Leírás és Paraméterek
TARTALOM
Előszó | 5 |
A fényről | |
A fény természete | 9 |
A fényforrások | 16 |
A fénytechnikai egységek | 23 |
A fényképezés eszközei | |
Geometriai optika és a képalkotás | |
A geometriai optika feltevései | 27 |
A fénysugarak útja különböző közegekben | 27 |
A lencsék és tükrök mint képalkotó eszközök | 33 |
Összetett lencsék és tükrök | 44 |
Rekeszek, pupillák és a viszonylagos nyílás | 49 |
A mélységélesség | 53 |
A felvevőlencsék képalkotási hibái | 55 |
Optikai üveg- és a felvevőlencsék színhibái | 67 |
A felvevőlencsék | |
A felvevőlencsék alkalmazási területük szerinti csoportosítása | 74 |
A felvevőlencsék különböző formái és optikai teljesítményei | 75 |
Asztigmátok | 75 |
Anasztigmátok | 77 |
A távlencsék | 91 |
A felvevőlencsék ellenőrzés4e | 98 |
A különböző objektívek távlati hatása és a térhatású képek | 107 |
Fényképezőgépek | |
Rövid történelmi áttekintés a fényképezőgépekről | 115 |
A különböző fényképezőgépek | 117 |
Fényképezőgépek szerkezeti részei | 133 |
Nagyító- és vetítőgépek | |
A nagyítás | 167 |
Megvilágítás és a megvilágító rendszer | 171 |
A nagyító és vetítőgépek felépítése | 174 |
A fényérzékeny réteg elmélete | |
A rejtett kép | |
Bevezetés | 181 |
A fotográfia alapelve | 182 |
Az ezüstbromid-kristály | 183 |
Az elemek periódusos rendszere | 183 |
Ionvegyületek kristályszerkezete | 186 |
Ezüstbromid-kristályokból álló fényérzékeny diszperzió | 187 |
A látens kép mibenléte | 189 |
A fizikai hívás | 190 |
Fény és anyag kölcsönhatásánál érvényes alaptörvények | 191 |
Belső fotoelektromos hatás | 192 |
Gurney-Mott-elmélet | 193 |
Az ezüstbromid-kristály elektronjainak energiaszintjei | 195 |
Kristályokban lévő hibahelyek | 197 |
Ionvezetés kristályokban | 198 |
A Gurney-Mott-elmélet további kiépítése | 202 |
Alcsírák | 202 |
Felületi és mély kép | 202 |
Az elektron-csapdák kémiai összetétele | 205 |
Egyéb látens kép elméletek | 206 |
Fotográfiai effektusok | |
Eltérés a viszonossági törvénytől | 208 |
A viszonossági törvénytől való eltérés matematikai kifejezése | 209 |
A viszonossági törvénytől való eltérés magyarázata | 212 |
Herschel-effektus | 214 |
A Herschel-effektus magyarázata | 216 |
Debot-effektus | 217 |
Clayden-effektus | 218 |
Villard-effektus | 218 |
Albert-effektus | 218 |
Kron-effektus | 219 |
Sabattier-effektus | 219 |
Szenzitometria | |
A fotográfiai feketedés fogalma | 221 |
A fotográfiai feketedés mérése | 223 |
A szenzitometriai adatok elméleti értelmezése | 225 |
Fotografikus érzékenységi rendszerek | 234 |
Fotoanyagok színérzékenységének mérése | 252 |
Szemcsézet és feloldóképesség | |
Szemcsésség és szemcsézet | 256 |
A szemcsésség meghatározása | 257 |
A Callier-koefficienes | 258 |
Eggert és Küster munkássága | 260 |
Feloldóképesség | 262 |
Élesség | 270 |
Fényudvar | 271 |
Eberhard-effektus | 273 |
Kosztinszki-effektus | 274 |
Ross-effektus | 274 |
A fényérzékeny anyagok gyártása | |
A gyártás anyagai | |
Foto-nyerspapír | 271 |
Baritálás | 281 |
Filmalapanyag | 288 |
Fotoüveglemez | 296 |
Az emulzió készítésénél használt anyagok | 297 |
Fotoemulziók | |
Különböző emulziótípusok | 338 |
Az emulziókészítés technológiája | 348 |
A lecsapás és érlelés elmélete | 351 |
Emulziók öntése | |
Az emulzió öntésre való előkészítése | 362 |
Különböző öntési eljárások | 365 |
Fényérzékeny anyagok vágása és csomagolása | 367 |
A fényképezés gyakorlata | |
Bevezetés | 371 |
A gép megválasztása | 372 |
A megvilágítás | |
A fényképezés fényforrásai | 374 |
Elektrotechnikai alapfogalmak | 375 |
Fényképezés izzólámpák fényénél | 378 |
A lámpák helyzetének szerepe | 379 |
Ívfény, magnézium, Vacublitz, flash | 384 |
A fényerősség mérése | 393 |
A kép élessége | |
A negatívanyag megválasztása | |
A negatívanyag színérzékenysége | 399 |
A felvételkészítés segédeszközei | |
Színszűrők | 402 |
Fényellenzők | 406 |
Állvány, kioldózsinór | 406 |
Előtétlencsék, közgyűrűk, kihuzatok | 407 |
Gyors felvételkészség | 409 |
Az objektívváltás jelentősége | 409 |
A felvételkészítés | |
A képszerkesztés alapismeretei | 415 |
Egyszerű megörökítés, emlékképek | 416 |
Emberábrázolás, arcképfelvételek | 417 |
Gyors mozgás fényképezése | 418 |
Tájképfelvétel | 420 |
Kis dolgok nagyban | 420 |
Reprodukálás | 422 |
A sötétkamra | |
A sötétkamra és berendezése | 424 |
A sötétkamra világítása | 426 |
A sötétkamra munkálatok | 429 |
Az előhívás elmélete | |
A kidolgozás | |
A kidolgozás folyamatainak ismertetése | 450 |
A negatív kidolgozása | 464 |
Pozitív képek készítése | 489 |
Nagyítás egyes műfogásai | 494 |
Diapozitívok készítése | 496 |
Retus, pontozás | 498 |
Fényképezéshez használt vegyszerek | 500 |
Színes fényképezés | |
Színelmélet | |
A színes látás | 511 |
A színkeverés törvényei | 512 |
A színes fények előállítása, színszűrők | 518 |
Elvek és gyakorlati megoldások | |
Additív eljárások | 522 |
Szubtraktív eljárások | 528 |
A kémiai színezés | 530 |
Színezés bázikus színezékekkel | 531 |
Színezékek fotokémiai kihalványodása | 531 |
Zselatincserzésen alapuló eljárások | 533 |
Színroncsoló eljárások | 540 |
Diazotípiai rétegek | 540 |
A színes felvétel készítése | |
Színes fényérzékeny anyagok | 542 |
A fényképezőgép | 544 |
Fényforrások és színszűrők | 544 |
Expozíció és megvilágítás | 546 |
A fordítós és negatív-pozitív színes anyagok összehasonlítása | 550 |
Gyakorlati tanácsok a színes fényképezéshez | 552 |
A színes felvételi anyagok kidolgozása | |
A színes fordítós filmek kidolgozása | 555 |
Agfacolor fordítós film hívása | 557 |
Anscocolor fordítós film kidolgozása | 559 |
A színes fordítós kép módosítása az előhívás folyamán és utólagos kezeléssel | 563 |
Színes negatív filmek kidolgozása | 565 |
Agfacolor negatív kidolgozása | 566 |
Gevacolor negatív kidolgozása | 568 |
Színes másolatok | |
A szűrőzés | 570 |
Színes pozitív anyagok kidolgozása | 577 |
Agfacolor pozitív-film előhívása | 577 |
Gevacolor pozitív-film előhívása | 578 |
Agfacolor papír kidolgozása | 580 |
Sovcolor papírok kidolgozása | 581 |
Tudnivalók a színes munkával kapcsolatban | 581 |
Színes filmek szokásoktól eltérő kidolgozása és alkalmazása | 583 |
Színes fotoanyagok tulajdonságai | |
Szindenzitás | 586 |
Alapfátyol | 587 |
Gradáció | 588 |
Érzékenység | 594 |
A színképi érzékenységeloszlás | 595 |
A színes film alapszíneinek abszorpciós tulajdonságai | 595 |
Feloldóképesség | 596 |
Színes filmek rétegvastagsága | 597 |
Színes filmek felismerése | 597 |
A színvisszaadás hibái és korrekciós eljárások | |
A színvisszaadás megítélése | |
Irodalom | 615 |
Tárgymutató | 619 |
Műmellékleten levő ábrák jegyzéke | 627 |
Tartalom | 629 |
Szerző | Dr. Gróh Gyula és Barabás János (szerk.) |
Fordította | |
Kiadó | Műszaki Könyvkiadó |
Kiadás Éve | 1955 |
ISBN | |
Kötés Típusa | kemény vászon |
Állapot | jó |
Vélemények
Hasonló termékek
Bächer Iván - Sétatárs
"Isten nevében!" Kardos G. György mind a négy regényének írását ezzel a nekifohászkodással kezdte. Valódi kéziratok maradtak utána, mert a szerző töltőtollal írt, fekete tintával - az utolsó litert Nagy Lászlótól kapta -, spirálfüzetbe, ágyán fekve, nem lévén íróasztala. Ha más nem is jelezné - persze jelzi -, ez is mutatja: hiába szólt róla kicsinylőn, hiába volt, hogy alig beszélt róla, s ha igen, akkor is zavartan, kelletlenül: az írás, a regényírás szent dolog volt nála. Ez a látszólag vicces, bohém, szerte lévő ember végtelen tudatossággal, pontossággal írta meg fő műveit; igazi író volt, egész élete az írásnak rendelődött alá, az írás a legbenső énjéből fakadt. Ő volt az író. Ez a kis könyv őróla szól. Az íróról, aki életének utolsó másfél évtizedében a szerzőnek nem csupán közeli barátja, sétatársa, cimborája, napi beszélgető partnere volt, de írói, emberi példaképe, pótapja is, aki a halála óta eltelt másfél évtizedben mindennap ott sétált mellette a pesti utcán, és ott sétál ma is.
Wéber Mihály - Állatrendszertan
Az általános iskolában a biológia oktatása az élővilágról sokoldalú ismeretet kíván nyújtani a tanulóknak. Ennek egyik része a különböző állatfajok ismertetése. Az ember és az állatvilág között minden kapcsolat - legyen az egyszerűnek, vagy nagyon összetettnek látszó -, mindig konkrét állatfajok révén valósul meg. Az állatok hasznosak, károsak, vagy közömbösek az ember szempontjából. Nélkülözhetetlen tehát, hogy már a gyermekkorban fajismeretet is tanítsunk. Többek között ezt a célt szolgálja a Tanárképző Főiskolák Tantervébe felvett Állatrendszertan oktatási anyaga.
A rendszertannak, mint tantárgynak sok egyéb szerepe is van, ami a hallgatók nevelésében, világnézetük alakításában is érvényesül.