Leírás és Paraméterek
„A Georges Cogniot tollából származó életrajzi tanulmányt az jellemzi, hogy különleges figyelmet szentel Lenin állandó kétfrontos harcának: a jobboldali revizionizmus és a szektásság s a >baloldali< dogmatizmus elleni harcnak. E tekintetben ez a mű különösképpen értékes.”
„Georges Cogniot tanulmányának – emeli ki Waldeck Rochet – megvan az az érdeme is, hogy jól megmutatja Lenin művének alkotó jellegét. Az olvasó világosan látni fogja, miként fejlesztette Lenin tovább a dialektikus és a történelmi materializmust, miként gazdagította Marx és Engels tanítását, s különösen, hogy kidolgozta a szocialista forradalom és a szolialista állam marxista elméletét.”
„Lenin szemében – állapítja meg Waldeck Rochet, értékelve Cogniot könyvét – a szocialista demokrácia az új, a magasabb rendű demokrácia volt, s mint mondotta, mindenki előtt nyitott, a tömegeknek hozzáférhető, közvetlenül a tömegekből származó hatalom, mely egész tevékenységét a nép szemeláttára folytatja.”
Szerző | Georges Cogniot |
Fordította | Gerő Ernő |
Kiadó | Kossuth Könyvkiadó |
Kiadás Éve | 1973 |
ISBN | |
Kötés Típusa | kemény, vászonkötött |
Állapot | jó - a védőborító kissé sérült, kopott |
Vélemények
Hasonló termékek
Benedek Elek - A vitéz szabólegény
Nagyszüleitek, szüleitek, de még a ti gyerekeitek is olvassák ezeket a világszép meséket, amelyekből Kormos István válogatta ki ezt a kötetre valót, Szecskó Tamás megrajzolta, a Móra Könyvkiadó pedig hetedik kiadásban jelenteti meg a ti örömötökre.
Krúdy Gyula - A tiszaeszlári Solymosi Eszter (Tények és Tanúk sorozat)
Bajcsy-Zsilinszky Endre - Mátyás király (Nemzet és Emlékezet sorozat)
Bajcsy-Zsilinszky Endre egyetlen történelmi tárgyú - és egyúttal szinte szépirodalmi igényű - műve 1939-ben jelent meg először, a Hunyadi Mátyás ötszázadik születésnapját ünneplő eseménysorozathoz kapcsolódóan.
"Engem e munkám megírására két izgalmas történetpolitikai kérdés ösztökélt - írja Bajcsy-Zsilinszky. - Az egyik: mi volt, mit jelentett Mátyás birodalma alig egy emberöltővel Mohács előtt s szinte fél évezreddel Szent István után, hogyan illeszkedett bele, beleilleszkedett-e egyáltalán az árpádi nagy államalkotás és birodalomépítés széles szemhatárába... A másik: ennek az átlagos és egyre általánosabbá váló történetírói szemléletnek, mely valahogy párhuzamosan halad az egészségtelenül és veszedelmesen erősbödő mindenféle idegentisztelettel a mai Magyarországon, élesen ellentmond Mátyás király és a mátyási birodalom kérdésében elsősorban régebbi történetírásunk, de a II. Zrínyi Miklós csodálatos géniusza is, mindenekfölött pedig a magyar nép ösztöne, lángeszű emlékezése, ítélete és halhatatlan szeretete - melyiknek van hát igaza?"