Antikvárium

A libanoni származású francia írót, Amin Maaloufot, akinek a Taniosz sziklája, a Levantei kikötők és a Szamarkand című regényei magyarul is nagy sikert arattak, a keresztes háborúk történetét feldolgozó nagyívű történelmi munkája indította el a hírnév útján. Könyve, amely megjelenése pillanatában, 1983-ban a döbbenetes újdonság erejével hatott, ma már alapműnek számít ebben a témakörben.
Vajon miben rejlik a könyv újszerűsége, mi a titka világsikerének? A válasz kézenfekvő: a keresztes háborúk történetével foglalkozó művek döntő többségétől eltérően Maalouf nem a támadók, hanem a megtámadottak, az arabok szemével láttatja a "dzsihád", a "szent háború" kétszáz évét, az európai és az arab világ, a keresztény és az iszlám vallás-kultúra réges-régi, de a mai időkre is kiható összecsapását. Hogyan látták, hogyan értékelték a megtámadottak a kegyetlen, véres eseményeket, miként ítélték meg a Nyugatról érkezett, hitükkel, civilizációjukkal fennen kérkedő, ám gyakorta barbárok, sőt vadállatok módjára viselkedő hódítókat? Erre a kérdésre keresi s adja meg a választ Maalouf műve, amely forrásként szinte kizárólag a korabeli arab történetírók, krónikások írásaiból merít. 

Faludy György a magyar történelem egyik legsötétebb korszakának megdöbbentő történetét írta meg Szolzsenyicin Gulágjához is hasonlított életrajzi regényében. A Pokolbeli víg napjaimban az Andrássy út 60. és Recsk poklát megjárt költő sorsát 1953-ig, a táborból való szabadulásáig kísérhetjük figyelemmel.

Mindaz, ami kapaszkodót nyújtott számára a hányattatás éveiben - ösztönös életigenlése, a testi szépség és a szellemi nagyság iránti feltétlen tisztelete - mélyen áthatja anekdotáit. Kortörténeti jelentősége mellett a Faludyra oly jellemző irónia és elemi őszinteség teszi a könyvet lebilincselő olvasmánnyá.

Az odüsszeuszi életutat elbeszélő regény időközben trilógiává bővült: Pokolbeli napjaim után címmel 2000-ben, A Pokol tornácán címmel 2006-ban látott napvilágot a folytatás. A harmadik kötet megjelenését a legendás költő már nem érhette meg.

Hunyadi János került először érintkezésbe ezekkel a délszláv könnyű lovasokkal, akik hazánk déli részén tovább folytatták harcaikat az ősi ellenség, a török ellen.
A vasfegyelmet követelő Mátyás király szervezte őket csapattá, amikor szolgálatába állottak. Fél évszázad sem telt el, és a huszárok majdnem kizárólag magyarok lettek. Így volt ez a 150 éves török uralom alatt is.
A szakadatlan háborúskodás kifejlesztette a magyar huszár harci erényeit, a végvárakat már el sem lehetett képzelni huszárok nélkül.

Ez a kiadatlan mű az író otthonában talált kéziratokból, levelezésekből és egyéb dokumentumokból álló hatalmas iratanyagból került elő Robert Merle 2004-ben bekövetkezett halála után. Amikor gyermekei később elolvashatták a rövid, irodalmi értékekben mégis bővelkedő, igen tömör szöveget, egyhangúan a kiadása mellett döntöttek. Bemard de Fallois azonnal e terv mellé állt.
Robert Merle élete során sosem tett említést erről az írásáról. Keletkezésének időpontja és előzményei csak az apám életrajzának megírásához összegyűjtött temérdek jegyzetből állapíthatók meg. A szöveg azonban kétséget kizáróan Robert Merle első irodalmi alkotása, amelyet több mint fél évszázadon keresztül titokban tartott. 

Sokan vagyunk még, akiknek személyes emléke az ötvenes évek hidegháborús Amerikájában atomkémkedéssel vádolt Rosenberg házaspár pere. A Meerpol házaspár örökbe fogadta két kisfiukat, akiket bizonyos provokációk arra késztettek, hogy nyilvánosság elé lépjenek, és feltárják egész pályafutásuk alakulását 1974-ig, amíg e könyv írásába belefogtak.

A népszerű író-házaspár, Péterfy-Novák Éva és Péterfy Gergely közös kínai utazásának könyve A panda ölelése. Hogyan és miért érzik magukat egyre otthonosabban a számukra is idegen és nehezen kiismerhető Kínában? - ennek a közvetlen, mindennapi tapasztalatáról számolnak be mindketten, ugyanarról másképpen. Az eltanulhatatlan életszeretet - az viszont közös.

Mednyánszky László (Beczkó 1852 - 1919 Bécs) grafikus, festőművész

1870-1871-ben még mérnöknek tanult, de hamarosan átjelentkezett a müncheni akadémiára. 1873-ban Párizsban, az École de Beaux Arts-on képezte magát, 1878-ban itáliai körútra indult. 1897-ben önálló kiállítása nyílt Párizsban. A hetvenes években járt először Szolnokon, 1902-ben részt vett a művésztelep alapításában. Állandó utazásainak csomópontja Párizs, Bécs, Budapest volt, és családi birtoka, Beczkó. Vonzotta a szegénység világa és a társadalom perifériájára kerültek társasága; modelljei voltak, támogatást nyújtott nekik, közöttük élt és élt meg mély kapcsolatokat. A világháborúban hadifestőként teljesített szolgálatot. Intellektuális karaktere, melyet a Párizsban megismert teozófiai és buddhista eszmék árnyalnak, jegyzetfüzeteinek, naplóinak sorozatából is kirajzolódik.

Beszélgetések a Szentföldről, irodalomról, életről

Tevegelő beduin - Esterházy; öreg Dávid király - Konrád; jeruzsálemi ősi szellemek - Spiró.

Marianna D. Birnbaum izgalmas kérdései mindezekre és más különös pillanatokra derítenek fényt, vonnak párhuzamot és tesznek különbséget e három irodalmi ikon között, úgy, hogy a történetmesélések közben az írók - e kötet főszereplői - közelebb engedik magukhoz az olvasót. Megosztják gondolataikat a zsidóságról, a magyar–izraeli hasonlóságról, a világszemlélet és érték fontosságáról, választ adnak arra, hogyan lehetünk egy kultúra egyszerre külső és belső szemlélői.
Egy üdvözlőkártya, melyet Esterházy, Spiró és Konrád adott postára Izraelben a szülőanyja az interjúkötetnek. S íme, a kártya ettől kezdve nemcsak eszmei értékkel bír, hanem jóval túlmutat önmagán: e szíves gesztus gondolatából fakadt az az ötlet, hogy a címzett a szerzőkkel készített interjúk nyomán kifürkéssze, milyen benyomásokkal tértek haza kedves barátai az Izraelben eltöltött négy nap után.
A három szerző mellett sétálva, miközben elhaladunk a Jaffa-kapu, majd a Hurva-zsinagóga előtt, századokon és világokon át utazhatunk, míg ismét visszatérünk saját valóságunkba, amely a könyv élményétől máris gazdagabb lett.

Eckhart Tolle bölcsességét ezúttal elegáns, szemet gyönyörködtető kártyák formájában kapjuk kézbe. A lapokon olvasható szövegek elősegítik a napi meditációt, témáik egytől-egyig a jelen pillanatra nyíló kapuk. Csodálatos üzenetük a gondolkodás fölé emel, békévé oldja a szenvedést, és átláthatóvá teszi az emberi kapcsolatokat. Milyen változást eredményez mindez? Örömet és teljességet hoz akár most, azonnal, amit aztán megoszthatunk másokkal, kiterjeszthetjük a munkánkban, az otthonunkban, s mindezzel a világ jobbításához is hozzájárulunk. Akik rendszeresen használják a kártyát, azt állítják, egészen megváltoztatja az embert. Húzzunk egy lapot váratlan helyzetekben vagy kezdjük azzal a napjainkat, hogy megnyílunk egy kártya csodálatos üzenetének! Még jobb, ha kitesszük a lapot az asztalunkra, a meditációs doboz erre kiképzett keretébe, mert így egész nap hathat ránk felséges energiája, ami segíti a mondanivaló befogadását és gyakorlati megvalósítását. A kártyák szépek, hasznosak, és a doboz is a legjobb minőségű. Kiváló ajándék bárkinek, aki lelki támaszt keres, vagy csak bölcs dolgokat szeretne tanulni. 

Az állategészségtan az ember egészségtanához hasonlóan azokkal a kérdésekkel foglakozik, amelyek elsősorban szolgálják az állatok egészségének a fenntartását.
Hogy mit nevezünk egészségnek és betegségnek az a gyakorlati életből jól ismert. Ezért az állategészségtan keretein belül arra világítunk rá elsősorban, hogy a különböző környezeti tényezők az állati szervezet egészségi állapotának a fenntartását mennyiben segítik elő, illetőleg mennyiben gátolják. Ugyanis a gazdasági állataink egészségének a megőrzése nemcsak állatorvosi feladat, hanem nagy szerepe van ebben az állattenyésztőknek és állatgondozóknak. Fontos feladat hárul itt a mezőgazdaságtan szakos általános iskolai tanárokra is, akik állomáshelyeikre kikerülve az oktató és felvilágosító munkájukkal igen jó szolgálatot tehetnek az állategészségügynek.
A gazdasági állataink egészségének a védelme elsősorban az állatokkal foglalkozó egyének kezében van. Az állattenyésztő feladata az, hogy állandó megfigyelés alatt tartsa az állatait, továbbá a tartási és takarmányozási viszonyokat kedvezően irányítsa, megfelelő szinten tartsa. Ezzel el lehet érni azt, hogy egészséges és ellenálló szervezetűek lesznek a tenyésztett állataink.
Az optimális környezeti és tenyésztési viszonyokat viszont tudatosan kialakítani csak ugy lehet, ha ismerjük azokat a feltételeket, amelyek révén az állatok egészsége fenntartható, azaz mindazokat a tényezőket, amelyek veszélyeztetik az állatok egészségét, illetőleg betegséget idéznek elő.
A gazdasági állataink körében előforduló betegségek közül különösen nagy jelentőségű a parazitás és a fertőző betegségeknek az ismerete. Az egyes járványszerűen fellépő betegségek időbeni felismerése, a megfelelő óvintézkedések életbeléptetése nagymértékben csökkenti a bekövetkező veszteséget.

"Ez a könyv nem önéletrajzi regény, és nem is emlékirat. Nem azt írtam meg benne, amire ma emlékszem, és nem hallgattam el azt, amire ma nem szívesen emlékszem vissza. Nem az van benne, amit ma tartok érdekesnek, hanem az, ami 1942 és 1947 között vezette a tollamat. Nem mai tudatomon megszűrve írok a háborúról, az ostromról, a felszabadulásról és a Trianont megismétlő Luxembourg-palotai békéről, hanem akkori tudatom termékeit bocsátom az olvasó elé."

"Két évig szünet nélkül dolgoztam, úgyhogy 1924 őszén már egy tucat film volt mögöttem. (Pályafutásom alatt, a rövid- és hosszú filmekkel együtt, negyvenkilenc film főszerepét játszottam. ) De minden filmezésnél nagyobb elégtétellel töltött el, hogy... alig volt hét, hogy valamelyik lapban ne jelent volna meg írásom. S az, hogy bennfenntes voltam művészkörökben, megkönnyítete a neves emberekkel készített interjúkat."