Stendhal - Vörös és Fekete

Schratt Katalinnak, a sokat emlegetett udvari színésznőnek ez az első életrajza számos eredeti levél, távirat, feljegyzés és napló alapján készült. Mindennek az anyagnak a megszerzése rendkívül nehéz volt, mert Schratt asszony feljegyzéseinek és levelezésének nagyrészét kevéssel halála előtt megsemmisítette; kiderült azonban, hogy megbízható másolatok állanak rendelkezésre, valamint hogy nagyszámú eredeti dokumentumot őriznek barátok és rokonok, úgy hogy a könyv anyagához adalékok egész tömegét szolgáltathatják. Kiegészítik még mindezt Schratt Katalin legnagyobbrészt még életben lévő ismerőseinek közlései. Nevüket a források jegyzékében találja az olvasó. Ugyanitt található az együttműködésre megnyert levéltári igazgatóságok, színházak, múzeumok felsorolása is, valamint a felhasznált könyvek és folyóiratok jegyzéke. Mindehhez a terjedelmes anyaghoz járul még Schratt asszonnyal való személyes ismeretségem.
Schratt Katalinnal 1915-ben ismerkedtem meg Bécsben és utoljára 1938-ban látogattam meg kärntnerringi házában. Ez időközben szerzett személyes benyomásaim kiegészítették ezt a képet és Schratt Katalin jelen életrajzának megírására buzdítottak.

Pierre Lescalopier 1574-ben Velencéből Konstantinápolyba, a tengeren egészen Raguzáig, onnan pedig a szárazföldön, majd vissza Thrácián, Bulgárián, Havasalföldön, Erdélyen vagy másként Dácián, Magyarországon, Németországon, Friuli és Treviso tartományokon át Velencébe

Tartalom
Csertő György: A jogrend felépülése Szent Tamásnál - 1
Sík Sándor: A keresztény tragikum - 10
Péterffy Gedeon: Bűnbánat és ártatlanság - 29
Gerencsér István: A vallásos élmény és Isten létezése - 49
Rezek S. Román: A művészet és az erkölcs súrlódásainak végső alapjai - 71
Az Aquinói Szent Tamás Társaság működése - 98
Szemle: Nietzsche korunk szemléletében - 100
Irodalom
Tudományelmélet - 110
Metafizika - 114
Erkölcsbölcselet - 124
Lélektan - 128
Bölcselettörténet - 134
Inhaltsangabe - Résumé - 147

A "nagy mesemondó" több mint száz éve, 1869-ben írta ezt a regényt, az 1848-as magyar szabadságharc hőskölteményét. Nagy művészi erőkkel ábrázolja a gigászi küzdelem tömegjeleneteit: gyűléseket, forradalmi pillanatokat, csatákat. Budavár ostromát, és bemutatja az egyes emberek válaszát a nagy idők szavára, az önfeláldozó küzdelemtől a meghunyászkodáson át az aljas árulásig. Hőskölteményét azonban népmesék módján szövi az író, voltaképpen három fiútestvér történetét olvassuk, közülük a legfiatalabb, a legkisebb és a leggyengébb adja a legnagyszerűbb példát a szinte emberfeletti hősiességről. A regény minden sorát a hazaszeretet és az erkölcsi nagyság iránti lelkesedés fűti.