Leírás és Paraméterek
TARTALOM
Előszó | 3 |
Az 1870-71. évi francia-porosz háború | |
Bismarck kiprovokálja a háborút | 5 |
Az I. Internacionálé harca a háború ellen | 6 |
A francia katonai vezetés bomlása és Franciaország készületlensége | 9 |
Az 1870. szeptemberi köztársasági forradalom. A Nemzeti Védelem kormányának áruló politikája | 12 |
A francia partizánok és franc-tireukrök hadműveletei az 1870-71. évi háborúban | 13 |
A párizsi nép tömegeinek harca a kormány áruló politikája ellen | 14 |
A francia-porosz háború befejezése | 17 |
Az 1871. évi Párizsi Kommün | |
A politikai helyzet Párizsban az 1871. március 18-i forradalom előestéjén | 19 |
Az 1871. március 18-i forradalom | 23 |
A Párizsi Kommün: új típusú állam | 25 |
A Kommün intézkedései a régi hatalmi gépezet szétzúzására és új típusú állam létrehozására | 31 |
A Kommün szociális és gazdasági politikája | 33 |
A Kommün politikája a közoktatás és a kultúra terén | 38 |
A Párizsi Kommün és a vidék | 39 |
Az irányzatok harca a Párizsi Kommünben | 41 |
A kommünárok hősi fegyveres harca | 44 |
A Kommün és az európai forradalmi mozgalom | 46 |
Bismarck és Thiers együttműködése. A Párizsi Kommün elleni német intervenció | 48 |
A Kommün bukása | 49 |
A versailles-i ellenforradalom véres terrorja | 51 |
Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelső és utolsó szakasza | |
Az imperializmus mint a kapitalizmus külön történelmi szakasza | 54 |
Az imperializmus: monopolkapitalizmus | 55 |
A banktőke és az ipari tőke összeolvadása, a finánctőke kialakulása | 60 |
A tőkekivitel | 65 |
A kapitalisták nemzetközi monopolista szövetségei felosztják a világot | 67 |
A tőkésállamok harca a világ területi felosztásáért és újrafelosztásáért | 71 |
Az imperializmus rothadó kapitalizmus | 72 |
A kapitalista országok egyenlőtlen fejlődéséről szóló törvény az imperializmus időszakában | 74 |
Németország 1871-1914 között | |
Németország gazdsági fejlődése a XIX. század végén és a XX. század elején | 75 |
Németország államrendszere 1871-től 1918-ig | 78 |
Németország politikai rendszere és politikai pártjai. A "Kulturkampf" | 80 |
Németország külpolitikája és gyarmatosító politikájának módszerei. A "Pángermán Szövetség" | 87 |
A németországi munkásmozgalom a XIX. század végén és a XX. század elején | 92 |
Anglia 1870-1914 között | |
Anglia gazdasági fejlődése a XIX. század végén és a XX. század elején | 120 |
Az angol imperialisták gyarmati politikája | 123 |
Anglia államrendszere és burzsoá politikai pártjai | 128 |
Az angol munkásmozgalom fellendülése a XIX. század végén és a XX. század elején | 133 |
Az osztályharc élesedése Angliában a XIX. század végén. Az "új tradeunionizmus" | 135 |
A szocialista mozgalom újabb fellendülése és a munkásosztály politikai szervezeteinek létrejötte Angliában a XIX. század végén és a XX. század elején | 140 |
Az ír nép harca az angol gyarmatosítók ellen a XX. század végén és a XX. század elején | 148 |
Franciaország 1871-1914 között | |
Franciaország gazdasági fejlődése a XIX. század végén és a XX. század elején | 154 |
Harc a köztársasági rendszer megszilárdításért a 70-es években. A Hamadik Köztársaság alkotmányának elfogadása | 156 |
Politikai harcok a Harmadik Köztársaság idején | 160 |
A francia imperializmus reakciós gyarmati politikája és agresszív külpolitikája a XX. század elején | 165 |
A munkás- és szocialista mozgalom Franciaországban a XIX. század végén és a XX. század elején | 170 |
Az Amerikai Egyesült Államok 1870-1914 között | |
Az Egyesült Államok gazdasági fejlődése a XIX. század végén és a XX. század elején | 183 |
Az Egyesült Államok államrendszere és politikai pártjai a XIX. század végén és a XX. század elején | 189 |
Az amerikai imperializmus gyarmati politikája a XIX. század végén és a XX. század elején | 198 |
A munkásosztály helyzete az Egyesült Államokban | 213 |
A munkás- és szocialista mozgalom az Egyesült Államokban a XIX. század végén és a XX. század elején | 215 |
Kína 1870-1914 között | |
Kína gazdasági fejlődése a XIX. század végén és a XX. század elején | 229 |
A liberális ellenzék tevékenysége. Az 1900. évi imperialistaellenes népi felkelés | 233 |
Forradalmi fellendülés Kínában a XX. század elején. Az 1911. évi polgári forradalom | 238 |
Japán 1868-1914 között | |
Japán gazdasági fejlődése 1868-1914-ben | 244 |
Parasztfelkelések Japánban a XIX. század utolsó harmadában | 245 |
Japán politikai rendszere | 247 |
Japán külpolitikája a XIX. század végén és a XX. század elején | 249 |
A munkásosztály helyzete Japánban a XX. század elején | 251 |
A munkás- és szocialista mozgalom Japánban a XX. század elején | 252 |
A japán dolgozók harca a militarizmus és háború ellen a XX. század elején | 253 |
A nemzetközi munkásmozgalom, az I. és a II. Internacionáló (1871-1914) | |
Az I. Internacionálé és a Párizsi Kommün után | 256 |
Az I. Internacionálé feloszlatása | 261 |
A II. Internacionálé párizsi alapító kongresszusa (1889) | 263 |
A II. Internacionálé 1891-96 között | 266 |
Az opportunizmus erősödése a II. Internacionáléban Engels halála után | 269 |
Az opportunizmus eluralkodása a II. Internacionáléban a XX. század elejétől kezdve | 272 |
A II. Internacionálé 1900-04 között | 275 |
Az 1905-07-es első porosz polgári demokratikus forradalom nemzetközi jelentősége | 279 |
Az I. Internacionálé az imperialista világháború előtti években (1907-14) | 280 |
A nemzetközi kapcsolatok 1871-1914 között | |
Lenin az 1871-i frankfurti béke utáni főbb nemzetközi válságokról | 291 |
Az 1877-78-i orosz-török háború nemzetközi következményei | 292 |
Két katonai-politikai szövetség kialakulása Európában | 299 |
A kapitalista hatalmak harca a világ felosztásáért | 307 |
Az 1904-05. évi orosz-japán háború | 319 |
Az angol-német ellentétek kiéleződése a XIX. század végén és a XX. század elején | 322 |
Az angol-francia-orosz hármas egyezmény (antant) létrejötte | 335 |
A nemzetközi ellentétek kiéleződése 1905-12. között | 337 |
Az 1912-13. évi Balkán-háborúk | 343 |
A kapitalista államok ellentéteinek kiéleződése és fegyverkezési hajszájuk az imperialista világháború előestjén | 346 |
Az első világháború kitörése. A hadműveletek menete és a diplomáciai harc 1914-16-ban | |
Az 1914-18. évi világháború okai és céljai | 349 |
A világháború kitörése | 351 |
A háború menete 1914-ben | 367 |
A háború menete és a diplomáiciai harc 1915-16-ban | 374 |
A II. Internacionálé csődje, és a bolsevikok harca a III. Internacionálé megteremetéséért | |
A II. Internacionálé csődje | 386 |
A bolsevikok harca az imperialista háború és a szociálsovinizmus ellen | 388 |
A bolsevikok harca a III. Internacionálé megalakításáért | 391 |
A háború menete 1917-ben | |
Gazdasági bomlás, a háborúellenes és a forradalmi hangulat erősödése Oroszországban 1916. végén és 1917. elején | 395 |
Az 1917. évi februári polgári demokratikus forradalom és a cárizmus megdöntése Oroszországban | 399 |
Az Amerikai Egyesült Államok belépése a világháborúba | 401 |
A hadműveletek menete a nyugati fronton 1917-ben | 405 |
Forradalmi megmozdulások Franciaországban és Németországban 1971. nyarán | 406 |
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és Oroszország forradalmi kilépése az imerialista háborúból | |
A Nagy Októberi Szocialsita Forradalom és a szovjethatalom létrejötte | 411 |
A szovjet kormány breszt-litovszki béketárgyalásai a négyes szövetség államaival. A breszti béke | 414 |
A szovjet nép harca a német megszállók ellen Ukrajnában és Belorussziában 1918-ban | 428 |
Az antant imperialistái megindítják intervenciójukat Szovjet-Oroszország ellen | 431 |
A háború menete 1918-ban. Németország veresége. A világháború befejeződése | |
A nyugati fronton folyó hadműveletek 1918. tavaszán és nyarán | 436 |
Németország veresége és kapitulációja | 440 |
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentősége | |
Lenin és a Szovjetunió Kommunista Pártja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténeti jelentőségéről | 450 |
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a dolgozók szabadságharca Európa és Amerika országaiban | 457 |
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a keleti országok népei | 463 |
A Magyar Szocialista Munkáspárt a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról | 469 |
Szerző | Dr. Szamuely Tibor |
Fordította | |
Kiadó | Tankönyvkiadó Vállalat |
Kiadás Éve | 1962 |
ISBN | |
Kötés Típusa | félvászon |
Állapot | közepes - a borító szélei sérültek, első oldalon firkálás |
Vélemények
Hasonló termékek
Rozvány György - Szíria, a kultúra bölcsője
Ki hinné, hogy Jézus nyelvén szólítanak meg az arameusok kései utódai Maalulában, hogy bibliai helyszíneken járva erősödik meg bennünk a hit, hogy Szíriában megértéssel és tisztelettel élnek egymás mellett a különböző vallások, miközben a világ tele van gyűlölettel? Ki hinné, hogy ez a nép talán mindenkinél több változást élt át több ezer éves történelme során, hogy hódítások sokasága érte, fosztotta ki és puszította el ezt az országot? Ki hinné, hogy szinte minden hódítást, újabb kultúrák meghonosodása követte? Pedig ez mind Szíria! Ilyen kérdések fognak gondolkodóba ejteni bennünket, miközben Szíriát járjuk. Az őskor, az ókor és a középkor szépen megfér egymással. Legfeljebb a jelentől és a jövőtől várjuk el, hogy minél több ismertet és ismeretlent tárjon fel az emberiség történetének jobb és pontosabb megismeréséhez. Ebbe a különös, ismeretlen és szépséges világba hívjuk egy utazásra a kedves olvasót, és kalauzoljuk el a sok látnivaló között. Miközben olvassuk e sorokat, gondoljunk arra, hogy ezek a betűk is erről a vidékről származnak, hogy itt született az írás, az ábécé. Ez a föld a kultúránk bölcsője, ekként is illik tisztelni.
Budai Zoltán és Horváth Gyula - London és környéke (Magyar szemmel sorozat)
Elsősorban azoknak a London kulturális és történelmi emlékhelyei iránt érdeklődő turistáknak ajánljuk útikönyvünket, akik legalább néhány napot a brit fővárosban töltenek és a "kötelező" látnivalók megtekintése mellett szívesen felkeresnek kevésbé ismert, de rendkívül érdekes helyszíneket is.
Ajánljuk könyvünket azoknak is, akik már jártak Londonban, hiszen kalauzunk elvezeti őket a fővároshoz közel eső vidéki városokba is. Stonehenge misztikus köoszlopai mellett megismerjük az angol iskolavárosokat (Etont, Oxfordot, Cambridge-t), ellátogatunk a tengerparti Brightonba, és felkeressük a szigetország legszebb kastélyait is (Leeds Castle, Hampton Court).
A "Magyar szemmel" sorozat új kötete a magyar turisták igényeinek megfelelően bemutatja a London és Dél-Anglia magyar vonatkozású emlékeit is.
Barasits Zsuzsanna - Q - Égi hírmondó
Bächer Iván - Utóíz
Az írásokból kirajzolódnak elmúlt életem stációi is – lassan huszonöt éve írogatok étellel, konyhával, főzéssel, sütéssel kapcsolatos dolgozatokat, tanulmányozható, mikor hol éltem, hogyan és kivel. De ilyen szempontból nem rendezgettem az írásokat; a mára koncentrálok, emlékeimet hagyom szabadon gomolyogni.
Az újabb írások új életem lenyomatai. Mást eszem, máshol, mással. De azért nem felejtem el azt, ami volt. Ez mindenekelőtt a voltak könyve. De a jelenből is ad egy kis kóstolót."