Barion Pixel
A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk. Részletes leírás

Barabás János-Dr. Gróh Gyula - A fényképezés kézikönyve

2.000 Ft
Menny.:db
Elérhetőség: Raktáron
A haladó amatőrök részére készült könyv első kiadása napok alatt elfogyott. Az átdolgozott második kiadás mind az elmélet, mind a gyakorlat területén a legkorszerűbb ismereteket tartalmazza.
A fényről, a geometriai optikáról, a fényérzékeny rétegről, a gyakorlati fényképezésről és a színes fotózásról írt fejezetek a fényképezés minden „titkát” feltárják az amatőrök előtt. A hivatásos fényképészek pedig elsősorban az elméleti részekben és a színes fényképezés című fejezetben találnak újat. A kézikönyv számos fekete-fehér és színes ábrát, műmellékletet tartalmaz.
Nem értékelt
Szállítási díj: 1.490 Ft

Leírás és Paraméterek

TARTALOM

Előszó 5
A fényről  
A fény természete 9
A fényforrások 16
A fénytechnikai egységek 23
A fényképezés eszközei  
Geometriai optika és a képalkotás  
A geometriai optika feltevései 27
A fénysugarak útja különböző közegekben 27
A lencsék és tükrök mint képalkotó eszközök 33
Összetett lencsék és tükrök 44
Rekeszek, pupillák és a viszonylagos nyílás 49
A mélységélesség 53
A felvevőlencsék képalkotási hibái 55
Optikai üveg- és a felvevőlencsék színhibái 67
A felvevőlencsék  
A felvevőlencsék alkalmazási területük szerinti csoportosítása 74
A felvevőlencsék különböző formái és optikai teljesítményei 75
Asztigmátok 75
Anasztigmátok 77
A távlencsék 91
A felvevőlencsék ellenőrzés4e 98
A különböző objektívek távlati hatása és a térhatású képek 107
Fényképezőgépek  
Rövid történelmi áttekintés a fényképezőgépekről 115
A különböző fényképezőgépek 117
Fényképezőgépek szerkezeti részei 133
Nagyító- és vetítőgépek  
A nagyítás 167
Megvilágítás és a megvilágító rendszer 171
A nagyító és vetítőgépek felépítése 174
A fényérzékeny réteg elmélete  
A rejtett kép  
Bevezetés 181
A fotográfia alapelve 182
Az ezüstbromid-kristály 183
Az elemek periódusos rendszere 183
Ionvegyületek kristályszerkezete 186
Ezüstbromid-kristályokból álló fényérzékeny diszperzió 187
A látens kép mibenléte 189
A fizikai hívás 190
Fény és anyag kölcsönhatásánál érvényes alaptörvények 191
Belső fotoelektromos hatás 192
Gurney-Mott-elmélet 193
Az ezüstbromid-kristály elektronjainak energiaszintjei 195
Kristályokban lévő hibahelyek 197
Ionvezetés kristályokban 198
A Gurney-Mott-elmélet további kiépítése 202
Alcsírák 202
Felületi és mély kép 202
Az elektron-csapdák kémiai összetétele 205
Egyéb látens kép elméletek 206
Fotográfiai effektusok  
Eltérés a viszonossági törvénytől 208
A viszonossági törvénytől való eltérés matematikai kifejezése 209
A viszonossági törvénytől való eltérés magyarázata 212
Herschel-effektus 214
A Herschel-effektus magyarázata 216
Debot-effektus 217
Clayden-effektus 218
Villard-effektus 218
Albert-effektus 218
Kron-effektus 219
Sabattier-effektus 219
Szenzitometria  
A fotográfiai feketedés fogalma 221
A fotográfiai feketedés mérése 223
A szenzitometriai adatok elméleti értelmezése 225
Fotografikus érzékenységi rendszerek 234
Fotoanyagok színérzékenységének mérése 252
Szemcsézet és feloldóképesség  
Szemcsésség és szemcsézet 256
A szemcsésség meghatározása 257
A Callier-koefficienes 258
Eggert és Küster munkássága 260
Feloldóképesség 262
Élesség 270
Fényudvar 271
Eberhard-effektus 273
Kosztinszki-effektus 274
Ross-effektus 274
A fényérzékeny anyagok gyártása  
A gyártás anyagai  
Foto-nyerspapír 271
Baritálás 281
Filmalapanyag 288
Fotoüveglemez 296
Az emulzió készítésénél használt anyagok 297
Fotoemulziók  
Különböző emulziótípusok 338
Az emulziókészítés technológiája 348
A lecsapás és érlelés elmélete 351
Emulziók öntése  
Az emulzió öntésre való előkészítése 362
Különböző öntési eljárások 365
Fényérzékeny anyagok vágása és csomagolása 367
A fényképezés gyakorlata  
Bevezetés 371
A gép megválasztása 372
A megvilágítás  
A fényképezés fényforrásai 374
Elektrotechnikai alapfogalmak 375
Fényképezés izzólámpák fényénél 378
A lámpák helyzetének szerepe 379
Ívfény, magnézium, Vacublitz, flash 384
A fényerősség mérése 393
A kép élessége  
A negatívanyag megválasztása  
A negatívanyag színérzékenysége 399
A felvételkészítés segédeszközei  
Színszűrők 402
Fényellenzők 406
Állvány, kioldózsinór 406
Előtétlencsék, közgyűrűk, kihuzatok 407
Gyors felvételkészség 409
Az objektívváltás jelentősége 409
A felvételkészítés  
A képszerkesztés alapismeretei 415
Egyszerű megörökítés, emlékképek 416
Emberábrázolás, arcképfelvételek 417
Gyors mozgás fényképezése 418
Tájképfelvétel 420
Kis dolgok nagyban 420
Reprodukálás 422
A sötétkamra  
A sötétkamra és berendezése 424
A sötétkamra világítása 426
A sötétkamra munkálatok 429
Az előhívás elmélete  
A kidolgozás  
A kidolgozás folyamatainak ismertetése 450
A negatív kidolgozása 464
Pozitív képek készítése 489
Nagyítás egyes műfogásai 494
Diapozitívok készítése 496
Retus, pontozás 498
Fényképezéshez használt vegyszerek 500
Színes fényképezés  
Színelmélet  
A színes látás 511
A színkeverés törvényei 512
A színes fények előállítása, színszűrők 518
Elvek és gyakorlati megoldások  
Additív eljárások 522
Szubtraktív eljárások 528
A kémiai színezés 530
Színezés bázikus színezékekkel 531
Színezékek fotokémiai kihalványodása 531
Zselatincserzésen alapuló eljárások 533
Színroncsoló eljárások 540
Diazotípiai rétegek 540
A színes felvétel készítése  
Színes fényérzékeny anyagok 542
A fényképezőgép 544
Fényforrások és színszűrők 544
Expozíció és megvilágítás 546
A fordítós és negatív-pozitív színes anyagok összehasonlítása 550
Gyakorlati tanácsok a színes fényképezéshez 552
A színes felvételi anyagok kidolgozása  
A színes fordítós filmek kidolgozása 555
Agfacolor fordítós film hívása 557
Anscocolor fordítós film kidolgozása 559
A színes fordítós kép módosítása az előhívás folyamán és utólagos kezeléssel 563
Színes negatív filmek kidolgozása 565
Agfacolor negatív kidolgozása 566
Gevacolor negatív kidolgozása 568
Színes másolatok  
A szűrőzés 570
Színes pozitív anyagok kidolgozása 577
Agfacolor pozitív-film előhívása 577
Gevacolor pozitív-film előhívása 578
Agfacolor papír kidolgozása 580
Sovcolor papírok kidolgozása 581
Tudnivalók a színes munkával kapcsolatban 581
Színes filmek szokásoktól eltérő kidolgozása és alkalmazása 583
Színes fotoanyagok tulajdonságai  
Szindenzitás 586
Alapfátyol 587
Gradáció 588
Érzékenység 594
A színképi érzékenységeloszlás 595
A színes film alapszíneinek abszorpciós tulajdonságai 595
Feloldóképesség 596
Színes filmek rétegvastagsága 597
Színes filmek felismerése 597
A színvisszaadás hibái és korrekciós eljárások  
A színvisszaadás megítélése  
Irodalom 615
Tárgymutató 619
Műmellékleten levő ábrák jegyzéke 627
Tartalom 629
Szerző Dr. Gróh Gyula és Barabás János (szerk.)
Fordította
Kiadó Műszaki Könyvkiadó
Kiadás Éve 1955
ISBN
Kötés Típusa kemény vászon
Állapot

Vélemények

Erről a termékről még nem érkezett vélemény.

Hasonló termékek

Leon Uris - Miła 18

1939. szeptember 1-jén a német csapatok átlépik a lengyel határt, s ezzel kezdetét veszi a második világháború. A megszálló németek először csak jogaikat csorbítva alázzák meg a zsidóságot, majd gettókba terelik őket, végül pedig kezdetét veszi a népirtás. A lengyel zsidóság egyedül áll szemben a náci terrorral, saját honfitársaik, a lengyelek elzárkóznak a segítségnyújtás minden formája elől.

Uris döbbenetes erejű regényének cselekménye a háborúnak azt az időszakát meséli el, amikor a varsói gettó lakói fellázadnak elnyomóik ellen, és házi készítésű fegyverekkel, valamint puszta ököllel szállnak szembe a Wehrmacht tankjaival. A város romjain folytatott küzdelem 47 napig tart, de végül csak néhány túlélő marad.
2.000 Ft

Márai Sándor - A gyertyák csonkig égnek

Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény - az író stílusművészeti remeke - vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik és végigbeszélgetik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz: egyikük annak idején elárulta sőt majdnem megölte barátját, elcsábította feleségét, örökre tönkre tette életét. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: egy világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti.
2.000 Ft

Hargittai Csaba, Nagy Tibor, Pataki György, Erdélyi Sándor - Modern fizikai kisenciklopédia


Korábban közkeletű meghatározás szerint: a fizika az élettelen természet olyan megnyilvánulásaival foglalkozik, amelyek nem járnak az anyagi minőség megváltozásával. Hogy valójában mi a fizika és hogy miben különbözik a rokon tudományoktól, arról az említett definíció modernizálása sem adhat számot. "A rokontudományokkal, így a csillagászattal, kémiával, ásványtannal a fizika mindig szoros kapcsolatban állt. A köztük meghúzott határokat jórészt külsőleges különbségek - mindenekelőtt a készülékek különbözőségei - jelzik, éppen ezért e határok nagyon gyakran elmosódottak." (M. Laue: A fizika története, Gondolat, 1960. 8. old.) Néhány mondatba tömörített jellemzés már ezért sem pótolhatja azt, amit e tudomány egészének kifejtése nyújt. A mégis megkívánt előzetes tájékoztatás legjobban akkor éri el célját, ha általánosan jellemzi azoknak az alapelveknek az összességét, amelyek segítségével a fizika tárgykörébe eső jelenségeket egységes rendszer részeiként tudjuk szemlélni. Mivel a fizika az anyagi világ legalapvetőbb megnyilvánulásaival foglalkozik, tárgyát illetően a legegyszerűbb és - tudományos rendszerét tekintve - a legfejlettebb természettudomány. Ez utóbbi szinte szükségszerű, hiszen minél kevésbé összetett a vizsgált tárgy, annál több lehetősége van az egzakt elmélyülésnek. Egyúttal ennek köszönhetjük, hogy az a nézőpont, amelynek alapján az anyagi világ bizonyos általános érvényű törvényeit a fizika részeként tartjuk számon, problémamentesen adott.
A fizika tárgya az anyag. Az anyag öntevékeny szubsztancia: változásainak oka önmagában van. A fizika e szubsztanciának azokkal az attribútumaival foglalkozik, amelyek az öntevékenység lehetőségeit és korlátait egyaránt megszabják. Az anyag úgynevezett megmaradó tulajdonságait bizonyára az attribútumok közé sorolhatjuk. Ezek közül egyesek az anyag minden megjelenési formájában megtalálhatók. E megmaradási tételekben jut egyaránt kifejezésre mind az anyag megmaradása, mind pedig a soha meg nem szűnő dinamizmus is. A dinamizmus konkrét okaként a kölcsönhatást tekintjük, amit ugyancsak - kölcsönhatási típusonként más és más - megmaradási illetve meg nem maradási tételek jellemeznek. A speciális fizikai rendszereknek a többitől való egzakt megkülönböztetésére (jobb szó híján) állapothatározók és állapotegyenletek szolgálnak. 
2.000 Ft

Landau, L.D.- Rumer, J.B. - Nehéz kérdések - Mi a relativitáselmélet? (Búvár Könyvek)

Amikor a század elején a huszonegynéhány éves Einstein közzétette az általa kidolgozott relativitáselméletet, sokan fantasztának tartották, s nevét a humor is szárnyaira kapta. Valójában Einstein elméletét csak kevesen értették, s ez még ma is a fizika "nehéz kérdései" közé tartozik. Landau és Rumer, a két kiváló szovjet fizikus is nehéz feladatra vállalkozott: népszerűen ismertetik Einstein elméletét, annak mindennapos, gyakorlati vonatkozásait. A szellemesen és hitelesen megírt könyvet Dala László Einstein-életrajza és Kassovitz Félix művészi illusztrációi egészítik ki. A fordítás Abony Iván munkája.
2.000 Ft