Marianna D. Birnbaum - Esterházy, Konrád, Spiró Jeruzsálemben - Három beszélgetés

TARTALOM
Ady Endre: Magyar fa sorsa 6
Juhász Gyula: Fák 8
Babits Mihály: Botozgató 10
Tompa László: Fiatal fa a hegyen 12
Kosztolányi Dezső: Üllői úti fák 14
Tóth Árpád: Gesztenyefa-pagoda 16
Kassák Lajos: Magányos fa a parton 18
Áprily Lajos:É Fűzfa-zsongás 20
Erdélyi József: Szomorúfűz 22
Gulyás Pál: A fák lassú szíve 24
Szabó Lőrinc: A fákhoz, a költőkhöz 26
Illyés Gyula: A szil s a szél 28
József Attila: Fák 30
Zelk Zoltán: Mint égő lelkiismeret 32
Dsida Jenő: Pasztell 34
Radnóti Miklós: Októberi erdő 36
Képes Géza: Lelkes táj 38
Vas István: Arany hálóban 40
Kálnoky László: Ballada az őszi erdőkről 42
Jékely Zoltán: Városvégi gesztenyefasor 44
Weöres Sándor: A hársfa mint virágzik 46
Devecseri Gábor: Szerepcsere 48
Csanádi Imre: Berdicsevi nyírfák 50
Somlyó György: Mese a gyertyánról 52

Amikor felkértük szerzőinket, bíztunk benne, hogy megragadja képzeletüket a felhő mint tünemény. Mint megfoghatatlan, mégis határozott formákat felöltő, konkrét alakzat. Mint folyamatosan változó égi ornamentika. Mint a meteorológiai előrejelzések fontos szereplője. Mint esőcseppek, hópelyhek, jégszemcsék hordozója. Mint jelkép és mint hiedelmek tárgya. Mint a tájképek és a tájleíró költemények fontos kelléke. Mint olyan réteg, amely eltakarja az eget a földi tekintet elől. Mint olyan közeg, amely összeköti a földet az éggel. Most, amikor megjelenik a kötet, abban bízunk, hogy minden olvasó megtalálja benne a kedvenc felhőjét. Az alibi szerkesztői.

E kézikönyv alapvetően a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem marketingkommunikáció szakirány képzésének a célját szolgálja. Ezért nem foglalkozik olyan témakörökkel, amelyeket majd e tárgy oktatását követően a hallgatók önálló stúdium keretében sajátíthatnak el. Ugyanakkor számításba veszi azoknak az intézményeknek az igényeit, amelyek a marketingkommunikációt más struktúrákon oktatják.

Molnár Ákos Fortunatus Imréről szóló regényében nemcsak a valóságos történelmi személy a regény meghatározó szereplője, de maga a középkori budai zsidó közösség is. Találóbb kort, történelmi szituációt (a mohácsi csatavesztést előkészítő válságot és lecsúszást) s azt megtestesítő drámai hőst keresve sem lehetett volna találni, hogy bevilágítson a katasztrófája küszöbére érkező zsidóság sorsába. A regényt a II. világháború előestéjén – 1937-ben – akár konkrét figyelmeztetésnek is fel lehetett volna fogni…