James Herriot - Ő is isten állatkája

Vajon hova utazom? Vajon? Hova?

Hollandia német megszállása alatt Anne Frank két évig bujkált egy raktár hátsó traktusában. Itt vezette naplóját, mely 1947-es kiadása óta a Biblia után a világ második legolvasottabb könyve. Az azonban kevésbé ismert, hogy Anne a hátsó traktusban elbeszéléseket és meséket is írt, sőt Cady élete címen még egy regénybe is belekezdett. Ezeket a rejtekhelyről szóló történeteket, visszaemlékezéseket és kitalált meséket a legnagyobb gondossággal másolta át piszkozatból egy pénztárkönyvbe, még tartalomjegyzéket is készített hozzá. Tudatosan készült naplójának és elbeszéléskötetének megjelentetésére.
Rövid kis történeteiben újra meg újra abba a kérdésbe ütközünk, ami Annét a leginkább foglalkoztatta: a megmenekülésbe. Önsajnálatnak nyoma sincs bennük, életerőnek, a körülményekbe való belenyugvás elutasításának annál inkább. Elbeszéléseiből megismerjük azt az életvidám, nyitott és érdeklődő, önmagát olvasással képző, a világról gondolkodó, jövőjét tervezgető, kreatív, írói tehetséggel megáldott tizenéves kislányt, aki Anne Frank volt.
Ezt a képet tovább árnyalják a kötet végén olvasható tanulmányok, amelyekből sokat megtudhatunk Anne Frank családjának történetéről, Anne életéről és írásainak történelmi hátteréről.

Anne Frank 1929. június 12-én született, életének első négy évét Frankfurt am Mainban töltötte, ezután tíz évig amszterdami lakos volt, majd a westerborki átmeneti táboron és Auschwitzon keresztül a bergen-belseni koncentrációs táborba deportálták, ahol tizenöt évesen meghalt.
Az írás minden gondomtól-bajomtól megszabadít, és bátorságot ad. A nagy kérdés persze, hogy írok-e valaha is remekművet, hogy lesz-e valamikor újságíró vagy író belőlem.
Nagyon remélem, hogy igen, mert írásban mindent meg tudok örökíteni, a gondolataimat, az eszményeimet és a képzeletemet.
1944. április 5.

Az engedetlen világbotrányt kivívó szerzője mélyen megindító visszaemlékezésben meséli el sorsának alakulását, kislány korának szenvedéseitől az állig felfegyverzett testőrök között töltött nyugati életéig.
A hitetlen egy politikai szupersztár története, egyben egy nagyon is tipikus modern kori női sors. Hirsi Ali kislány korát szigorú muzulmán családban, zsarnokok uralta országokban töltötte. Húszas évei elején megszökött az erőszakkal rá kényszerített házasság elől, és politikai menedékjogot kért Hollandiában, ahol parlamenti képviselő lett, és harcolt a muzulmán asszonyok jogaiért, ami miatt apja megtagadta, mi több, merényletek célpontja lett... Hirsi Ali története arról szól, hogyan lett az engedelmes kislányból szókimondó, harcos, modern nő. Visszaemlékezései nem is lehetnének időszerűbbek, mint ma, amikor Kelet és Nyugat egyre távolabb sodródik egymástól.

A vállalat egy számviteles vagy egy pénzügyes számára a legegyszerűbben eszközök és források összességét jelenti. Vállalati elemzéseinkhez a kiindulópontot a mérleg fogja adni. A mérleg - adott időpontban a vállalati jövedelmet hozó eszközök, illetve a hozzá szükséges források összetételének mérlegszerű szembeállítása. Az eszközöket és forrásokat úgy is szokás definiálni, hogy
• ha már megvan a szükséges pénzeszköz, mibe fektessem (eszközoldal);
• ha már megvan az adott befektetési cél honnan teremtsem elő a szükséges pénzállományt (forrásoldal). A vállalati pénzügyi döntéseket a fentiek alapján két nagy csoportra bontjuk: beruházási és finanszírozási döntésekre. (A finanszírozási döntéseken belül a későbbiekben az osztalékpolitikai döntéseket is megemlítjük.) A vállalati pénzügyeknek sokrétű a feladata:
• megkeresi azokat a tényezőket, amelyek a vállalat különböző eszközeinek és forrásainak piaci értékét meghatározzák,
• megmagyarázza azt a folyamatot, amelynek során ez az érték kialakul, s mindezt a pénzügyi döntések hozóinak segédeszközül kínálja, • segít kiválasztani a beruházásra érdemes eszközöket,
• megtalálja az optimális finanszírozási formát,
• kezeli a vállalati működés során fellépő kockázatokat. A vállalat a gazdaság különféle piacaihoz kapcsolódik. A reáleszközök piacán szerzi be a működéséhez szükséges javakat, s a reáljavak piacán értékesíti termékeit, szolgáltatásait. Ez a vállalat reálszférája, ezek a reáljavak hozzák létre a forrástulajdonosok számára szétosztható pénzáramlásokat. A vállalat a pénzügyi piacokkal kerül kapcsolatba, amikor a befektetőktől szert tesz a reáljavak beszerzéséhez szükséges forrásokra. Ez a vállalat pénzügyi szférája. A vállalati reáleszközök mozgását (a reálfolyamatokat) általában pénzügyi eszközök mozgása kíséri (pénzügyi folyamatok), s ezek a pénzmozgások ellentétes irányúak a reáleszközök áramlásával. A pénzügyi folyamatok azonban nem mindig kötődnek reáljavakhoz, önálló befektetési, eszközoldali funkciót is betölthetnek.