Laurent Gounelle - Amikor Isten inkognitóban jár

Olyan országot járunk be most, mely már a bibliai idők előtt is létezett, gazdag kultúrája volt, a látogatók előtt mégis alig ismert. A Földközi-tenger egykori hajósai a keleti partvidéket Levantének nevezték, mely elnevezés a 20. század elejéig fenn is maradt. Jelentése: "a hely, ahonnan a hajnal érkezik". Ez az ország Libanon, nagy történelmi útkereszteződés a Közel-Keleten.
Libanon, a cédrusok árnyékában fekvő kis közel-keleti ország mindig is a turizmus kedvelt területe volt, de a történelmi események sokszor váratlanul közbeszóltak. Így volt ez nem csak a főníciaiak idején, hanem a legutóbbi évtizedekben is, amikor polgárháború sújtotta az országot. Persze az idegenforgalom soha nem feledkezett meg Libanonról, csak arra vártak, hogy minél előbb eljöjjön annak az ideje, amikor újra ellátogathatnak a cédrusok földjére, ahol az emberiség történetének rengeteg emléke várja az érdeklődőket és természetesen a régészeket, tudományos kutatókat. 

A ​magyar orsósmagnó gyártás története - magánkiadás -PIREHAB Nonprofit Kft. 2009 - 180 oldal „50 év. Ennyi volt a szalagos orsós magnetofonok élete. Rövidebb, mint egy emberöltő. Üstökösszerűen felívelő elterjedtség, népszerűség, több évtizedes egyeduralom, majd viszonylag rövid agónia után a teljes eltűnés. A technika fejlődése egyszerűen túllépett rajta. Ahogy pár évtizeddel ezelőtt túllépett az elektroncsöveken, vagy napjainkban a katódsugárcsöveken. Helyébe lépett az írható CD, a DVD, Blue Ray, a merevlemez (hard disc), a memória kártya, a pen drive. Az orsós, szalagos magnó néhány év alatt múzeumi tárgy lett. A múzeumi tárgyaknak pedig múzeumban van a helyük. Mert ha nem kerülnek időben oda, akkor nagy valószínűséggel roncstelepen, lomtalanítási akciókban, jobb esetben padlásokon, fészerekben fejezik be pályafutásukat. És néhány évtized múlva csodaszámba megy majd egy-egy épnek mondható készülék megtalálása.” 

Magyar Bálint 2001-ben „Magyar polip – a szervezett felvilág” címmel írt cikket az egészpályás lenyúlást alkalmazó, a jogállam intézményrendszerét szétzüllesztő Fideszről, illetve az általa berendezett világról, ahol a demokratikus intézményrendszer keretei között működő hatalom maffiamódszerekkel, állami segédlettel terjeszkedik lefelé. Ebben a rendszerben az állam nem a maffia eszköze, hanem maga a maffia, amely az államhatalom teljes fegyvertárát beveti politikai és gazdasági érdekei érvényesítéséért.
Akkor még sokan vitatták az új fogalmi megközelítés helyességét, amelynek kulcskategóriái a „szervezett felvilág”, a „maffiamódszereket alkalmazó állam” és a „politikai családtagok” voltak. 2010-ben azonban a Fidesz–KDNP kétharmados parlamenti többségével jórészt megszűntek a hatalomgyakorlás intézményes korlátai. A párt után az állam is egyetlen személy fennhatósága alá került, aki azóta az engedelmességre kényszerítést már a társadalom egészén alkalmazza.
A rendszert leíró új fogalmi keret az elmúlt hónapokban revelációként hatott sok politológusra, szociológusra és közgazdászra. Felmerült a gondolat, hogy ezen az új nyelven lehetne modellszerűen értelmezni a jelenlegi magyar gazdasági és társadalmi viszonyokat. A kötet szerzői – mindenki a maga szakterületén – erre tesznek kísérletet.
A téma és az annak feldolgozását szolgáló fogalmi keret nemcsak Magyarország, hanem az autokratikus kísérleteknek szintén kitett kelet-európai országok esetében is fontos és időszerű, hozzájárulhat a volt Szovjetunió utódállamaiban végbemenő folyamatok megértéséhez is.