Leírás és Paraméterek
A Kossuth Kiadó 2002 májusában magyar nyelven is elindította a világ egyik legnépszerűbb útikönyv-sorozatát, az Inside Guide-ot, amely az America's Library Journal felmérése szerint a maga műfajában világelső, mert sokkal többet nyújt, mint egy egyszerű útikönyv: Segít az utazni szándékozónak a programok megválasztásában, az úton is a leghasznosabb segítőtárs, valamint lebilincselő olvasmány képzeletbeli utazáshoz is. A sorozat a legszínvonalasabb ismeretterjesztő albumok hagyományait követi: az érdekes, olvasmányos leírásokat, konkrét információkat kötetenként közel 500 gyönyörű színes felvétel teszi feledhetetlenné.
TARTALOM
Bevezetés | |
Bienvenido | 15 |
Történelmi áttekintés | |
Időrendi táblázat | 18 |
Ibéria: a kezdetek | 21 |
Rómaiak és vizigótok | 25 |
A muzulmán Spanyolország | 31 |
A terjeszkedő birodalom | 39 |
A polgárháború | 49 |
Demokrácia és önrendelkezés | 57 |
Spanyol hétköznapok | |
Milyenek a spanyolok? | 71 |
Idegen szemmel | 76 |
Fel, torreádor! | 78 |
Spanyol festészet | 87 |
Állatvilág | 95 |
Flamenco | 101 |
Spanyol konyha | 107 |
Mit kell tudni... | |
A fiesztáról | 110 |
A kastélyokról | 186 |
A kertészetről | 216 |
Gaudíról | 264 |
A Guggenheim Múzeumról | 296 |
Miniesszék | |
Carmen népe | 75 |
Kávéházi élet | 141 |
Nagyhét | 201 |
Részletes útikalauz | |
Bevezetés | 121 |
Madrid | 127 |
Madrid tartomány | 143 |
Kasztília-León | 151 |
Kasztília-La Mancha | 165 |
Extremadura | 175 |
Sevilla | 191 |
Córdoba | 202 |
Granada | 209 |
Az andalúz hátország | 219 |
Valencia és Murcia | 235 |
Barcelona | 251 |
Katalónia | 267 |
Aragónia | 277 |
Baszkföld | 286 |
Navarra és La Rioja | 299 |
Kantábria és Asztúria | 307 |
Galícia | 317 |
Kanári-szigetek | 333 |
Baleárok | 343 |
Úti tippek | |
Ismerkedjünk az országgal | 354 |
Tervezzük meg az utazást | 354 |
Gyakorlati tudnivalók | 356 |
Közép-Spanyolország | 359 |
Dél-Spanyolország | 375 |
Kelet-Spanyolország | 388 |
Észak-Spanyolország | 401 |
Kanári-szigetek | 408 |
Baleárok | 412 |
Nyelv | 417 |
Térképek | |
Spanyolország | 118 |
Madrid | 124 |
Mardid tartomány | 144 |
Kasztília-León | 152 |
Segovia | 160 |
Kasztília-La Mancha | 166 |
Toledo | 168 |
Extremadura | 176 |
Sevilla | 192 |
Córdoba | 202 |
Granada | 210 |
Andalúzia | 220 |
Valencia | 236 |
Valencia és Murcia | 243 |
Barcelona | 248 |
Costa Brava | 268 |
Katalónia | 270 |
Aragónia | 278 |
Baszkföld, Navarra és Rioja | 288 |
Kantábria és Asztúria | 309 |
Galícia | 318 |
Kanári-szigetek | 334 |
Baleárok | 344 |
Szerző | Koronczai Magdolna (szerk.) |
Fordította | Béresi Csilla |
Kiadó | Kossuth Kiadó |
Kiadás Éve | 2008 |
ISBN | 9789630957199 |
Kötés Típusa | papír / puha kötés |
Állapot | jó |
Vélemények
Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Hasonló termékek
Lángoló tengerek
A RÉGIEK előtt a tengerek csak sivatagok voltak, amelyek felett üvöltő viharok száguldanak, vágtatnak. Csak a mitológia népesítette be ezt az örökké mozgó, folyton vonagló, majd leapadó, majd emelkedő óriási víztömeget hitregék csodálatos alakjaival. Ez volt a hazája a háromszigonyú Poseidonnak, itt élte víg életét a szakállas Neptunus enyelgő nimpháival. Derült, csendes időben itt játszadoztak a pajkos szirének. Enyelegve követték a hajókat, hogy csábító dalaikkal tengerbe szédítsék a hajósokat. Amíg az emberek barátságosan, szeretettel jártak-keltek a végtelen vizeken, béke uralkodott. Egyszer csak azonban megváltozott minden. A békés tengereket harci zaj verte fel. Véres csaták, nehéz küzdelmek lángja lobogott fel itt is, ott is. A gyűlölködő, harcoló emberek megjelenése mélységbe kergette a hitregék isteneit. Szabad kalandozások korlátlan színtere lett a tenger, de egyúttal a szabad boldogulás korlátlan színhelye is. Szárazföldön is éltek mindenkor könnyűvérü, szabadság után vágyó kalandos természetű emberek, de ezek elé az országhatárok, városok és várak sok-sok akadályt gördítettek. Mennyivel szabadabb teret nyitott számukra a végnélkülinek látszó, hegyekkel, folyókkal föl nem darabolt tenger!...
4.000 Ft
Kaj Sandell - Stockholm (Útitárs sorozat)
Az útikönyv jellemzői: több mint 700 színes fotó, amely a kiadvány számára készült Stockholm és környéke legszebb látnivalóiról; részletes és pontos utcakereső térkép, melyen azonnal megtaláljuk a fontos tudnivalókat; egyedülálló keresztmetszeti rajzok és alaprajzok segítenek az épületek és tájékozódási pontok felfedezésében; Stockholm legjobb koncerttermeinek, színházainak, klubjainak és gyermekprogramjainak széleskörű felsorolása; a közérdekű tudnivalókból megismerhetjük a helyi valuta, a tömegközlekedés és a telefon használatát; részletesen kidolgozott térképek segítenek az eligazodásban.
4.000 Ft
Művészettörténeti korrajzok bevezetésül a képzőművészetek egyetemes történetébe I. kötet
ELŐSZÓ
A művészet fogalma felölel minden emberi tevékenységet, a mely azzal, a mit alkot, nemcsak arra törekszik, hogy értelmünket foglalkoztassa vagy gyakorlati szükségleteinket elégítse ki, hanem hogy érzelmi világunkra is hasson, rövidebben szólva: gyönyörködtessen.
Az első emberpárt, a Biblia tanítása szerint, Isten a paradicsomban helyezte el, ebbe a szép jelenségek változatlan harmóniájának a teljében pompázó környezetbe, a mely öt érzékének, szívének-lelkének és természeti szükségleteinek önként szolgáló gyönyörűségeivel fölöslegessé tett minden küzdelmes munkát s így fölöslegessé tette a törekvést is, a mely ezt a gyönyörködtetésre irányozza. Ősszüleink bűnbeesése után életszükségleteinek megszerzésében az emberiség osztályrésze a verejtékes munka lett. Csak a létért való küzdelemben kifejtett tevékenységgel karöltve léphetett föl a törekvés is, a mely az embert arra késztette, hogy az, a mit alkot, ne csak szükségleteit elégítse ki, hanem gyönyörűségére is szolgáljon. S ez a törekvés az emberi tevékenységben, ránk maradt emlékeinek bizonysága szerint, a történelem előtti időnek már legrégibb korszakaiban is nyilvánul, a melyekben pedig a művelődés kezdetleges fokán álló ember erejét fizikai szükségleteinek a kielégítése ugyancsak kimerítette; rúgója az emberi léleknek a szellemi szórakozás és nemesebb ideálok után való vágyakozása volt s vele született utánzási ösztöne, a mely a tudás fája gyümölcsének megízlelése óta az emberiséget részben a fizikai szükségletei kielégítésére szolgáló eszközök föltalálására is rávezette.
A művészet fogalma felölel minden emberi tevékenységet, a mely azzal, a mit alkot, nemcsak arra törekszik, hogy értelmünket foglalkoztassa vagy gyakorlati szükségleteinket elégítse ki, hanem hogy érzelmi világunkra is hasson, rövidebben szólva: gyönyörködtessen.
Az első emberpárt, a Biblia tanítása szerint, Isten a paradicsomban helyezte el, ebbe a szép jelenségek változatlan harmóniájának a teljében pompázó környezetbe, a mely öt érzékének, szívének-lelkének és természeti szükségleteinek önként szolgáló gyönyörűségeivel fölöslegessé tett minden küzdelmes munkát s így fölöslegessé tette a törekvést is, a mely ezt a gyönyörködtetésre irányozza. Ősszüleink bűnbeesése után életszükségleteinek megszerzésében az emberiség osztályrésze a verejtékes munka lett. Csak a létért való küzdelemben kifejtett tevékenységgel karöltve léphetett föl a törekvés is, a mely az embert arra késztette, hogy az, a mit alkot, ne csak szükségleteit elégítse ki, hanem gyönyörűségére is szolgáljon. S ez a törekvés az emberi tevékenységben, ránk maradt emlékeinek bizonysága szerint, a történelem előtti időnek már legrégibb korszakaiban is nyilvánul, a melyekben pedig a művelődés kezdetleges fokán álló ember erejét fizikai szükségleteinek a kielégítése ugyancsak kimerítette; rúgója az emberi léleknek a szellemi szórakozás és nemesebb ideálok után való vágyakozása volt s vele született utánzási ösztöne, a mely a tudás fája gyümölcsének megízlelése óta az emberiséget részben a fizikai szükségletei kielégítésére szolgáló eszközök föltalálására is rávezette.
4.000 Ft
