Magyar Bálint, Vásárhelyi Júlia - Magyar polip - A posztkommunista maffiaállam

Párizs, nyár, Eiffel-torony. Egy mindenben csalódott fiatalember, Alain az öngyilkosság szélén áll, épp le akar ugrani a toronyból, mikor egy titokzatos idegen visszatartja elhatározásától és szerződést ajánl neki: ha az életben maradás mellett dönt és mindenben követi utasításait, problémái megszűnnek, és végre boldog lehet.
Alain élete ettől a pillanattól gyökeresen megváltozik. Elfogadja a különös feltételt – s ezzel tulajdonképpen átadja élete irányítását… De kinek is?
A varázslatos párizsi nyárban játszódó történet sok tanulsággal szolgál. Megtudhatjuk belőle, hogyan szabadulhatunk meg félelmeinktől és megérthetjük csalódásainkat, választ kapunk kudarcainkra és álmainkra. Szól arról, hogyan küzdjük le gátlásainkat és hogyan haladjunk tovább az „élet” ösvényén.
A regény egyszerre felnőttmese és pszichológiai tanácsadó, de mindenekfelett szórakoztató olvasmány.
Laurent Gounelle könyve nemcsak a francia olvasók körében aratott sikert – első kiadásának 200 000 példánya hamar elfogyott –, de meghódította Spanyolországot és Dél-Amerikát is. Kiadója szerint Coelho Alkimistája hódított meg utoljára ennyi olvasót.
 

A ​magyar orsósmagnó gyártás története - magánkiadás -PIREHAB Nonprofit Kft. 2009 - 180 oldal „50 év. Ennyi volt a szalagos orsós magnetofonok élete. Rövidebb, mint egy emberöltő. Üstökösszerűen felívelő elterjedtség, népszerűség, több évtizedes egyeduralom, majd viszonylag rövid agónia után a teljes eltűnés. A technika fejlődése egyszerűen túllépett rajta. Ahogy pár évtizeddel ezelőtt túllépett az elektroncsöveken, vagy napjainkban a katódsugárcsöveken. Helyébe lépett az írható CD, a DVD, Blue Ray, a merevlemez (hard disc), a memória kártya, a pen drive. Az orsós, szalagos magnó néhány év alatt múzeumi tárgy lett. A múzeumi tárgyaknak pedig múzeumban van a helyük. Mert ha nem kerülnek időben oda, akkor nagy valószínűséggel roncstelepen, lomtalanítási akciókban, jobb esetben padlásokon, fészerekben fejezik be pályafutásukat. És néhány évtized múlva csodaszámba megy majd egy-egy épnek mondható készülék megtalálása.” 

Olyan országot járunk be most, mely már a bibliai idők előtt is létezett, gazdag kultúrája volt, a látogatók előtt mégis alig ismert. A Földközi-tenger egykori hajósai a keleti partvidéket Levantének nevezték, mely elnevezés a 20. század elejéig fenn is maradt. Jelentése: "a hely, ahonnan a hajnal érkezik". Ez az ország Libanon, nagy történelmi útkereszteződés a Közel-Keleten.
Libanon, a cédrusok árnyékában fekvő kis közel-keleti ország mindig is a turizmus kedvelt területe volt, de a történelmi események sokszor váratlanul közbeszóltak. Így volt ez nem csak a főníciaiak idején, hanem a legutóbbi évtizedekben is, amikor polgárháború sújtotta az országot. Persze az idegenforgalom soha nem feledkezett meg Libanonról, csak arra vártak, hogy minél előbb eljöjjön annak az ideje, amikor újra ellátogathatnak a cédrusok földjére, ahol az emberiség történetének rengeteg emléke várja az érdeklődőket és természetesen a régészeket, tudományos kutatókat.