Mezei István, Lovas József - Ipar- és bányavasúti diesel-mozdonyvezetők kézikönyve II.

A francia történelem híres és hírhedt kulcsfigurája volt. "Kalmár pápák" rokona, a cselszövő, méregkeverő Olasz Nő, a nagypolitikai ármánykodás importált nagymestere, a Szent Bertalan-éji tömegmészárlás spiritus rectora, a hideg-rideg, de féltékeny némber, a gyermekei halálára spekuláló, kőszívű anya, a hatalmi téboly megszállottja...
Így szól, így rögződött az alakját körbeingázó négy évszázados legenda... Francis Watson, a kitűnő angol történész könyve e legenda hátterét kutatja és tárja föl olvasmányosan a XVI. századi francia történelem avatott ismerőjeként. Carlyle és Macaulay nyomdokain haladva őt sem a százaz tények érdeklik, hanem az események mögötti élet, a történelmi dokumentumokból feltárható jellemrajz. A rettegve gyűlölt királyné igazi portréja rajzolódik ki előttünk, egy nagy formátumú reneszánsz antihős képmása. Akire talán Montaigne, híres kortársa is gondolt, mikor így elmélkedett szkeptikusan, cinikusan: "Minden társadalomban vannak szükséges, de hitvány és fertelmes hivatások: ezeket bűnök ötvözik, de oly szükségesek, mint bizonyos mérgek az emberi szervezet karbantartásához - de -, bízzuk csak gyakorlásukat erősebb idegzetű és kevéssé válogatós polgártársainkra, akik becsületüket és lelkiismeretüket szívesen feláldozzák, mint ama régiek, akik vérüket áldozták a haza üdvéért..."

A „Tűzszárnyak” egy nagyszerű sorozat, amellyel a gyerekeket rá lehet venni az olvasásra. Izgalmas, fordulatos könyvek, amelyek nemcsak az ifjúsági irodalomban hatnak,hanem minden korosztályt magukkal ragadnak. A New York Times sikerlistáján 130 hete szerepel a TOP10-ben. Kihagyhatatlan olvasmány a fantasy kalandkönyvek rajongóinak, különösen azoknak, akik izgatottan várták, mikor merülhetnek bele a sárkányok világába.

Az immár Európa-hírű írónő e legutóbbi művében, amely újabb olvasókat hódított meg Chirsta Wolf számára hazáján, az NDK-n kívül is, az ókori mitológiából ismert trójai királylányt, Kasszandrát állítja e régi témája ellenére is modern, aktuális, izgalmas regény középpontjába.
Az érdekesen, feszültséget keltően visszapergetett cselekmény során a csalódott, visszautasított "isteni" szerető, Apollón által a jövőbe látás, jóslás képességével megajándékozott-megátkozott Kasszandra,a görögök bosszújára - a nagy háborúban Tróját éri a vereség után előre tudott halálára - várván, a híres mükénéi oroszlános kapu előtt, felidézi életét, mindazt, amit hű honleányként Trójában a királyi udvarban és szeretett városával kapcsolatban átélt: örömöket, majd a nagy tragédiát. A jövőnek, nekünk is szánván néma tanúvallomását, belső monológját, figyelmeztető intését, óvását a trójai - és minden háború szörnyűségeitől, embertelenségétől. Ha nincs is aki meghallja, az utolsó pillanatig meg akarja őrizni a "látók", a "tudók" egyben írástudók,mint amilyen Christa Wolf is, felelősséget, tanúságtételét az igazságról. - Rólunk is szól tehát ez a szép parabola, nekünk is, egy megejtően negható szerelem szálait is belefűzve az elkerülhetetlenné váló tragédiába, amely egyben erőt is ad a szerető nőnek, hogy méltósággal várja be végzetét, s így egyúttal megragadó emberi, mai közelségbe is kerül a rég volt mítosz korunk küszködő valóságához, példát adva egy esendő de méltóságát fel nem adó emberi tartásra.