
Pótkocsik 55
Tehergépkocsik 57
A rakodás gépei 59
Az útépítés gépei 64
A fagyártmánytermelés gépei 73
Az erdőművelés gépei 77
Az erdőgazdasgái gépek karbantartása és tárolása 126
Az erdőgazdasági munkák szervezésének általános irányelvei 133
Az erdőgazdaságok által kielégítendő szempontok a gépek erdészetek közötti feosztásakor 133
Az erdészetek által kielégítendő szempontok a gépi munkák tervezésekor és szervezésekor 134
Az erdőgazdasági munkák munkaszervezetének fajtái 138
Egyszerű munkaszervezet 138
Összetett munkaszervezet 139
Egyszerű komplex munkaszervezet 139
Összetett komplex munkaszervezet 140
A munkaszervezetek kialakítása 140
Az egyszerű munkaszevezet kialakításának menete 140
Az összetett munkaszervezet kialakításának menete 141
A komplex munkaszervezt kialakításának menete 142
A gépesített fakitermelési munkák szervezése 143
A fadöntés technológiája motorfűrésszel 143
A fadarabolás technológiája motorosfürésszel 153
A gépesített tisztítási munkák szervezése 158
A tisztítási munkafolyamat munkaművelete 159
A tisztításból kikerülő anyag felkészítése 160
Gépesített gyérítési és véghasználati fakitermelési munkák szervezete 160
A gyérítések és 40 cm-es tőátmérőnél vékonyabb véghasználatok munkaszervezete 161
40 cm-nél vastagabb tőátmérőjű véghasználai állományok kitermelése 163
A fakitermelés és a kerékpáros közelítés komplex munkaszervezete 164
Az erdőművelés gépesítésének szervezése 166
A talaj előkészítése szántásra 167
A tuskók gépi kitermelése 167
A tuskók kézi előkészítése 167
A tuskók robbantással történő előkészítése 168
Tuskók előkészítése D-210-G típusú géppel 172
A gyökerek kifésülése D-210-G típusú géppel 172
Szántás 175
Az eke megválasztása 176
A szántás szervezése, szántási mód kiválasztása 176
A szántás minőségének ellenőrzése 180
A vetést vagy ültetést megelőző munkálatok 181
Vetés és ültetés 184
Sorközi ápolás 188
Permetezés és porozás 191
A csemeték és suhángok kiemelése 192
A gépi munkák tervezése 193
Az erdőgazdasági faanyamozgatás szervezése 195
Közelítés 195
A közelítés eszközének megválasztása 196
A közelítés lefolytatása 198
Kiszállítás 228
A kiszállítás eszközének megválasztása 228
A kiszállítás lefolytatása 228
Erdőgazdasági szállítás 231
Közforgalmi szállítás 231
A gépesített rakodási munka szervezés 233
HIAB daruval való faanyagrakodás technológiája 236
A felterhelési munka elemei 236
Segédberendezések és eszközök 236
Részleges technológia és szervezet 240
Csörlős gépkocsira való faanyagrakodás technológiája 243
A felterhelési munka elemei 243
Segédberendezések és eszközök 243
Részletes technológia és szervezet 245
A-021-es kétdobos csörlővel rönk felterhelés vasuti kocsiba 247
A felterhelés munka elemei 247
Segédberendezések és eszközök 247
Részletes technológia és szervezet 247
Pótkocsira való faanyagrakodás mozgó traktorral 251
A felterhelési munka elemei 251
Segédberendezések és eszközök 252
Részletes technológia és szervezet 253
"Panther" autódaruval való faanyagrakodás technológiája 254
A felterhelési munka elemei 254
Segédberendezések és eszközök 255
Részletes technológia és eszközök 256
MTC típusú vagonrakó transzportőrrel rakodás technológiája 258
A felterhelési munka elemei 260
Segédberendezések és eszközök 260
Részletes technológia és eszközök 260
A gépesített fagyártmánytermelési munka szervezése 261
Általános irányelvek 261
Alapanyagtér szervezése 262
Fűrészcsarnok szervezése 262
Készárutér szervezése 263
Főbb választékok termelési technológiája 264
A bányadeszka termelési technológiája szalagfűrészen 264
A szőlőkaró termelési technológiája szalagfűrészen 273
Friz-termelési technológiája szalagfűrészen 279
Gépesített útépítési és útfenntartás munkaszervezési módszerei 283
Általános bevezetés 283
Erdőfeltáró utak építése 283
Előkészítő munka 283
Alépítményi gépi föld munka 286
Felépítmény gépesített építése 294
Erdőfeltáró utak fenntartása 296
A szakágazatok dolgozóinak a gépek üzemeltetésével kapcsolatos feladatai 299
A szakágazatok dolgozói a gépek üzemeltetői 299
A gépek üzemeltetésére való átvétele 302
A gépi munkaterületek meghatározása és rögzítése 303
Munkaterületek kijelölése a fahasználatnál 303
A gépi közelítés, kiszállítás és szállítás munkaterületeinek kijelölése 304
Üzeletetési tervek elkészítése 305
A felhasználat részletes üzemeltetési tervei 306
Az erdőművelés részletes üzemeltetési alaptervei 312
A gépi munkavégzés előfeltételeinek biztosítása 316
A gépi munkafeladatok végrehajtása 316
Az erdőgazdasági gépi munkák bérezése 317
Általános bérezési ismeretek 317
A gépi munkáknál alkalmazott bérezési formák 318
A munkanormák szerepe 320
A helyi munkanormák megállapítási módjának üzemi gyakorlata 321
Képletek alkalmazása a műszaki normák megállapítása során 322
A statisztikai és matematikai módszerek alkalmazása a munkanormák megállapítása során 323
Az egyes termelési ágazatokban alkalmazott bérrendszerek 325
A gépi teljesítményelőírások megállaptása 329
Gépi munkanormák (normaalapok) ismertetése 330
Országos gépi munkanormák 330
Helyileg megállapított gépi munkanormák 331
Gépi teljesítményadatok a szakirodalomban 333
A gépüzemek bizonylati és elszámolási rendje 337
Teljesítményi és bérelszámolási bizonylatok 337
Egyéb gépüzemi bizonylatok 343
Törzskönyv 343
Szerszámkönyv 343
Havi üzemanyag és km teljesítményösszesítő 344
Jelentés a havi hajtóanyag és motorolaj felhasználásáról 344
Teljesítménykimutatás 344
Géptörzslap 344
Az erdőgazdasági gépi munkával kapcsolatos anyag- és alkatrészellátás 345
Munkavédelem 347
Alapismeretek 347
Irányelvek a munka- és egészségvédelmi rendelkezések megtartásához 347
A munkavédelem megszervezése 348
A biztonsági megbízott feladatai 348
A gépesítési szakemberek kötelességei a munkavédelemmel kapcsolatban 349
A munkabiztonság fokozását szolgáló propaganda 349
Biztonsági szín- és alakjegyek 350
Balaesetelhárító és egészségvédő óvórendszebályok 350
Oktatás 351
A gépek védőfelszerelése 351
Érintésvédelem 351
Munka- és védőruha 352
Egyéni védőeszközök 352
A gépi rakodás és a közlekedés biztonsága 352
Rakodás 353
Szállítás 353
Szerző Abonyi István, Alapi István, Balogh Ferenc, Bogár István, Galambos Gáspár, Genersich László, Huszár Endre, Huszár Endréné, Kollár Gyula, Palócz József, Radó Gábor, Rapaport József, Szabó József, Szász Tibor, Véssey Tibor
Fordította
Kiadó Mezőgazdasági Kiadó
Kiadás Éve 1962
ISBN
Kötés Típusa félvászon
Állapot

Vélemények

Erről a termékről még nem érkezett vélemény.

Hasonló termékek

Tóth József - Délkelet-Ázsia legszebb merülőhelyei


Az Indiai- és a Csendes-óceánnal körbezárt Indokínai-félsziget és Indonéz szigetvilág, bár népszerű merülőhelyeknek ad otthont, mégis számos felfedezésre váró partszakasszal és szigettel rendelkezik. Délkelet-Ázsia mesés víz alatti világával és csodálatos tengerpartjaival a kalandvágyó könnyűbúvárok Mekkája. Több ezer szigetén álmaink trópusi merülései válhatnak valóra. A meleg, kristálytiszta víz, a káprázatos korallzátonyok, a hihetetlenül gazdag víz alatti élővilág, a számtalan hajó- és repülőgéproncs mind emlékezetessé varázsolják az itt eltöltött időt. Utazásunkat Ázsia népeinek sokszínűsége, távoli, egzotikus kultúrája és ízletes konyhája teszik teljessé. Könyvünk az utazás és búvárkodás megszervezésében segít. Bemutatjuk Vietnám, Thaiföld, Malajzia és Indonézia legszebb területeit hasznos utazási információkkal kiegészítve. A kék mélység szerelmesei több száz merülőhely rövid leírását, élővilágát és legfontosabb merülési paramétereit ismerhetik meg, térképek segítségével. A helyi búvárközpontok elérhetőségeinek és szolgáltatásainak bemutatásával akár már itthonról megszervezhető a búvárkaland. A színes fotókkal illusztrált könyv remélhetőleg kedvcsinálóként is megállja a helyét. 
3.000 Ft

Dr. Radnai Béla - Az egységes magyar gyorsírás tankönyve II.


A fogalmazási gyorsírás anyagát a 47.388/1940. VKM. számú rendelet lényegesen átalakította. Ez a rendelet a fogalmazási gyorsírás keretébe utalt át több rövidítést és egész rövidítési csoportokat, amelyeket azelőtt az irodai gyorsításban tanítottunk. Az irodai gyorsírás anyagának ez a csökkentése kétségkívül könnyítést jelent az irodai rövidítések tanításában. De még nagyobb előnyt nyújt a rövidítések tanításában az a körülmény, hogy a tanuló már a fogalmazási gyorsírás tanulása közben megismerkedik a szabad rövidítésalakítás legfontosabb elvi feltételeivel és hozzászokik az önálló rövidítésalakítás gondolatához.
Nem újdonság tehát a tanuló számára, hogy mérlegelnie kell a rövidítési lehetőségeket, meg kell találnia az alkalmas grafikai eszközöket a szó lényeges hangzási elemeinek legrövidebb kifejezése. Szabad kezet engedünk a tanulónak a rövidítés mértékének megállapításában, tehát neki magának kell számot vetnie a rövidítés egyértelmű és biztos olvashatóságának feltételeivel. Az irodai gyorsírásban ilyenformán már azokra az ismeretekre támaszkodunk, amelyeket a tanuló a rövidítésalakítás terén a fogalmazási gyorsírás tanulása közben megszerzett. 
3.000 Ft

Quintus Horatius Flaccus - Magyar Horatius / Horatius Noster


Részlet a kötetből:

„Horatius noster"

NYUGATEURÓPA szellemi emberét abban a korban, amelyben a költészetnek megnyílni kezd, három latin költő ragadja meg hatásával: Vergilius, mint ,imádság és költészet' - vagyis az, amit e kettőben a misztikus lélek azonosnak érez -; Catullus, mint szenvedély és költészet; Horatius, mint életbölcseség és... tegyük-e hozzá, hogy költészet?
Annyira megszoktuk már a romantika kora óta a költőt belső oldaláról, az érzelmek hullámzása felől nézni, hogy Horatius líráját Catullusé mellett nem is merjük egészen költészetnek érezni. Iskolamesterei maguk szoktatták rá a nem-latin Európa szellemi emberét mindenütt, Angliában éppen úgy, mint nálunk, erre a különösségre.
Mintha a catullusi tűz, szabadszájúság, tiszteletlenség Caesarrfal szemben egy kiszáradt iskolás lelkületnek éppen azért volna legfőbb lírai ideálja, mert elérhetetlen a számára! S mintha ugyanez az erőtlen középszerűség találna megnyugvást Horatiusban, az ,arany középszer' költőjében. Mintha önmagát állítaná oda ideálnak, amikor Horatiusról eltanítgatja, hogy ez az a költő, akinek csak a fiatalság és szegénység adott szájára vakmerő szavakat, különben a tanult művészet embere ő, és Caesar nagy tisztelője...
Nálunk magyaroknál ez az utolsó dicséret azután teljesen ellenkező értelművé fordult. Mi negyvennyolcasokká lettünk Horatiusszal szemben. Nagyszerű alkalom volt ő: megvetni azt, aki - erre a pontra tapadtak rá legtöbbnyire a megvető tekintetek - Maecenas- és Caesar-tiszteletével érvényesült, megvetni az osztályteremben, elméletileg, irodalomtörténetileg. Nem mondta-e Horatius maga, hogy költeményein fogják a gyermekeket az elemekre oktatni? Azt nem sejtette, hogy egy magyar történetfelfogás elemeire is, - egy olyan történetfelfogáséra, amely a puszta oktatásban kimerült. 
3.000 Ft

Csányi Vilmos - A bábosok

A világhírű etológus és több, kutyákról szóló sikerkönyv szerzője egyre inkább szépíróként is meghódítja az olvasókat! A Kannibálok című elbeszéléskötet után most egy vérbeli regénnyel jelentkezik a szerző: A Bábosok rendkívül olvasmányos, érdekfeszítő történet egy ősi, erőszakmentes falu életéről, amelyet tragikus módon semmisít meg a globalizáció.
3.000 Ft