Leírás és Paraméterek
TARTALOM
Előszó | 9 |
Rövidítések | 11 |
A dologi jog | 12 |
A dologi jog fogalma és jelentősége | 12 |
Történeti visszatekintés | 12 |
A dologi jog fogalma | 13 |
A dologi jog jelentősége | 15 |
A dologi jog felosztása | 17 |
Felosztás a dolog feletti hatalom terjedelme szerint | 17 |
Felosztás egyéb szempontok alapján | 19 |
A dologi jog alapelvei | 21 |
Bevezető megjegyzések | 22 |
A zártkörűség elve | 22 |
A tartalmi kötöttség elve | 23 |
Az abszolút hatály elve | 25 |
A nyilvánosság elve | 27 |
Az egyediség elve | 29 |
A dologi jog helye a jogrendszerben | 30 |
A dologi jog a polgári jog rendszerében | 30 |
A dologi jog és a közjog viszonya | 33 |
A dolgok | 36 |
A dolog fogalma | 36 |
Történeti visszatekintés | 36 |
A dolog jogi fogalma | 38 |
A dolgok osztályozása | 41 |
A dolgok osztályozásáról általában | 41 |
A dolgok osztályozása természeti tulajdonságuk szerint | 42 |
A dolgok osztályozása forgalomképességük szerint | 46 |
A dolgok osztályozása más dolgokhoz való kapcsolatuk szerint (Dologkapcsolatok) | 48 |
A föld és az épület sajátos jogi helyzete | 54 |
A tulajdon | 58 |
A tulajdon fogalma | 58 |
A tulajdon tág értelemben; a tulajdoni rend | 58 |
A tulajdon szűk értelemben; a tulajdonjogviszony | 60 |
A tulajdon jelentősége | 61 |
A tulajdonjog mint alapvető emberi jog | 61 |
A tulajdonjog jelentősége a polgári jogban | 65 |
A tulajdonjogviszony | 67 |
A tulajdonjogviszony alanya | 67 |
Az ember mint tulajdonos | 67 |
A jogi személyek mint tulajdonosok | 69 |
A köztulajdon alanyai | 74 |
A tulajdonjogviszony tárgya | 83 |
A tulajdonjog tárgyairól általában | 84 |
A köztulajdon tárgyi köre | 87 |
A tulajdonjogviszony tartalma | 92 |
Birtoklás, használat és a hasznok szedése | 93 |
A rendelkezési jog | 96 |
A terhek és a kárveszély viselése | 99 |
A tulajdonjog korlátozása | 102 |
A tulajdonjog korlátozásáról általában | 102 |
A magántulajdon intézményének korlátozása | 102 |
A tulajdonjog teljességének korlátozása | 104 |
A tulajdonjog magánjogi korlátai | 106 |
Szomszédjogok és a túlépítés | 106 |
Az elidegenítési és terhelési tilalom | 115 |
A tulajdonjog közjogi korlátai | 118 |
A közjogi korlátozások csoportosítása | 118 |
A kisajátítás | 123 |
A tulajdonjog megszerzése és megszűnése | 131 |
A tulajdonszerzésről általában | 131 |
A tulajdonszerzés fogalma, fajai | 131 |
A jogcím és a szerzésmód kapcsolata | 133 |
Ingók tulajdonjogának megszerzése | 134 |
Ingók tulajdonának eredeti szerzésmódjai | 135 |
Ingók tulajdonának származékos szerzésmódjai | 142 |
Ingatlanok tulajdonjogának megszerzése | 152 |
Tulajdonszerzés és ingatlannyilvántartás | 152 |
Ingatlanok tulajdonjogának eredeti szerzésmódjai | 162 |
Ingatlanok tulajdonjogának származékos szerzésmódjai | 164 |
A tulajdonjog megszűnése | 171 |
A tulajdonjog megszerzése más által | 171 |
Az elhagyás és a megsemmisülés | 172 |
A közös tulajdon | 174 |
A közös tulajdon általános szabályai | 174 |
A közös tulajdon fogalma | 174 |
A tulajdonostársak jogviszonyai | 175 |
A közös tulajdon megszüntetése | 183 |
A közös tulajdon sajátos alakzata | 189 |
A sajátos alakzatokról általában | 189 |
Egyes sajátos közös tulajdoni alakzatok | 190 |
A társasháztulajdon | 199 |
A társasház fogalma, keletkezése | 199 |
A társasházközösség tulajdonostársainak jogai és kötelezettségei | 204 |
A társasházközösség szervezete | 207 |
A társasháztulajdon megszűnése | 212 |
A tulajdonjog védelme | 214 |
A tulajdon védelméről általában | 214 |
A tulajdon védelmének jogi eszköztára | 214 |
A tulajdon intézményének alkotmányos védelme | 215 |
A tulajdonjog védelmének polgári jogi eszközei | 216 |
A tulajdoni igényről általában | 216 |
A tulajdonjog védelme jogos önhatalommal | 218 |
A tulajdoni per | 219 |
A tulajdonjog háborítatlanságát védő per | 221 |
Az ingatlannyilvántartási igény | 221 |
Az igényper | 222 |
Az állami tulajdon védelme | 223 |
Korlátolt dologi jogok | 225 |
A korlátolt dologi jogokról általában | 225 |
A korlátolt dologi jogok fogalma és fajai | 225 |
A korlátolt dologi jogok a polgári jog rendszerében | 229 |
A használati jogok (állagjogok) | 230 |
A földhasználat | 230 |
A haszonélvezet | 233 |
A használat | 239 |
A telki szolgalom | 241 |
A közérdekű használati jog | 246 |
Az örökhaszonbérleti és az építményi jog | 248 |
Az értékjogok | 251 |
Az értékjogokról általában | 251 |
A zálogjog általános szabályai | 253 |
A zálogjog tárgyai | 254 |
A zálogjog fajtái | 256 |
A zálogjog keletkezése | 258 |
A zálogjog érvényesítése | 260 |
A zálogjog megszűnése | 262 |
Az önálló zálogjog | 263 |
Egyéb értékjogok | 264 |
A birtok | 269 |
A birtok fogalma, fajai | 269 |
A birtok fogalma | 269 |
A birtok fajai | 273 |
A birtok megszerzése és megszűnése | 274 |
A birtokvédelem | 275 |
A birtokvédelem eszközei általában | 275 |
A jogos önhatalom | 279 |
Birtokvédelem igazgatási úton | 279 |
A birtokper | 281 |
Birtoklás jogalap nélkül | 283 |
A felelős őrzés | 285 |
Függelék. A tulajdoni rend változása | 287 |
Felhasznált fontosabb jogszabályok | 297 |
Felhasznált fontosabb alkotmánybírósági határozatok | 300 |
Felhasznált fontosabb irodalom | 302 |
További ajánlott irodalom | 304 |
Szerző | Lenkovics Barnabás |
Fordította | |
Kiadó | Eötvös József Könyvkiadó |
Kiadás Éve | 1999 |
ISBN | |
Kötés Típusa | papír / puha kötés |
Állapot | jó |
Vélemények
Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Hasonló termékek
Varga Csaba és Tibori Tímea - A mai világ és a jövő forgatókönyvei (Nemzeti stratégia 2020-ig 1.)
Miért jelentős ez a könyv?
A magyar szellemi életben talán először születik meg egy átfogó nemzeti stratégia váza:
Ez a nemzeti stratégia kimondatlanul is leszámol azzal a magyar és kelet-közép-európai illúzióval, hogy csak a fejlett világ modelljeinek és receptjeinek szolgai lemásolásával megoldhatjuk saját fejlődésünk dilemmáit;
Ennek ellenére a szerzők Magyarország jövőjét nem elsősorban Magyarországból kiindulva vizsgálják, hanem a globális erőtér s ezen belül a nyugat-európai metatrendek feltérképezése alapján;
Ez a kutatás és programírás most mindenekelőtt a globális, az európai és a magyar valóság újraelemezésével foglalkozik, hiszen a jövő felől visszanézve szinten minden másnak és másképpen látszik, ami egy új - másabb, pontosabb - jelenkép megalkotására inspirálhatja a szerzőket;
Ez a nemzeti stratégiakeresés talán még túlságosan foglya a múltnak és a jelennek, ugyanakkor a szerzők - anélkül, hogy nézeteiket egymásra erőltetnék - a jövő alapvető értékeiben nagyon is megegyeznek;
A könyv egyik közös üzenete az, hogy az újkapitalizmus pénz- és pénzpiac-központú világában a következő huszonöt évben Magyarországnak semmi esélye sincs arra, hogy a fejlett első világot utolérje, ami önmagában is egy új jövőkép alapját jelenti;
Ezért - noha furcsán hangzik - Magyarországnak nemzeti, Közép-Európának regionális érdeke, hogy a társadalmi egyenlőtlenségeket növelő újkapitalizmust előbb-utóbb váltsa fel az információs-kommunikációs társadalom (optimálisabb esetben: a kultúratársadalom), mert csak a tudás avagy a szellemi tőke irányította modellben lehetnek tényleges felzárkózási esélyeink;
A könyv másik közös vélekedése, hogy - függetlenül attól, hogy milyen holnap vár ránk - ez nem lehet azonos azzal, hogy kiforgatnak minket hagyományainkból, nemzeti értékeinkből, nyelvünkből és kultúránkból vagy méltóságunkból, a kötet írói már ezért is a globális erőtér feltételeivel egyenrangú tényezőknek tekintik a magyar fejlődés sajátosságait, tartalékait, belső rendjeit;
A tanulmányok írói szinte kivétel nélkül elemien fontosnak vélik (a globális erőtér sajátosságaként is) a civil társadalom és a civilpolgár regionális és magyar esélyeinek növelését;
Az egyszerre globális, nemzeti és lokális információs társadalom modellje nem eleve rossz vagy jó, s a szerzők által megfogalmazott, távlatos nemzeti stratégia teszi csak lehetővé, hogy Magyarország érdemben beleszóljon abba, hogy nálunk vagy tágabb régiókban milyen legyen az új fejlődési alternatíva;
A jövő természetesen nem csak egy vagy néhány alternatíva, Magyarország és tágabban a második világ (nem elfogadható a félperiféria megnevezés) kénytelen szembenézni nagyon is fekete és szürke jövőforgatókönyvekkel, sőt akár a legrosszabb lehetőségekkel is;
Ebben a kötetben minden szerző azt gondolja és írja, ami a saját álláspontja, ugyanakkor a tanulmányok szükségképpen egymásra is reflektálnak, egyes gondolatokat gyengítenek, másokat erősítenek, így a könyv észrevétlenül megérleli azokat a hipotéziseket és fogalmakat is, amelyekkel a kutatás végén megszülethet az átfogó nemzeti stratégia;
Ez a nemzeti stratégia (előítéletes hazánkban ezt illik jelezni) független pártpolitikai szándékoktól vagy hatalmi ideológiáktól, már azért is, mert a szerzők többsége szerint az általános metatrend az, hogy a közpolitika a hagyományos képviseleti demokráciától valószínűleg a közvetlen, elektronikus demokrácia felé vezet;
Ez a könyv nem az életunt, a hisztériázó, a magatehetetlen, éppen ellenkezőleg az életerős, a megfontolt, magának jövőt tervező Magyarország könyve;
A kötetben szereplő kiváló tudósoknak (és az ebből a kötetből még kimaradt értelmiségieknek) közös szándéka, hogy a legkésőbb 1999 végéig megjelenő nagy jövőkönyv már nem az egyes szerzők tanulmányaiból, hanem az együtt megfogalmazott, összeérett jelen- és jövőképekből, a részletesen megírt forgatókönyvekből áll;
Magyarországnak túlságosan sok vitája van saját múltjával, jelenével és jövőjével, ezért talán az a legizgalmasabb kérdés, hogy merre vezet a holnap? Hogy a könyv végül is milyen jövőalternatívákat fogalmaz meg?
Olvassák el a könyvet!
A magyar szellemi életben talán először születik meg egy átfogó nemzeti stratégia váza:
Ez a nemzeti stratégia kimondatlanul is leszámol azzal a magyar és kelet-közép-európai illúzióval, hogy csak a fejlett világ modelljeinek és receptjeinek szolgai lemásolásával megoldhatjuk saját fejlődésünk dilemmáit;
Ennek ellenére a szerzők Magyarország jövőjét nem elsősorban Magyarországból kiindulva vizsgálják, hanem a globális erőtér s ezen belül a nyugat-európai metatrendek feltérképezése alapján;
Ez a kutatás és programírás most mindenekelőtt a globális, az európai és a magyar valóság újraelemezésével foglalkozik, hiszen a jövő felől visszanézve szinten minden másnak és másképpen látszik, ami egy új - másabb, pontosabb - jelenkép megalkotására inspirálhatja a szerzőket;
Ez a nemzeti stratégiakeresés talán még túlságosan foglya a múltnak és a jelennek, ugyanakkor a szerzők - anélkül, hogy nézeteiket egymásra erőltetnék - a jövő alapvető értékeiben nagyon is megegyeznek;
A könyv egyik közös üzenete az, hogy az újkapitalizmus pénz- és pénzpiac-központú világában a következő huszonöt évben Magyarországnak semmi esélye sincs arra, hogy a fejlett első világot utolérje, ami önmagában is egy új jövőkép alapját jelenti;
Ezért - noha furcsán hangzik - Magyarországnak nemzeti, Közép-Európának regionális érdeke, hogy a társadalmi egyenlőtlenségeket növelő újkapitalizmust előbb-utóbb váltsa fel az információs-kommunikációs társadalom (optimálisabb esetben: a kultúratársadalom), mert csak a tudás avagy a szellemi tőke irányította modellben lehetnek tényleges felzárkózási esélyeink;
A könyv másik közös vélekedése, hogy - függetlenül attól, hogy milyen holnap vár ránk - ez nem lehet azonos azzal, hogy kiforgatnak minket hagyományainkból, nemzeti értékeinkből, nyelvünkből és kultúránkból vagy méltóságunkból, a kötet írói már ezért is a globális erőtér feltételeivel egyenrangú tényezőknek tekintik a magyar fejlődés sajátosságait, tartalékait, belső rendjeit;
A tanulmányok írói szinte kivétel nélkül elemien fontosnak vélik (a globális erőtér sajátosságaként is) a civil társadalom és a civilpolgár regionális és magyar esélyeinek növelését;
Az egyszerre globális, nemzeti és lokális információs társadalom modellje nem eleve rossz vagy jó, s a szerzők által megfogalmazott, távlatos nemzeti stratégia teszi csak lehetővé, hogy Magyarország érdemben beleszóljon abba, hogy nálunk vagy tágabb régiókban milyen legyen az új fejlődési alternatíva;
A jövő természetesen nem csak egy vagy néhány alternatíva, Magyarország és tágabban a második világ (nem elfogadható a félperiféria megnevezés) kénytelen szembenézni nagyon is fekete és szürke jövőforgatókönyvekkel, sőt akár a legrosszabb lehetőségekkel is;
Ebben a kötetben minden szerző azt gondolja és írja, ami a saját álláspontja, ugyanakkor a tanulmányok szükségképpen egymásra is reflektálnak, egyes gondolatokat gyengítenek, másokat erősítenek, így a könyv észrevétlenül megérleli azokat a hipotéziseket és fogalmakat is, amelyekkel a kutatás végén megszülethet az átfogó nemzeti stratégia;
Ez a nemzeti stratégia (előítéletes hazánkban ezt illik jelezni) független pártpolitikai szándékoktól vagy hatalmi ideológiáktól, már azért is, mert a szerzők többsége szerint az általános metatrend az, hogy a közpolitika a hagyományos képviseleti demokráciától valószínűleg a közvetlen, elektronikus demokrácia felé vezet;
Ez a könyv nem az életunt, a hisztériázó, a magatehetetlen, éppen ellenkezőleg az életerős, a megfontolt, magának jövőt tervező Magyarország könyve;
A kötetben szereplő kiváló tudósoknak (és az ebből a kötetből még kimaradt értelmiségieknek) közös szándéka, hogy a legkésőbb 1999 végéig megjelenő nagy jövőkönyv már nem az egyes szerzők tanulmányaiból, hanem az együtt megfogalmazott, összeérett jelen- és jövőképekből, a részletesen megírt forgatókönyvekből áll;
Magyarországnak túlságosan sok vitája van saját múltjával, jelenével és jövőjével, ezért talán az a legizgalmasabb kérdés, hogy merre vezet a holnap? Hogy a könyv végül is milyen jövőalternatívákat fogalmaz meg?
Olvassák el a könyvet!
1.000 Ft
Andorka Rudolf, Buda Béla, Donga Katalin, György István - Társadalmi beilleszkedési zavarok Magyarországon
"Az elmúlt évtizedekben - legjobb tudomásom szerint - nem jelent meg hazánkban olyan munka, amely együtt s kölcsönös kapcsolataikban tárgyalta volna valóságunk egyes tömeges, nyugtalanító és konfliktusgerjesztő jelenségeit, folyamatait. E nyugtalanító jelenségeken ezúttal pontosan körvonalazható tartományt értek: a társadalmi beilleszkedés zavarait, a társadalmi deviáció tényeit. Az előbbi - kissé bőbeszédű - formula ugyanis ugyanazokat a társadalmi tényeket nevezi meg, amelyeket a nemzetközi tudományos irodalom hagyományosan a "deviáns viselkedés" fogalma alá rendel...
Azok a tények és tapasztalatok, amelyekről e könyvben olvashatunk, önmagukban véve semmiképpen sem újak és szokatlanok. Sem nálunk, sem a világ bármely más országában! Szokatlan viszont az, hogy a kötet szerzői ezúttal komplex módon, a tények pontos nyelvén, köntörfalazás nélkül beszélnek a szóba jöhető tényekről...
Félreértés ne essék: korántsem e lapokon olvashat először a hazai olvasó a bűnözés állapotáról és alakulásáról, az alkoholizmus okozta bajokról vagy az öngyilkosságok terén elfoglalt "világelsőségünkről", a veszélyeztetett fiatalok - főképpen az állami gondozottak - sorsáról... Az eddigi vitáknak, elemzéseknek azonban minden jel szerint nem sikerült kellően átütnük a közöny, a megelégedett rutin vagy a "szégyenlősség" falait. Az elhangzott szavak mennyisége, a javaslatok intése és megalapozottsága korántsem volt ugyanis arányban a széles körű cselekvésre, az intézményrendszer korszerűsítésére s a társadalmi aktivitás serkentésére fordított erőfeszítésekkel...
Nos, a kérdéseknek ez az összetettebb és egyúttal genetikus szemlélete, az összes érintett szakembercsoportok termékeny együttműködése alighanem újszerű mozzanatnak ítélhető...
Az olvasó olyan írást tart a kezében, amely minden tekintetben kollektív erőfeszítés, közös szellemi munka, sok és olykor kiélezett - bár mindig jóízű - vita gyümölcse... Hiszen a feladat az állampolgári felelősség leckéje is volt, nem csupán szakemberi minőségükben tartott igényt a résztvevőkre."
1.000 Ft
Irene Gut Opdyke, Jennifer Armstrong - Két kezemmel (A holocaust túlélőinek és megmentőjüknek emlékére)
Ajánlom leányomnak, Janinának és minden fiatalnak, akik képesek megtenni a lehetetlent, azáltal, hogy erejüket Istentől, jóságukat az emberi szellemből merítik. Élettörténetemet nekik ajánlom, hogy sikerüljön megtalálni önmagukban a reményt és az erőt. A bátorság felülről érkező biztatás ha szívünkkel hallgatózunk mindig tudni fogjuk mikor és mit kell tennünk. A hír, hogy a Holocaust nem volt igaz, megtöri a csendet és beszélni kell róla, harcolni kell, hogy ne legyen többé ilyen tragédiája az emberiségnek.A személyes hangvételű, önéletrajzi íráson keresztül szemtanúi lehetünk a II. világháború borzalmainak Lengyelország megszállásának, a haláltáborok néma jajkiáltásának. A könyv mondanivalója nincs földrajzi helyhez kötve, a megélt fájdalmak és szenvedések azonban máshol is megtörténhettek volna. Egy hívő, katolikus lengyel lány története, aki részese volt a német és orosz megszállásnak, aki a háború alatt percek alatt nőtt fel. Életét szőke hajának, kék szemének, nevének és német nyelvtudásának köszönhette. A megélt borzalmak átélése, emberszeretete, áldozatvállalása tette lehetővé számára életek megmentését a pokol torkából.
1.000 Ft