Kiszely István - Meghalt Szibériában - Egy szomorú magyar szellemi kórkép

Albert Schweitzer önéletrajzi írásainak gyűjteménye olyan alapmű, melyben jtlLa nagy humanista gondolkodó sajátos, egyedi módon tárja elénk életének fontos eseményeit. Egyben állásfoglalás és bensőséges hitvallás a szeretetről, az élet értelméről és annak legfontosabb kérdéseiről.
A német származású Nobel-békedíjas orvos világnézete az élet tiszteletén alapult, mely a legmagasabb rendű alapelv volt számára. Schweitzer azzal vívta ki a tiszteletet, hogy átültette a gyakorlatba azt az elméletét, mely szerint az élet tisztelete oda vezeti az egyes egyént, hogy életét minden élő teremtmény szolgálatának szentelje.
Az ember csak akkor erkölcsös, ha magát az életet tartja szentnek. A növényekét és az állatokét éppúgy, mint az emberét, és a lehetőségekhez képest igyekszik segítséget nyújtani minden szükséget szenvedő életnek."
„Az emberek iránti magatartás tekintetében az élet tiszteletének etikája ijesztően határtalan felelősséget ró ránk."
-Albert Schweitzer

Canada is a traveller's dream, with loads to offer everyone. See Inuit and Native Indian art; explore the Viking settlement at L'Anse aux Meadows, Newfoundland; experience Acadian and Gaelic culture in the Maritime Provinces and be seduced by French joie de vivre in Quebec. Whether you would prefer eating lobster on Prince Edward Island or white-water rafting on Kicking Horse River in British Columbia, this guide has all the essential travel information.

• covers more places to stay and see than any other guide to Canada
• 78 new and improved maps
• extensive historical and cultural notes
• contains the most practical advice for independent travellers
• information on national parks, wildlife and designated wilderness areas including tips for outdoor activities

Amikor a nácik a lengyelországi Białystokból elhurcolják a zsidókat, a 13 éves Samuel Pisar édesanyjának az az ötlete támad, hogy hosszúnadrágot ad a fiára, akit így a munkaképes férfiak közé osztanak be. Ha a szokásos rövidnadrágban marad, őt is elgázosítják Treblinkában, mint anyját és kishúgát.
A majdaneki táborban Samuelben működni kezd a túlélési ösztön, és fanatikus elszántsággal sikerül életben maradnia Auschwitzban és Dachauban. Amikor a tábort felszabadítják az amerikaiak, két megmenekült barátjával együtt Bajorországban élvezik az életet és a merész feketézéssel előteremtett jómódot. Nagynénje Párizsba viszi Samuelt, majd Ausztráliába kerül, ahol ugyanazzal a fanatikus elszántsággal veti magát a tanulásba, és elkezdődik elképesztő sikerekben gazdag életpályája. Harvardi diplomájával az ENSZ-főtitkár kabinetjében dolgozik, majd Kennedy elnök munkatársává válik. Később sikeres nemzetközi ügyvédként hollywoodi filmsztárok, cégbirodalmak, kormányok tanácsadója, nemzetközi konferenciák szónoka.
Sokáig úgy gondolta, hogy nem szabad feltépni a múlt sebeit. Azt látva azonban, hogy a világ új katasztrófák felé rohan, tudatosult benne, hogy emlékeztetnie kell arra, amit saját szemével - gyerekszemmel - látott: miként omlott össze egy kegyetlenséget, szenvedést és tragédiát maga után hagyó, önhitt világ. 1979-ben írta meg ezt a világsikert aratott könyvet, amelynek az első harmada ér véget a felszabaduláskor, a következő kétharmad annak története, hogyan tudta felépíteni magát sikeres világpolgárrá.

A napló írója, Ortutay Gyula néprajzkutató és kultúrpolitika 1910. márc. 24-én született Szabadkán és 1978. márc. 22-én halt meg Budapesten. 1934-ben a szegedi egyetemen bölcsészdoktori és magyar-latin-görög szakos tanári oklevelet szerzett. 1930 őszétől a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának alapító tagja. Itt kötött mély barátságot Radnóti Miklóssal, Reitzer Bélával, Buday Györggyel, Baróti Dezsővel. 1935-ben Budapestre költözött. 1935—44-ben a Magyar Rádió tisztviselője, majd irodalmi osztályának helyettes vezetője, közben Kozma Miklós belügyminiszter két fia mellett házitanító volt. 1938-ban feleségül vette Kemény Zsuzsa (*1913,1982) táncművészeti szakírót, akitől két leánya és egy fia született. 1940-től a szegedi egyetemen a magyar népköltészet című tárgykör magántanára, 1945-től címzetes nyilvános rendkívüli tanára. 1943-tól az FKgP ún. polgári tagozatának egyik vezetője. Bajcsy-Zsilinszky Endre felkérésére készítette el az FKgP művelődés- és oktatásügyi programját. A II. világháború idején került kapcsolatba a kommunistákkal, akikkel 1945 után a kisgazdapárti balszárny egyik vezetőjeként szorosan együttműködött. 1945—47-ben a Magyar Központi Híradó Rt. (Rádió, Magyar Távirati Iroda, Filmhíradó) elnöke. 1947. március—1950. február között vallás- és közoktatásügyi miniszter; 1948-ban végrehajtotta az iskolák államosítását. 1950—52-ben a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának vezetője. 1946-51-ben a budapesti egyetemen a néprajz nyilvános rendes tanára, 1951-68-ban a folklór tanszéken tanszékvezető egyetemi tanár; 1957—63-ban az egyetem rektora, 1968-tól címzetes egyetemi tanár. 1967-től haláláig az MTA Néprajzi Kutató Csoport igazgatója. 1957-től a Hazafias Népfront főtitkára, 1964-től a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) elnöke. Vezető szerepet töltött be a magyar néprajztudományban. Kezdeti irodalomtörténeti érdeklődés után figyelme teljesen a népi kultúra felé irányult. Tanulmányai és gyűjtései jelentős szerepet játszottak a modern magyar folklorisztika megteremtésében. 1938-tól naplót írt, amiről senkinek nem volt tudomása.