Leírás és Paraméterek
TARTALOM
| Előszó a második kiadáshoz | 11 |
| A világgazdaság és legfontosabb tényezői | |
| A világgazdaság fogalma és a világgazdaságtan tárgya | 15 |
| A világgazdaság fogalma | 16 |
| A világgazdaságtan tárgya | 19 |
| A nemzetközi gazdasági kapcsolatok | 27 |
| A világgazdasági kapcsolatok fejlődési szakaszai | 27 |
| A világgazdasági kapcsolatok sajátosságai és szerepük a gazdasági fejlődésben | 29 |
| A nemzetközi munkamegosztás meghatározó tényezői | 33 |
| A világgazdaság termelési viszonyai és főbb törvényszerűségei | 43 |
| A nemzetközi termelési viszonyok általános vonásai | 43 |
| A nemzetközi termelési viszonyok típusai | 45 |
| Alaptípusok | 46 |
| Átmeneti konglomerátumok | 47 |
| A világgazdaság főbb törvényszerűségei | 49 |
| A világgazdaságtan és a gazdasági gyakorlat | 55 |
| A világgazdasági kutatások szélesedésének okai a szocialista országokban | 55 |
| A világgazdasági kutatások hasznosításának főbb területei | 57 |
| A termelőerők fejlődésének főbb kérdései a világgazdaságban | |
| Bevezetés | 65 |
| A tudomány és a technika szerepe a társadalmi fejlődésben | 66 |
| A technikai haladás fogalma | 69 |
| A technikai haladás néhány időszerű általános problémája | 70 |
| A technikai haladás és korunk alapvető gazdasági-társadalmi folyamatai | 71 |
| A technikai haladás és a bőség lehetősége | 73 |
| A technikai haladás és az ideológiai harc | 74 |
| A termelőerők fejlődésének főbb történelmi tendenciái és szakaszai | 77 |
| A munkaerő mennyiségi és minőségi változásainak tendenciái | 77 |
| A munkaeszközök és az energiaforrások fejlődésének főbb szakaszai | 83 |
| A technikai haladás gyorsuló tendenciája | 89 |
| A jelenlegi tudományos-technikai forradalom sajátosságai és fontosabb tényezői | 95 |
| A tudományos-technikai forradalom sajátosságai | 95 |
| A tudományok fejlődésének új vonásai | 104 |
| A természettudományok fejlődésének fő szakaszai | 1047 |
| A tudomány közvetlen termelőerővé válásának egyes időszerű problémái | 115 |
| A technikai haladás új vívmányai és az azokban rejlő gazdasági lehetőségek | 126 |
| Az űrkutatás jelentősége | 126 |
| Az automatizálás és fontosabb gazdasági következményei | 128 |
| Az atomenergia jelentősége | 143 |
| A kemizálással létrejött gazdasági lehetőségek | 148 |
| Az új tudományos-technikai vívmányok hasznosításnak legfontosabb feltételei | 153 |
| A tudományos-technikai forradalom történelmi helye és szereep | 163 |
| A tudományos-technikai forradalom fontosabb következményei a világgazdaságban | 170 |
| A technikai haladás fő mozgatóerőinek a változásai a második világháború után | 170 |
| A tudományos-technikai forradalom követelményeihez való alkalmazkodás fontosabb tényezői és problémái | 175 |
| A fejlett tőkésországokban | 175 |
| A fejlődő országokban | 190 |
| A szocialista országokban | 194 |
| Strukturális változások a világgazdaságban | |
| Szerkezeti változások a világtermelésben | 203 |
| A struktúraváltozások tényezői, irányai és intenzitása | 203 |
| A "struktúrapolitika" főbb problémái a fejlett tőkésországokban | 208 |
| Gazdaságszerkezet és gazdaságpolitika a szocialista országokban | 224 |
| A gazdasági szerkezet átalakításának gazdaságpolitikai összefüggései a fejlődő országokban | 234 |
| A szerkezeti változások méretei és fő irányai a világtermelésben | 238 |
| Az ipar és a mezőgazdaság arányai a világtermelésben | 240 |
| A világ mezőgazdasága az átalakulás útján | 244 |
| A mezőgazdaság világgazdasági jelentősége és termelésének növekedése | 244 |
| Változások a mezőgazdasági termelés szerkezetében és szervezetében | 256 |
| Az ipari fejlődés fő irányai és arányai a világgazdaságban a 20. század második felében | 263 |
| A bányászat és termelési szerkezetének átalakulása | 269 |
| A villamosáram-termelés fejlődése és szerkezete | 274 |
| A feldolgozóipar a világgazdaság fejlődésének motorja | 278 |
| A szolgáltatások és az anyagi termelés | 292 |
| A fogyasztás fejlődésének fő irányai és szerkezetének megváltozása a világgazdaságban | 297 |
| A fogyasztás fő arányai | 297 |
| A fogyasztás és a beruházások | 297 |
| A közbenső felhasználás struktúrája és a végtermék | 305 |
| A fogyasztás fejlődésének fő irányai a világgazdaságban | 310 |
| A lakossági fogyasztás növekedése és szerkezete | 311 |
| A közületek fogyasztása és a fegyverkezés növekvő súlya | 329 |
| A felhalmozás "fogyasztása". A beruházások szerepe a termelt jevek felhasználásban | 339 |
| A nemzetközi gazdasági integráció | |
| A világgazdaság és a nemzetközi gazdasági integráció | 355 |
| Bevezetés | 355 |
| A második világháború utáni világgazdaság fejlődésének néhány fontosabb tendenciája | 356 |
| A nemzetközi gazdasági integráció konkrét megvalósulási területei | 360 |
| Nemzetközi monopóliumok vagy világkonszernek | 360 |
| Az Európai Gazdasági Közösség mint integrációs nemzetközi gazdasági intézmény | 364 |
| A nyugat-európai integráció gazdasági és politikai mozgató rugói, háttere | 364 |
| Az Európai Gazdasági Közösség működési mechanizmusa és főbb intézkedései | 369 |
| Az Európai Gazdasági Közösség szervezeti rendszere és jellege | 375 |
| Az Európai Gazdasági Közösség és az egymás közötti munkamegosztás | 379 |
| Az Európai Gazdasági Közösség és néhány világgazdasági kihatása | 385 |
| A nemzetközi integráció elméleti kérdései | 394 |
| Mikro- és makrointegráció | 394 |
| A gazdasági integráció tartami meghatározása | 400 |
| A nemzetközi gazdasági integráció különböző polgári felfogásai | 407 |
| A nemzetközi integráció általános kritériumai és feltételei | 415 |
| A nemzetközi integráció és a fejlődő országok | 421 |
| A nemzetközi gazdasági integráció a szocialista világgazdaságban | 425 |
| Az állam nemzetközi gazdasági feladatai | |
| Az állam mint gazdasági tényező | 435 |
| Nemzetközi gazdasági kapcsolatok a klasszikus kapitalizmusban | 437 |
| Szabadkereskedelem - protekcionista vámpolitika | 437 |
| A nemzetközi pénzügyek kialakulása és az állam tevékenysége | 440 |
| Az imperialista protekcionizmus | 442 |
| A monopolkapitalista viszonyok és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok | 442 |
| A kapitalizmus általános váltása és az állam gazdasági tevékenysége | 451 |
| Az infláció és a stabil pénz | 451 |
| A pénz értékváltozása és annak nemzetközi következményei | 452 |
| A gazdasági világgazdaság és az állam beavatkozási tevékenysége | 453 |
| Az állammonopolista beavatkozó tevékenység kiteljesedése a második világháború után | 459 |
| A gazdaságba történő beavatkozás új vonásai és azok okai | 459 |
| A gazdaságpolitikai célok és eszközök a külgazdasági kapcsolatokban | 461 |
| A költségvetési politika | 463 |
| A költségvetés és a fizetési mérleg egyensúlya | 464 |
| Az adópolitika | 465 |
| A költségvetés kiadási oldala és a külgazdasági kapcsolatok összefüggése | 467 |
| A pénz- és hitelpolitika | 469 |
| Kamatláb-politika | 469 |
| A bankok hitelműveleteinek szabályozása | 471 |
| A nyílt piaci műveletek | 472 |
| Egyéb szabályozó tevékenység | 473 |
| Az állam kölcsöntevékenysége | 474 |
| Nemzetközi pénzügyek és kereskedelem | 475 |
| A kereskedelmi korlátok felülvizsgálata | 480 |
| A valuták konvertibilitásának megvalósítása | 483 |
| A nemzetközi liquiditás fejlesztésére tett intézkedések | 485 |
| A tervezés mint a gazdaságpolitika koordinációja | 488 |
| Az állam hazai és nemzetközi gazdasági tevékenysége a fejlődő országokban | 493 |
| A fejlődő országok társadalmának és gazdaságának gyarmati öröksége | 493 |
| Az államkapitalizmus történelmi szerepe a fejlődő országokban | 494 |
| A gazdasági fejlődsét elősegítő gazdaságpolitikai intézkedések és a tervezés | 496 |
| A fejlődő országok kereskedelmi politikája és a világgazdaság | 503 |
| A szocialista állam fejlesztési és külgazdasági szerepe | 512 |
| A tervezés és az állami gazdasági irányítás | 513 |
| Az állam irányító szerepe a külgazdasági kapcsolatokban | 518 |
| Gazdaságpolitika a világgazdaság három országcsoportjában | |
| Gazdaságpolitikáról általában | 529 |
| A gazdaságpolitika fogalma | 529 |
| Az államhatalom | 529 |
| A gazdaságpolitikai célok | 532 |
| A gazdaságpolitika eszközei | 537 |
| A gazdaságpolitika kapcsolata más fogalmakkal | 538 |
| A gazdaságpolitikák értékelése | 540 |
| Gazdaságpolitika a tőkésországokban | 542 |
| Történeti áttekintés | 542 |
| A tőkés gazdaságpolitikák általános jellemvonásai | 545 |
| A gazdaságpolitika eszközei a fejlett tőkésországokban | 552 |
| Költségvetési politika | 553 |
| Adók | 554 |
| Egyenes adók | 554 |
| Közvetett adók | 557 |
| Vámok | 558 |
| Tarifák | 559 |
| Garanciák | 560 |
| Hitelpolitikai eszközök | 561 |
| Közvetlen gazdaságpolitikai eszközök | 561 |
| A gazdaságpolitika néhány fő területe a tőkésországokban | 562 |
| A növekedési és egyensúlyi követelmények összeegyeztetése | 562 |
| A gazdasági struktúra alakítása | 566 |
| A szervezeti stuktúra megváltoztatása | 570 |
| Bérpolitika | 571 |
| A nemzetközi kereskedelmi és fizetési forgalom | 574 |
| Valutapolitika | 574 |
| Nemzetközi tőkemozgás | 578 |
| Gazdaságpolitika a szocialista országokban | 579 |
| A gazdaságpolitika és a gazdaságirányítás általános kérdései | 580 |
| A gazdasági irányítás interdependens folyamatai | 581 |
| A szocialista állam funkciói a gazdasági irányításban | 582 |
| A transzmisszió különböző módjai: a tervutasítás és a gazdasági környezet | 583 |
| Változások a magyar gazdaságpolitikában és az irányítás rendszerében 1957 óta | 586 |
| A gazdasági mechanizmus mint bizonyos kritériumoknak eleget tevő rendszer | 587 |
| Gazdaságpolitika és nemzetközi kereskedelem | 602 |
| A gazdaságpolitika fő kérdései a fejlődő országokban | 609 |
| A gazdasági elmaradottság ismérvei | 609 |
| Az egy főre jutó nemzeti jövedelem alakulása | 610 |
| Passzív világgazdasági függőség | 612 |
| A növekedés hosszú távú tényezőiben jelentkező szűkösség | 613 |
| Korszerűtlen társadalmi formációk, mint a gazdasági növekedést fékező tényezők | 614 |
| Demográfiai forradalom a fejlődő országokban | 615 |
| A gazdaságpolitika mint racionális cselekvés nemzetgazdasági szférában a fejlődő országokban | 617 |
| A fejlődő országok államhatalmának gazdaságpolitikai cselekvőképessége | 617 |
| Célok és eszközök a gazdaságpolitikában | 619 |
| A gazdaságpolitikai célok egymáshoz való viszonya | 623 |
| Az eszközök viszonya a célokhoz és egymáshoz | 626 |
| A gazdaságpolitika végrehajtásának kérdései a fejlődő országokban | 628 |
| Racionális gazdasági cselekvés és tervezés a "három világban" | 632 |
| Tervezési kísérletek a tőkés társadalomban | 634 |
| A tervezés időszerű problémái a szocialista országokban | 636 |
| A tervezés problémái a fejlődő országokban | 641 |
| A racionális gazdasági cselekvés lehetőségei nemzetközi síkon | 644 |
| A kelet-nyugati gazdasági együttműködés elméleti problémáihoz | |
| Kelet- és Nyugat-Európa országai közötti gazdasági együttműködés megváltozott feltételei | 651 |
| A nyugat-európai gazdaságok érdekeltsége az együttműködésben | 655 |
| A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok fejlesztésének problémái - a szocialista országok túloldaláról nézve | 663 |
| A szocialista országok exportképességeinek növelési módjai | 663 |
| A szocialista országok nyugat-európai viszonylatú importstruktúrájának problémái | 667 |
| A megoldás lehetőségei rövid távon | 668 |
| A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok szélesítésének lehetőségei | 673 |
| A tőkés üzleti körök különböző rétegei és a kelet-nyugati együttműködés | 674 |
| A két országcsoport közötti munkamegosztás alternatívái | 677 |
| A szocialista országok technikai fejlődésének meggyorsítása és a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok | 685 |
| A munkamegosztás jellegének fejlődési lehetőségei | 685 |
| A szocialista országok összefoglása a fejlett tőkésországokkal fennálló gazdasági kapcsolatok erősítésének kulcspontja | 690 |
| Szerző | Dr. Nyilas József (szerk.) |
| Fordította | |
| Kiadó | Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó |
| Kiadás Éve | 1973 |
| ISBN | |
| Kötés Típusa | vászon |
| Állapot | jó |
Vélemények
Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Hasonló termékek
Dr. Lipták Pál, Dr. Vincze Zoltán - Nyolcvan év a magyar gyógyszerészet szolgálatában
Dr. Zalai Károly professzor a Magyar Gyógyszerészeti Társaság volt elnöke három kötetben, mindenre kiterjedő precizitással dolgozta fel a Társaság történetének háromnegyed évszázadát. Miután tehát a Társaság elnöksége úgy határozott, hogy a nyolcvan éves évfordulós ünnepség súlyát egy kiadvány megjelentetésével is növelni szeretné és felkérte e kiadvány szerkesztőit, Zalai professzor úr könyve mentesített attól, hogy a klasszikus történetírás szabályai szerinti szerkesztési elvek mentén készítsük el a "Nyolcvan év a magyar gyógyszerészet szolgálatában" című könyvet.
A nagyobb műfaji szabadság azonban annak kockázatát hordozta, hogy - egyrészt az ünnepi hangulat miatt, másrészt saját személyes élményeink "fogságában" - kevésbé figyelünk az események különböző súlyára, a történések kontextusaira, a változó, időnként kedvezőbb, máskor pedig igencsak mostoha körülmények szabta mozgástérre. Munkánk során ezeket a csapdákat szerettük volna elkerülni, miként azt is, hogy kétségkívül meglévő személyes elfogultságaink uralják el munkánkat.
Minden szervezetben lényeges, hogy kik, milyen felkészültséggel, milyen célok érdekében, mekkora elszántsággal vesznek részt a munkában és milyen szervezeti sstruktúrát alakítanak ki a működés során. Tudja-e a szervezet befolyásolni a környezetét, akar-e illeszkedni a világ uralkodó trendjeihez, s ha kell, képes-e alkalmazkodni a környezeti kihívásokhoz? A személyiségek szerepe mindig is meghatározó, különsen egy olyan társaságban, amelyik időről időre kimagasló intellektusú tudósokat állít legfőbb tisztségeibe, akik "társadalmi munkában" vállalják a közösség képviseletét.
1.500 Ft
Fák könyve
TARTALOM
Ady Endre: Magyar fa sorsa 6
Juhász Gyula: Fák 8
Babits Mihály: Botozgató 10
Tompa László: Fiatal fa a hegyen 12
Kosztolányi Dezső: Üllői úti fák 14
Tóth Árpád: Gesztenyefa-pagoda 16
Kassák Lajos: Magányos fa a parton 18
Áprily Lajos:É Fűzfa-zsongás 20
Erdélyi József: Szomorúfűz 22
Gulyás Pál: A fák lassú szíve 24
Szabó Lőrinc: A fákhoz, a költőkhöz 26
Illyés Gyula: A szil s a szél 28
József Attila: Fák 30
Zelk Zoltán: Mint égő lelkiismeret 32
Dsida Jenő: Pasztell 34
Radnóti Miklós: Októberi erdő 36
Képes Géza: Lelkes táj 38
Vas István: Arany hálóban 40
Kálnoky László: Ballada az őszi erdőkről 42
Jékely Zoltán: Városvégi gesztenyefasor 44
Weöres Sándor: A hársfa mint virágzik 46
Devecseri Gábor: Szerepcsere 48
Csanádi Imre: Berdicsevi nyírfák 50
Somlyó György: Mese a gyertyánról 52
Ady Endre: Magyar fa sorsa 6
Juhász Gyula: Fák 8
Babits Mihály: Botozgató 10
Tompa László: Fiatal fa a hegyen 12
Kosztolányi Dezső: Üllői úti fák 14
Tóth Árpád: Gesztenyefa-pagoda 16
Kassák Lajos: Magányos fa a parton 18
Áprily Lajos:É Fűzfa-zsongás 20
Erdélyi József: Szomorúfűz 22
Gulyás Pál: A fák lassú szíve 24
Szabó Lőrinc: A fákhoz, a költőkhöz 26
Illyés Gyula: A szil s a szél 28
József Attila: Fák 30
Zelk Zoltán: Mint égő lelkiismeret 32
Dsida Jenő: Pasztell 34
Radnóti Miklós: Októberi erdő 36
Képes Géza: Lelkes táj 38
Vas István: Arany hálóban 40
Kálnoky László: Ballada az őszi erdőkről 42
Jékely Zoltán: Városvégi gesztenyefasor 44
Weöres Sándor: A hársfa mint virágzik 46
Devecseri Gábor: Szerepcsere 48
Csanádi Imre: Berdicsevi nyírfák 50
Somlyó György: Mese a gyertyánról 52
1.500 Ft
Alibi hat hónapra - Felhő
Amikor felkértük szerzőinket, bíztunk benne, hogy megragadja képzeletüket a felhő mint tünemény. Mint megfoghatatlan, mégis határozott formákat felöltő, konkrét alakzat. Mint folyamatosan változó égi ornamentika. Mint a meteorológiai előrejelzések fontos szereplője. Mint esőcseppek, hópelyhek, jégszemcsék hordozója. Mint jelkép és mint hiedelmek tárgya. Mint a tájképek és a tájleíró költemények fontos kelléke. Mint olyan réteg, amely eltakarja az eget a földi tekintet elől. Mint olyan közeg, amely összeköti a földet az éggel. Most, amikor megjelenik a kötet, abban bízunk, hogy minden olvasó megtalálja benne a kedvenc felhőjét. Az alibi szerkesztői.
1.500 Ft
A marketingkommunikáció kézikönyve
E kézikönyv alapvetően a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem marketingkommunikáció szakirány képzésének a célját szolgálja. Ezért nem foglalkozik olyan témakörökkel, amelyeket majd e tárgy oktatását követően a hallgatók önálló stúdium keretében sajátíthatnak el. Ugyanakkor számításba veszi azoknak az intézményeknek az igényeit, amelyek a marketingkommunikációt más struktúrákon oktatják.
1.500 Ft
