Leírás és Paraméterek
TARTALOM
Előszó | 5 |
A megszokott viszonylagosság | |
Van-e értelme minden állításnak? | 7 |
Jobb és bal | 7 |
Mi van most, nappal vagy éjszaka? | 9 |
Mi a nagyobb? | 9 |
A viszonylagos abszolútnak látszik | 11 |
Az abszolút viszonylagosnak tűnik | 12 |
A "józan ész" tiltakozni próbál | 13 |
A tér viszonylagos | |
Ugyanott történik vagy nem? | 16 |
Hogy mozog a test a valóságban? | 18 |
Egyenértékű-e minden nézőpont? | 19 |
Megtaláltuk a nyugalmat! | 21 |
Nyugvó laboratórium | 22 |
Mozog-e a vonat? | 22 |
A nyugalom véglegesen elveszett | 25 |
A tehetetlenség törvénye | 26 |
A sebesség is viszonylagos! | 28 |
A fény tragédiája | |
A fény nem pillanatszerűen terjed | 29 |
Meg lehet-e változtatni a fény sebességét? | 30 |
A fény és a hang | 31 |
Veszélyben a mozgás relativitásának elve? | 32 |
"Világéter" | 35 |
Nehéz helyzetben vagyunk | 37 |
A kísérlet dönti el | 38 |
Diadalmaskodik a relativitás elve | 40 |
Cseberből - vederbe! | 42 |
Az idő viszonylagos | |
Van-e tulajdonképpen ellentmondás? | 45 |
Üljünk vonatra! | 46 |
"Megáll a józan ész!" | 48 |
Az időt is utoléri a tér sorsa | 51 |
Diadalmaskodik a tudomány | 54 |
Hol a sebesség határa? | 55 |
Korábban - későbben | 60 |
Az órák és a mérőrudak szeszélyeskednek | |
Megint vonatra ülünk | 62 |
Az órák rendszeresen késnek | 65 |
Az időgép | 68 |
Utazás a csillagokra | 71 |
A tárgyak megrövidülnek | 75 |
A sebességek szeszélyeskednek | 79 |
A munka megváltoztatja a tömeget | |
A tömeg | 84 |
A tömeg növekszik | 85 |
Mennyibe kerül egy gramm fény? | 88 |
Összefoglalás | 91 |
Einstein | 97 |
Szerző | Landau, L.D.- Rumer, J.B. |
Fordította | Abonyi Iván |
Kiadó | Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó |
Kiadás Éve | 1961 |
ISBN | |
Kötés Típusa | félvászon |
Állapot | jó |
Vélemények
Hasonló termékek
Bächer Iván - Sétatárs
"Isten nevében!" Kardos G. György mind a négy regényének írását ezzel a nekifohászkodással kezdte. Valódi kéziratok maradtak utána, mert a szerző töltőtollal írt, fekete tintával - az utolsó litert Nagy Lászlótól kapta -, spirálfüzetbe, ágyán fekve, nem lévén íróasztala. Ha más nem is jelezné - persze jelzi -, ez is mutatja: hiába szólt róla kicsinylőn, hiába volt, hogy alig beszélt róla, s ha igen, akkor is zavartan, kelletlenül: az írás, a regényírás szent dolog volt nála. Ez a látszólag vicces, bohém, szerte lévő ember végtelen tudatossággal, pontossággal írta meg fő műveit; igazi író volt, egész élete az írásnak rendelődött alá, az írás a legbenső énjéből fakadt. Ő volt az író. Ez a kis könyv őróla szól. Az íróról, aki életének utolsó másfél évtizedében a szerzőnek nem csupán közeli barátja, sétatársa, cimborája, napi beszélgető partnere volt, de írói, emberi példaképe, pótapja is, aki a halála óta eltelt másfél évtizedben mindennap ott sétált mellette a pesti utcán, és ott sétál ma is.
Az iszlám (A Magyar Szemle Kincsestára 17.)
I. ARÁBIA
Az Iszlám bölcsője a szabálytalan téglányra emlékeztető, kb. 3 millió négyzetkilométer területű, átlag 1000 m. magas fennsík, az Arab-Félsziget, amelynek oldalait a partvidékkel párhuzamos párkányhegység szegélyezi- A nyugati párkányhegység dél felé haladva, fokozatosan emelkedik; Medina vidékén magassága helyenként kb. 1800 méter, Áden táján több, mint 3000 méter magasra tornyosul és szinte alpesi méreteket ölt. Ugyanilyen magasságot ér a keleti párkányhegység, a Dzsebel al-Akhdar is.
Arábiának több, mint fele csaknem lakatlan sivatag. Ennek főokát a Félsziget partvidékét szegélyező párkányhegységben kell keresnünk, amely a monszunszelek páráját felfogja, minek következtében a hegység magasabb régióit dúsabban öntöző csapadék a földmívelést lehetővé teszi ugyan, viszont a mögötte elterülő fennsík csapadékban nem részesül és lakatlan sivataggá lesz. Mennél magasabb a párkányhegység, annál kietlenebb a tőle keletre elterülő sivatag. Innen van, hogy Boldog-Arábia (Jemen) alpesi hegyei mögött a borzalmas Dehna-sivatag fekszik, amely a Félsziget csaknem egyharmadát borítja."
Dr. Wildner Ödön - Goethe- Breviárium
Orbán Ferenc - Magyar zsidó útikönyv
