Laurent Gounelle - Amikor Isten inkognitóban jár

A ​száz esztendővel ezelőtti szórakozási szokások, az ital, a kártya, a nők és az elfüstölt milliók világának, ám mindenekelőtt a pécsi vendéglátás neves emlék­helyeinek gyűjteményes összeállítása ez a könyv. Megismerhetjük belőle a szál­lodákat és fogadókat, a vendéglőket és kiskocsmákat, előbbieket a Magyar Ko­ronától a Hétfejedelemig, utóbbiakat a Fekete Sastól a Fehér Hollóig. Megtud­hatjuk, hogy milyen volt a korabeli Nemzeti, a Nádor, az Arany Hajó, a Pannonia, a Vadászkürt, a Vadember és a Mátyás Király fogadó illetve szálloda, hol és hogyan működtek a leglátogatottabb sörözők, kiskocsmák. Részletesen bemu­tatja a szerző a kávéházakat és a kávéházi életet, a legendás Ribaytól az Ottho­nig, a Bedőtől a Royalig. Nem kerüli el a figyelmét a Pécsi Nemzeti Kaszinó, a Polgári Kaszinó és a Vigadó bemutatása sem. „Édes óráknak” is részesei lehe­tünk a leghíresebb cukrászdákban, a Caflishban, Oroszy Sándor, Benczenleitner Sándor, Gindl Dezső, Murányi József és Vasicsek János remekeit kóstolgatva. Végezetül ellátogathatunk az Ostende mulató piros lámpás házába is. Igazán nem rossz programösszeállítás…

Olyan országot járunk be most, mely már a bibliai idők előtt is létezett, gazdag kultúrája volt, a látogatók előtt mégis alig ismert. A Földközi-tenger egykori hajósai a keleti partvidéket Levantének nevezték, mely elnevezés a 20. század elejéig fenn is maradt. Jelentése: "a hely, ahonnan a hajnal érkezik". Ez az ország Libanon, nagy történelmi útkereszteződés a Közel-Keleten.
Libanon, a cédrusok árnyékában fekvő kis közel-keleti ország mindig is a turizmus kedvelt területe volt, de a történelmi események sokszor váratlanul közbeszóltak. Így volt ez nem csak a főníciaiak idején, hanem a legutóbbi évtizedekben is, amikor polgárháború sújtotta az országot. Persze az idegenforgalom soha nem feledkezett meg Libanonról, csak arra vártak, hogy minél előbb eljöjjön annak az ideje, amikor újra ellátogathatnak a cédrusok földjére, ahol az emberiség történetének rengeteg emléke várja az érdeklődőket és természetesen a régészeket, tudományos kutatókat. 

A ​magyar orsósmagnó gyártás története - magánkiadás -PIREHAB Nonprofit Kft. 2009 - 180 oldal „50 év. Ennyi volt a szalagos orsós magnetofonok élete. Rövidebb, mint egy emberöltő. Üstökösszerűen felívelő elterjedtség, népszerűség, több évtizedes egyeduralom, majd viszonylag rövid agónia után a teljes eltűnés. A technika fejlődése egyszerűen túllépett rajta. Ahogy pár évtizeddel ezelőtt túllépett az elektroncsöveken, vagy napjainkban a katódsugárcsöveken. Helyébe lépett az írható CD, a DVD, Blue Ray, a merevlemez (hard disc), a memória kártya, a pen drive. Az orsós, szalagos magnó néhány év alatt múzeumi tárgy lett. A múzeumi tárgyaknak pedig múzeumban van a helyük. Mert ha nem kerülnek időben oda, akkor nagy valószínűséggel roncstelepen, lomtalanítási akciókban, jobb esetben padlásokon, fészerekben fejezik be pályafutásukat. És néhány évtized múlva csodaszámba megy majd egy-egy épnek mondható készülék megtalálása.” 

Magyar Bálint 2001-ben „Magyar polip – a szervezett felvilág” címmel írt cikket az egészpályás lenyúlást alkalmazó, a jogállam intézményrendszerét szétzüllesztő Fideszről, illetve az általa berendezett világról, ahol a demokratikus intézményrendszer keretei között működő hatalom maffiamódszerekkel, állami segédlettel terjeszkedik lefelé. Ebben a rendszerben az állam nem a maffia eszköze, hanem maga a maffia, amely az államhatalom teljes fegyvertárát beveti politikai és gazdasági érdekei érvényesítéséért.
Akkor még sokan vitatták az új fogalmi megközelítés helyességét, amelynek kulcskategóriái a „szervezett felvilág”, a „maffiamódszereket alkalmazó állam” és a „politikai családtagok” voltak. 2010-ben azonban a Fidesz–KDNP kétharmados parlamenti többségével jórészt megszűntek a hatalomgyakorlás intézményes korlátai. A párt után az állam is egyetlen személy fennhatósága alá került, aki azóta az engedelmességre kényszerítést már a társadalom egészén alkalmazza.
A rendszert leíró új fogalmi keret az elmúlt hónapokban revelációként hatott sok politológusra, szociológusra és közgazdászra. Felmerült a gondolat, hogy ezen az új nyelven lehetne modellszerűen értelmezni a jelenlegi magyar gazdasági és társadalmi viszonyokat. A kötet szerzői – mindenki a maga szakterületén – erre tesznek kísérletet.
A téma és az annak feldolgozását szolgáló fogalmi keret nemcsak Magyarország, hanem az autokratikus kísérleteknek szintén kitett kelet-európai országok esetében is fontos és időszerű, hozzájárulhat a volt Szovjetunió utódállamaiban végbemenő folyamatok megértéséhez is.