Dr. Radnai Béla - Az egységes magyar gyorsírás tankönyve II.

Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény XI. fejezete az erdőgazdálkodásban a műszaki fejlesztést a következőkben szabja meg:
"Az erdőgazdálkodásban a termelékenység növelése, a munka megkönnyítése, a nehéz és veszélyes fizikai munka megszüntetése érdekében - a gazdaságosság szem előtt tartásával - a legfejlettebb technika alkalmazására és a korszerű termelési eljárások bevezetésére kell törekedni."
Törvényünk a műszaki fejlesztést az erdőgazdálkodásban tehát hármas cél elérésében jelöli meg. A műszaki fejlesztés célja a termelékenység növelése, hogy eleget tegyünk törvényünk más helyen kimondott parancsának, éspedig annak, hogy a meglevő erdő korszerű kezelése, az új erdőtelepítések és a fásítások révén az ország élőfakészlete tovább növekedjék, a népgazdaság és a lakosság több, jobb és olcsóbb fához jusson. Célja a műszaki fejlesztésnek az is, hogy társadalmunk legfőbb értéke, az ember érdekében megkönnyítsük a munkát, és végül hogy fokozatosan szüntessük meg a nehéz és veszélyes fizikai munkát.
Nem lehet vitás, hogy ezeknek a céloknak az eléréséhez, vagyis törvényünk határozott parancsának helyes végrehajtásához vezető utak között egyik legfontosabb a gépesítés fejlesztése.
Éppen ezért a gépesítés jelentőségét erdőgazdálkodásunkban elméleti és gyakorlati síkon egyaránt tovább kell fokoznunk.
Modern erdőgazdálkodás, erdőművelés, a kitűzött terveknek időre való elvégzése számtalan viszonylatban el sem képzelhető ma már megfelelő gépesítés nélkül. Gépesítéssel nem egy olyan tényező akadályozó hatását tudjuk kiküszöbölni, melyek egyébként befolyásunktól függetlenek. Gondolok itt elsősorban az időjárás kiszámíthatatlan viszontagságaiból eredő hátráltatásokra.
Törvényünk előírja azt is, hogy: „A műszaki fejlesztést a szervezett tudományos kutató munka eredményei és a nemzetközi tapasztalatok gyakorlati felhasználásával is elő kell segíteni." Ezért a Gépesítési Útmutatót megfelelő kísérletek eredményeire, továbbá a gyakorlatban szerzett műszaki tapasztalatokra alapozva kutatóink és szakembereink közreműködésével készítettük el.
A Gépesítési Útmutatót azzal az utasítással adom az erdőgazdasági dolgozók kezébe, hogy iparkodjanak az itt közölt anyagot mielőbb és jól elsajátítani, hogy ismereteiket munkájukban is hasznosíthassák. Remélem, hogy a mutató anyagának helyes elsajátítása eredményeképpen a dolgozókra bízott gépek üzembiztonsága fokozódni fog és élettartamuk is megnövekszik majd. Végül nem utolsó sorban remélem, hogy az Útmutató helyes gyakorlati alkalmazása folytán a baleseti veszélyek is jelentősen csökkenni fognak.
Végül felhívom az erdőgazdaságok vezetőit, hogy a korábban kiadott összefoglaló szakmai utasításokhoz hasonlóan mielőbb gondoskodjanak a Gépesítési Útmutató anyagának szervezett oktatásáról.
Budapest, 1962. március 22-én.
Dr. Balassa Gyula
az Országos Erdészeti Főigazgatóság
vezetője. 

Amikor kipattant a brit királyi herceg és az amerikai színésznő románcának híre, a világ szinte csak rájuk figyelt, a média fokozott érdeklődéssel követte az eseményeket. Ám hiába olvashattuk folyamatosan a sussexi herceggel és hercegnével kapcsolatos címlapsztorikat - eljegyzésükről, esküvőjükről, Archie fiuk születéséről, majd arról a példátlan döntésükről, hogy szakítanak a királyi udvarral -, kevesen ismerik Harry és Meghan igaz történetét.

A szabadság nyomában révén most először tekinthetünk a szalagcímek mögé, feltárva Harry és Meghan közös életét, eloszlatva a sok pletykát és félreértést, melyekkel a párnak meg kellett küzdenie. Omid Scobie és Carolyn Durand a brit királyi család programjairól tudósító újságírócsapat tagja, így náluk jobban kevesen ismerhetik a fiatal pár életét.

Scobie és Durand interjúkat készítettek a párhoz legközelebb álló emberekkel, így A szabadság nyomában egyedülállóan őszinte, közeli és lefegyverző portré egy magabiztos, befolyásos, forradalmi gondolkodású párról, akik nem féltek szakítani a hagyományokkal. Elhatározták, hogy a reflektorfénytől távolabb fognak élni, és az egész világon egyedülálló humanitárius örökséget hagynak hátra.

A bányászati, kohászati és erdészeti felsőoktatás 250. évfordulójára.

Faludy György a magyar történelem egyik legsötétebb korszakának megdöbbentő történetét írta meg Szolzsenyicin Gulágjához is hasonlított életrajzi regényében. A Pokolbeli víg napjaimban az Andrássy út 60. és Recsk poklát megjárt költő sorsát 1953-ig, a táborból való szabadulásáig kísérhetjük figyelemmel.

Mindaz, ami kapaszkodót nyújtott számára a hányattatás éveiben - ösztönös életigenlése, a testi szépség és a szellemi nagyság iránti feltétlen tisztelete - mélyen áthatja anekdotáit. Kortörténeti jelentősége mellett a Faludyra oly jellemző irónia és elemi őszinteség teszi a könyvet lebilincselő olvasmánnyá.

Az odüsszeuszi életutat elbeszélő regény időközben trilógiává bővült: Pokolbeli napjaim után címmel 2000-ben, A Pokol tornácán címmel 2006-ban látott napvilágot a folytatás. A harmadik kötet megjelenését a legendás költő már nem érhette meg.