Bächer Iván - Sétatárs

Egy vakáció története elevenedik meg a regény lapjain, mégpedig egy olyan vakációé, amilyenről minden kamasz álmodik.
Két diák - Tutajos és Bütyök - a Kis-Balaton sás- és nádtengerében tölti a szünidőt; Matula Gergelyt, az öreg pákászt bízzák meg a fiúk nevelésével. Gergő bácsi, aki úgy ismeri a nádak, sások, tocsogók és tavak vadregényes vidékét, mint a tenyerét, szárnya alá veszi a városi gyerekeket, és kijáratja velük a természet és valóság nehéz, de sok örömet, igaz élményt tartogató nyári iskoláját.
Halászat, vadászat, egy kis híján tragikus kimenetelű vihar, a török időkbeli Tüskevár felfedezése, egy leheletfinom bontakozó gyerekszerelem - csak úgy rohannak a napok,
Mire a vakáció véget ér, a két fiú szinte kicserélődik; búcsújuk a berektől fájó, de nem végleges: a téli szünidőben visszajönnek.

E munka sürgős megírására és kiadására elsősorban az a körülmény késztetett, hogy a kir. József műegyetemen tartott katonai pótféléveken a Geodézia Elemei című tárgynak hallgatása a gépészmérnöki osztály hallgatói számára nem volt kötelező, de azért a tanulmányi szabályzat értelmében abból előmenetelt tartoztak felmutatni. Mivel ezt a kedvezményt sokan igénybevették, mert hiszen behatóbban foglalkozhattak, továbbá mivel e tárgyat az ellenőrzés nélkül készült, silány jegyzetekből sikerrel nem sajátíthatták el, határoztam el magam e munka megírására.
Valamint az e tárgyból tartott előadásaim, úgy e könyv is főleg az építész és a gépészmérnöki gyakorlat szükségletének megfelelő keretekben és terjedelemben ismerteti a geodézia fontosabb módszereit és műszereit. Célom az, hogy az olvasó tiszta képet kapjon a geodézia alapelveiről s emellett az olvasottak alapján képes legyen a geodézia fontosabb műszereinek kezelésére és használatára, továbbá kisebb felvételek szabatos elvégzésére. Ezért tőlem telhetőleg igyekeztem lehetőleg mérőeljárásokat és azok műszereit. A tárgyalás tehát általános, de azért ama fejezetekben, melyek az építészi, vagy a gépészmérnöki gyakorlat szempontjából különösen fontosak, a részletekre is kiterjeszkedtem. a tanulás megkönnyítésére úgyszólván fölösen használtam ábrákat, továbbá sematizált és részletes műszerrajzokat... 

Nincs-e az ágya káros sugárzásban?
És munkahelyén az asztala?
Áldott állapotban van-e?
Mi a születendő gyermek neme?
Műtét után hova ne feküdjön?
Hol van az elveszett tárgy?
Mi a hiba a gépkocsiban?
Az inga kérdezése, bioenergiánk hasznosítása a legősibb tudományok közé tartozik. Hogy sokan kételkednek benne? Igaz. egészen addig, amíg maguk ki nem próbálják...
Mint a világhírű szakértő írja: az emberek 90 százalékának van radiesztétikai érzékenysége.

Klebelsberg Kunó gróf v. vallás- és közoktatásügyi miniszter, Traeger Ernő dr.-nak, a gyorsírási ügyek m. kir. kormánybiztosának javaslatára 97.404/1926. számú rendeletével életbe léptette az egységes magyar gyorsírást és evvel új korszakot nyitott a magyar gyorsírás történetében. Különösen az iskolai tanításban jelentett lényeges könnyebbséget az, hogy a sok-rendszerüséggel együttjáró zavarok megszűntek, s így a tanítási eredményekben hatalmas fellendülésnek lehettünk tanúi. Karafiáth Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter 31.591/1932. számú rendeletével ugyancsak Traeger Ernő dr. kormánybiztos előterjesztésére a középiskolákban is kötelezővé tette a gyorsírás tanítását, amely eddig csak a felső kereskedelmi iskolában volt rendes tantárgy. Így most már mi sem áll útjában annak, hogy magyar nemzeti gyorsírásunk, az egységes magyar gyorsírás minden művelt magyar embernek közkincsévé váljék.