|
A hadtörténelmi kutatások egyértelműen igazolták, hogy az elmúlt háborúk tapasztalatait a későbbi korok katonai vezetői is haszonnal tanulmányozhatják. Különösen vonatkozik e megállapítás a nagy Honvédő Háború hadműveleteiből, nevezetesen a jelentős bekerítő (hadászati) hadműveletekből levont tanulságokra. A szerző célja, hogy a szovjet hadsereg által lefolytatott legnagyobb arányú hadműveletek (többek között a sztálingrádi, a korszuny-sevcsenkovszkiji, a vityebszki, a lvov-sandomierzi, a iasi-kisinyovi, a kelet-poroszországi stb.) elemzésével, bemutatásával bizonyítsa a fenti tétel helyességét. Bizonyítsa azt, hogy e bekerítő hadműveletek (harcok) sok szervezési és végrehajtási tapasztalata ma is helytálló, természetesen végzetes hiba lenne ezeket szolgai módon alkalmazni, nem törődve azzal, hogy a körülmények azóta jelentősen megváltoztak. A hadműveletek (harcok) elemzései felölelik az említett bekerítő hadműveletek formáit, méreteit, az elhatározások meghozatalát, a bekerítés megtervezését, a csapatok hadműveleti felépítését stb
|
