Leírás és Paraméterek
TARTALOM
Előszó | 3 |
Az 1870-71. évi francia-porosz háború | |
Bismarck kiprovokálja a háborút | 5 |
Az I. Internacionálé harca a háború ellen | 6 |
A francia katonai vezetés bomlása és Franciaország készületlensége | 9 |
Az 1870. szeptemberi köztársasági forradalom. A Nemzeti Védelem kormányának áruló politikája | 12 |
A francia partizánok és franc-tireukrök hadműveletei az 1870-71. évi háborúban | 13 |
A párizsi nép tömegeinek harca a kormány áruló politikája ellen | 14 |
A francia-porosz háború befejezése | 17 |
Az 1871. évi Párizsi Kommün | |
A politikai helyzet Párizsban az 1871. március 18-i forradalom előestéjén | 19 |
Az 1871. március 18-i forradalom | 23 |
A Párizsi Kommün: új típusú állam | 25 |
A Kommün intézkedései a régi hatalmi gépezet szétzúzására és új típusú állam létrehozására | 31 |
A Kommün szociális és gazdasági politikája | 33 |
A Kommün politikája a közoktatás és a kultúra terén | 38 |
A Párizsi Kommün és a vidék | 39 |
Az irányzatok harca a Párizsi Kommünben | 41 |
A kommünárok hősi fegyveres harca | 44 |
A Kommün és az európai forradalmi mozgalom | 46 |
Bismarck és Thiers együttműködése. A Párizsi Kommün elleni német intervenció | 48 |
A Kommün bukása | 49 |
A versailles-i ellenforradalom véres terrorja | 51 |
Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelső és utolsó szakasza | |
Az imperializmus mint a kapitalizmus külön történelmi szakasza | 54 |
Az imperializmus: monopolkapitalizmus | 55 |
A banktőke és az ipari tőke összeolvadása, a finánctőke kialakulása | 60 |
A tőkekivitel | 65 |
A kapitalisták nemzetközi monopolista szövetségei felosztják a világot | 67 |
A tőkésállamok harca a világ területi felosztásáért és újrafelosztásáért | 71 |
Az imperializmus rothadó kapitalizmus | 72 |
A kapitalista országok egyenlőtlen fejlődéséről szóló törvény az imperializmus időszakában | 74 |
Németország 1871-1914 között | |
Németország gazdsági fejlődése a XIX. század végén és a XX. század elején | 75 |
Németország államrendszere 1871-től 1918-ig | 78 |
Németország politikai rendszere és politikai pártjai. A "Kulturkampf" | 80 |
Németország külpolitikája és gyarmatosító politikájának módszerei. A "Pángermán Szövetség" | 87 |
A németországi munkásmozgalom a XIX. század végén és a XX. század elején | 92 |
Anglia 1870-1914 között | |
Anglia gazdasági fejlődése a XIX. század végén és a XX. század elején | 120 |
Az angol imperialisták gyarmati politikája | 123 |
Anglia államrendszere és burzsoá politikai pártjai | 128 |
Az angol munkásmozgalom fellendülése a XIX. század végén és a XX. század elején | 133 |
Az osztályharc élesedése Angliában a XIX. század végén. Az "új tradeunionizmus" | 135 |
A szocialista mozgalom újabb fellendülése és a munkásosztály politikai szervezeteinek létrejötte Angliában a XIX. század végén és a XX. század elején | 140 |
Az ír nép harca az angol gyarmatosítók ellen a XX. század végén és a XX. század elején | 148 |
Franciaország 1871-1914 között | |
Franciaország gazdasági fejlődése a XIX. század végén és a XX. század elején | 154 |
Harc a köztársasági rendszer megszilárdításért a 70-es években. A Hamadik Köztársaság alkotmányának elfogadása | 156 |
Politikai harcok a Harmadik Köztársaság idején | 160 |
A francia imperializmus reakciós gyarmati politikája és agresszív külpolitikája a XX. század elején | 165 |
A munkás- és szocialista mozgalom Franciaországban a XIX. század végén és a XX. század elején | 170 |
Az Amerikai Egyesült Államok 1870-1914 között | |
Az Egyesült Államok gazdasági fejlődése a XIX. század végén és a XX. század elején | 183 |
Az Egyesült Államok államrendszere és politikai pártjai a XIX. század végén és a XX. század elején | 189 |
Az amerikai imperializmus gyarmati politikája a XIX. század végén és a XX. század elején | 198 |
A munkásosztály helyzete az Egyesült Államokban | 213 |
A munkás- és szocialista mozgalom az Egyesült Államokban a XIX. század végén és a XX. század elején | 215 |
Kína 1870-1914 között | |
Kína gazdasági fejlődése a XIX. század végén és a XX. század elején | 229 |
A liberális ellenzék tevékenysége. Az 1900. évi imperialistaellenes népi felkelés | 233 |
Forradalmi fellendülés Kínában a XX. század elején. Az 1911. évi polgári forradalom | 238 |
Japán 1868-1914 között | |
Japán gazdasági fejlődése 1868-1914-ben | 244 |
Parasztfelkelések Japánban a XIX. század utolsó harmadában | 245 |
Japán politikai rendszere | 247 |
Japán külpolitikája a XIX. század végén és a XX. század elején | 249 |
A munkásosztály helyzete Japánban a XX. század elején | 251 |
A munkás- és szocialista mozgalom Japánban a XX. század elején | 252 |
A japán dolgozók harca a militarizmus és háború ellen a XX. század elején | 253 |
A nemzetközi munkásmozgalom, az I. és a II. Internacionáló (1871-1914) | |
Az I. Internacionálé és a Párizsi Kommün után | 256 |
Az I. Internacionálé feloszlatása | 261 |
A II. Internacionálé párizsi alapító kongresszusa (1889) | 263 |
A II. Internacionálé 1891-96 között | 266 |
Az opportunizmus erősödése a II. Internacionáléban Engels halála után | 269 |
Az opportunizmus eluralkodása a II. Internacionáléban a XX. század elejétől kezdve | 272 |
A II. Internacionálé 1900-04 között | 275 |
Az 1905-07-es első porosz polgári demokratikus forradalom nemzetközi jelentősége | 279 |
Az I. Internacionálé az imperialista világháború előtti években (1907-14) | 280 |
A nemzetközi kapcsolatok 1871-1914 között | |
Lenin az 1871-i frankfurti béke utáni főbb nemzetközi válságokról | 291 |
Az 1877-78-i orosz-török háború nemzetközi következményei | 292 |
Két katonai-politikai szövetség kialakulása Európában | 299 |
A kapitalista hatalmak harca a világ felosztásáért | 307 |
Az 1904-05. évi orosz-japán háború | 319 |
Az angol-német ellentétek kiéleződése a XIX. század végén és a XX. század elején | 322 |
Az angol-francia-orosz hármas egyezmény (antant) létrejötte | 335 |
A nemzetközi ellentétek kiéleződése 1905-12. között | 337 |
Az 1912-13. évi Balkán-háborúk | 343 |
A kapitalista államok ellentéteinek kiéleződése és fegyverkezési hajszájuk az imperialista világháború előestjén | 346 |
Az első világháború kitörése. A hadműveletek menete és a diplomáciai harc 1914-16-ban | |
Az 1914-18. évi világháború okai és céljai | 349 |
A világháború kitörése | 351 |
A háború menete 1914-ben | 367 |
A háború menete és a diplomáiciai harc 1915-16-ban | 374 |
A II. Internacionálé csődje, és a bolsevikok harca a III. Internacionálé megteremetéséért | |
A II. Internacionálé csődje | 386 |
A bolsevikok harca az imperialista háború és a szociálsovinizmus ellen | 388 |
A bolsevikok harca a III. Internacionálé megalakításáért | 391 |
A háború menete 1917-ben | |
Gazdasági bomlás, a háborúellenes és a forradalmi hangulat erősödése Oroszországban 1916. végén és 1917. elején | 395 |
Az 1917. évi februári polgári demokratikus forradalom és a cárizmus megdöntése Oroszországban | 399 |
Az Amerikai Egyesült Államok belépése a világháborúba | 401 |
A hadműveletek menete a nyugati fronton 1917-ben | 405 |
Forradalmi megmozdulások Franciaországban és Németországban 1971. nyarán | 406 |
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és Oroszország forradalmi kilépése az imerialista háborúból | |
A Nagy Októberi Szocialsita Forradalom és a szovjethatalom létrejötte | 411 |
A szovjet kormány breszt-litovszki béketárgyalásai a négyes szövetség államaival. A breszti béke | 414 |
A szovjet nép harca a német megszállók ellen Ukrajnában és Belorussziában 1918-ban | 428 |
Az antant imperialistái megindítják intervenciójukat Szovjet-Oroszország ellen | 431 |
A háború menete 1918-ban. Németország veresége. A világháború befejeződése | |
A nyugati fronton folyó hadműveletek 1918. tavaszán és nyarán | 436 |
Németország veresége és kapitulációja | 440 |
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentősége | |
Lenin és a Szovjetunió Kommunista Pártja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténeti jelentőségéről | 450 |
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a dolgozók szabadságharca Európa és Amerika országaiban | 457 |
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a keleti országok népei | 463 |
A Magyar Szocialista Munkáspárt a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról | 469 |
Szerző | Dr. Szamuely Tibor |
Fordította | |
Kiadó | Tankönyvkiadó Vállalat |
Kiadás Éve | 1962 |
ISBN | |
Kötés Típusa | félvászon |
Állapot | közepes - a borító szélei sérültek, első oldalon firkálás |
Vélemények
Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Hasonló termékek
Vámos Miklós - A New York-Budapest Metró
Egy magyar színész ösztöndíjjal Amerikába utazik, hogy szerencsét próbáljon. Bejárja az országot, tanít, rendez, játszik, pénzt keres és veszt, szerelmes és tapasztalt lesz. Néha úgy érzi, tudja már a biztos siker titkát. Máskor sejti, még az sem elég.
2.500 Ft
Vladimir Nabokov - Lolita
"A Lolita bizonyos értelemben túlságosan nagy regény. Úgy zúdul rá az olvasóra, mint valami kábítószer, mely erősebb, mint bármelyik, amit eddig felfedeztek vagy létrehoztak. Ugyanúgy, mint a narrátora, ellenállhatatlan és felejthetetlen... A Lolita kegyetlen könyv a kegyetlenségről." Martin Amis írta ezt Nabokov leghíresebb regényéről, mely az ötvenes évek második felében meghozta számára a világhírt: a számos - vagy inkább megszámlálhatatlan - olyan író egyike, akikre a Lolita s szintúgy a szerző többi műve, stílusa, erkölcsi szemlélete, esztétikai világnézete mély hatást gyakorolt.
A XX. századi világirodalomból nagyon kevés könyv vált annyira a kultúránk részéve - s köszön vissza a legkülönfélébb formákban könyvek lapjairól és filmek kockáiról -, mint épp a Lolita, az a regény, amelyet először, egy prűdebb korban, meg sem akartak jelentetni a merészen szexuális tartalma miatt, s amelyet soáig mindenféle szexuális forradalmak híres-hírhedt műveivel volt szokás egy sorban emlegetni. Pedig mi sem állt távolabb a szerzőtől, mint a szexuális ösztön felszabadítására való törekvés. Nabokov művészi célja nem egy perverzió fölmagasztalása, se nem elítélése (vagy az mégis?): a mű metaforikus szinten az emberi "én" börtönéről szól - pedofil főhőse, Humbert Humbert ahhoz a majomhoz hasonlít, amelyik "létrehozta az első szénrajzot, amit állat valaha is készített; ez a vázlat a szerencsétlen pára ketrecének rúdjait ábrázolta".
A Lolita hallatlan világsikerét - két film is készült belőle (Stanley Kubrick, illetve Adrian Lyne rendezésében), és a világirodalom legtöbbet elemzett művei közé tartozik - elsősorban hihetetlen nyelvi és gondolati gazdagságának köszönheti: minden idők egyik legnagyobb művészregénye ez, amelyet képtelenség "kiolvasni".
Lolita, a "nimfácska" és a kiskorú szerelme miatt gyilkolni is képes Humbert Humbert története ezúttal az első magyar nyelvű Nabokov-sorozat részeként jelenik meg: nagyszerű regények sorába illeszkedik, melyek mindegyike az emberi lélek, a művészi teremtés és a nyelv végső határait kutatja.
A XX. századi világirodalomból nagyon kevés könyv vált annyira a kultúránk részéve - s köszön vissza a legkülönfélébb formákban könyvek lapjairól és filmek kockáiról -, mint épp a Lolita, az a regény, amelyet először, egy prűdebb korban, meg sem akartak jelentetni a merészen szexuális tartalma miatt, s amelyet soáig mindenféle szexuális forradalmak híres-hírhedt műveivel volt szokás egy sorban emlegetni. Pedig mi sem állt távolabb a szerzőtől, mint a szexuális ösztön felszabadítására való törekvés. Nabokov művészi célja nem egy perverzió fölmagasztalása, se nem elítélése (vagy az mégis?): a mű metaforikus szinten az emberi "én" börtönéről szól - pedofil főhőse, Humbert Humbert ahhoz a majomhoz hasonlít, amelyik "létrehozta az első szénrajzot, amit állat valaha is készített; ez a vázlat a szerencsétlen pára ketrecének rúdjait ábrázolta".
A Lolita hallatlan világsikerét - két film is készült belőle (Stanley Kubrick, illetve Adrian Lyne rendezésében), és a világirodalom legtöbbet elemzett művei közé tartozik - elsősorban hihetetlen nyelvi és gondolati gazdagságának köszönheti: minden idők egyik legnagyobb művészregénye ez, amelyet képtelenség "kiolvasni".
Lolita, a "nimfácska" és a kiskorú szerelme miatt gyilkolni is képes Humbert Humbert története ezúttal az első magyar nyelvű Nabokov-sorozat részeként jelenik meg: nagyszerű regények sorába illeszkedik, melyek mindegyike az emberi lélek, a művészi teremtés és a nyelv végső határait kutatja.
2.500 Ft
John le Carré - A kémek öröksége
John le Carré, a kémregények nagymestere újabb lebilincselően izgalmas regényt írt, melyben több mint huszonöt év után tér vissza George Smiley, az angol titkosszolgálat legendás alakja.
Peter Guillam, az angol titkosszolgálat egykori embere, George Smiley hű tanítványa a családi birtokon tengeti r öreg napjait Bretagne déli partjainál. Ám egy napon levelet kap, melyben a Szolgálat Londonba rendeli. Hamar világossá válik számára, hogy annyi hosszú év után a hidegháborús múltja még mindig kísérti őt. A dicsőséges londoni hírszerzők - Alec Leamas, Jim Prideaux, George Smiley és maga Peter Guillam - egykori titkos műveleteiről most egy olyan generáció készül ítéletet mondani, amely nem élte át a hidegháborút, és nem tűri a mentegetőzést. A kémek örökségében múlt és jelen feszül egymásnak. Semmi sem fekete vagy fehér, de minden ugyanolyan bravúros és izgalmas, mint a két korábbi regény - A kém, aki bejött a hidegről és a Suszter, szabó, baka, kém -, amelyekre visszatekint. A feszültséggel, humorral és morális kétséggel teli műben le Carré és narrátora, Peter Guillam az angol titkos világ legendás hőseinek állít örök emléket.
2.500 Ft
Rozvány György - Szíria, a kultúra bölcsője
A Közel-Kelet egyik legősibb országába látogatunk el az útikönyv segítségével, hogy megismerhessük az emberiség kultúrájának bölcsőjét.
Ki hinné, hogy Jézus nyelvén szólítanak meg az arameusok kései utódai Maalulában, hogy bibliai helyszíneken járva erősödik meg bennünk a hit, hogy Szíriában megértéssel és tisztelettel élnek egymás mellett a különböző vallások, miközben a világ tele van gyűlölettel? Ki hinné, hogy ez a nép talán mindenkinél több változást élt át több ezer éves történelme során, hogy hódítások sokasága érte, fosztotta ki és puszította el ezt az országot? Ki hinné, hogy szinte minden hódítást, újabb kultúrák meghonosodása követte? Pedig ez mind Szíria! Ilyen kérdések fognak gondolkodóba ejteni bennünket, miközben Szíriát járjuk. Az őskor, az ókor és a középkor szépen megfér egymással. Legfeljebb a jelentől és a jövőtől várjuk el, hogy minél több ismertet és ismeretlent tárjon fel az emberiség történetének jobb és pontosabb megismeréséhez. Ebbe a különös, ismeretlen és szépséges világba hívjuk egy utazásra a kedves olvasót, és kalauzoljuk el a sok látnivaló között. Miközben olvassuk e sorokat, gondoljunk arra, hogy ezek a betűk is erről a vidékről származnak, hogy itt született az írás, az ábécé. Ez a föld a kultúránk bölcsője, ekként is illik tisztelni.
Ki hinné, hogy Jézus nyelvén szólítanak meg az arameusok kései utódai Maalulában, hogy bibliai helyszíneken járva erősödik meg bennünk a hit, hogy Szíriában megértéssel és tisztelettel élnek egymás mellett a különböző vallások, miközben a világ tele van gyűlölettel? Ki hinné, hogy ez a nép talán mindenkinél több változást élt át több ezer éves történelme során, hogy hódítások sokasága érte, fosztotta ki és puszította el ezt az országot? Ki hinné, hogy szinte minden hódítást, újabb kultúrák meghonosodása követte? Pedig ez mind Szíria! Ilyen kérdések fognak gondolkodóba ejteni bennünket, miközben Szíriát járjuk. Az őskor, az ókor és a középkor szépen megfér egymással. Legfeljebb a jelentől és a jövőtől várjuk el, hogy minél több ismertet és ismeretlent tárjon fel az emberiség történetének jobb és pontosabb megismeréséhez. Ebbe a különös, ismeretlen és szépséges világba hívjuk egy utazásra a kedves olvasót, és kalauzoljuk el a sok látnivaló között. Miközben olvassuk e sorokat, gondoljunk arra, hogy ezek a betűk is erről a vidékről származnak, hogy itt született az írás, az ábécé. Ez a föld a kultúránk bölcsője, ekként is illik tisztelni.
2.500 Ft