Leírás és Paraméterek
TARTALOM
Előszó | |
Mozgások és erők | |
Néhány érdekesség a sebességről | 19 |
El lehet-e menekülni a közelgő vihar elől? | 20 |
Mi az a "rémület másodperce"? | 20 |
Utolérhető-e repülőgéppel az ágyúgolyó? | 20 |
Egy érdekes átszámítás | 21 |
Mennyi idő alatt esnek le az esőcseppek a felhőből? | 22 |
Vigyázat, a tetőn dolgoznak! Életveszély! | 23 |
Vitatkoznak: kinek van igaza? | 25 |
Verne álma. A meteorok sebessége | 27 |
Aránylag miért oly ritka, hogy meteor éri a Föld felszínét? | 30 |
Mekkora sebességgel kellene kilőni egy ágyúgolyót, hogy ne essék le a Föld felszínére? | 31 |
Mikor hagyná el a Föld vonzási terét az ágyúgolyó? | 32 |
Egy artistamutatvány és ami mögötte van. - A testek tehetetlensége | |
Két nehezen hihető mutatvány | 34 |
A hirtelen vonatinduláskor miért hajlik hátrafelé a felsőtestünk? | 36 |
Miért nem ráznak a nehéz, vasvázas gyorsvonati vasúti kocsik? | 37 |
Miért ül a fizikus az autóbuszban a kocsi elejére, avagy: vigye a feleségét is magával a motoros | 39 |
Mire tanít a mosdócsipesz? | 40 |
Miért löki meg vállunkat az elsütött fegyver? | 43 |
Egy általános természeti törvény | 45 |
Két érdekes gyakorlati alkalmazás | 46 |
Lehet-e a rakéta sebessége nagyobb, mint a belőle kilövellő üzemanyag sebessége? | 50 |
Fokozzuk még tovább a sebességet | 51 |
Még nagyobb sebesség többfokozatú rakétával | 53 |
Miért lóbáljuk járás közben a kezünket, de futáskor nem? | 54 |
Miért hajolunk előre, ha széllel szemben megyünk? | 57 |
Ami a sűrűséggel függ össze | |
A babrázogatástól az óriási sűrűségű csillagokig | 58 |
Néhány anyag fajsúlya és sűrűsége | 59 |
Milyen magasra emelkednek a léggömbök? | 60 |
Sűrűségek a világegyetemben | 63 |
Hogyan mérhetjük meg a Föld tömegét? | 65 |
Milyen mélyre merül a hajó? | 69 |
Készítsünk búvárt | 71 |
A tenger mélyén lebegő hajóroncsok legendája | 73 |
A munkavégzés | |
Végzünk-e akkor is munkát, ha egy zsákot a vállunkon tartunk? | 77 |
Történik-e munkavégzés akkor is, ha egy test szabadon esik? | 77 |
Mit jelent az, hogy asztali lámpánk 40 wattos? | 78 |
Üzemben lehetne-e tartani a 40 wattos izzót egy ember munkabírásával? | 79 |
A hektowatt, a kilowatt és az emberi teljesítmény | 80 |
Melyik olcsóbb: az elektromos munka vagy az emberi munka? | 81 |
A kilowatt és a lóerő | 82 |
Hány lóerő viszi az embert a vonaton, a gépkocsin, a repülőgépen? | 82 |
Elfáradnak-e a gépek? | 83 |
Miért lehet a kerékpáron sokkal kisebb fáradsággal megtenni egy hosszabb utat, mint gyalog? | 84 |
A tejfölözőgéptől a mesterséges holdakig | |
A felrobbant köszörűkő | 86 |
Milyen erősek vagyunk? | 87 |
A szeparátorok működése | 88 |
Van-e határa a fordulatszám növelésének? | 91 |
Mennyit ér el a valóságban a technika? | 92 |
Millió fordulat másodpercenként - a súlyt billiószorosára növeljük | 93 |
A centrifugális erő és az emberi szervezet | 94 |
Szerencsétlenségek és a röpítő erő | 95 |
Miért emelik magasabbra az út külső felét a fordulóban? | 97 |
Van-e röpítő erő? | 100 |
Ha keverjük a teavizet, miért gyűlnek össze a tealevelek az edény közepén? | 103 |
A lusta és a fürge tealevelek | 104 |
Amit kevesen tudnak az árapály jelenségről | 105 |
Kiszámítjuk, hogy mikor nem esik le a mesterséges hold | 108 |
Milyen magasságban kell elhelyezni a mesterséges holdat, hogy együtt forogjon a Földdel? | 109 |
Ijesztő feladatok | 113 |
Ami a mozgást akadályozza | |
Egy vagy két lábon állva siklik-e messzebbre a lendületet vett korcsolyázó? | 114 |
A csúszó súrlódás | 115 |
A gördülő súrlódás | 116 |
A golyóscsapágy | 117 |
El tud-e egy ember egy gépkocsit tolni vízszintes betonúton? Mekkora erővel kell tolnia? | 118 |
És a ló | 119 |
Van-e értelme annak, hogy a lófogatú teherkocsikat légtömlős kerekűre készítsük? | 119 |
Miért van légtömlős kereke a gépkocsinak? | 120 |
Miért alkalmaznak könnyű fémet a járművek készítésénél? | 122 |
A kerék mint az emberiség legnagyobb találmányainak egyike | 122 |
Vékony tengely, vastag tengely? | 123 |
A nagy kerék és az akadály | 125 |
Az ideális talicska | 126 |
A közegellenállás | |
Miért akadályozza a szembefúvó szél oly nagymértékben a kerékpáros mozgását? | 128 |
Lássuk most azt az esetet, amikor szelet kapunk szembe | 131 |
Miért nagyon nehéz a vízben még lassan is előrehaladni, ha mellig, derékig benne vagyunk? | 133 |
Az áramvonalidom | 134 |
Egy hihetetlen példa | 136 |
Hány lóerős motort kell a versenyautóba építeni? | 140 |
Miért esik egyenletesen az ejtőernyős? | 142 |
Mekkora végsebességgel esik az acélgolyó? | 143 |
Milyen sebesen hull az aprószemű eső? | 145 |
Járműveink végsebessége. - Mozdonyt tervezünk | 146 |
Miért múlta idejét a léghajó? | 147 |
A szél és a vonatkésés | 149 |
A nyomáscsökkenés | |
Néhány valószínű kísérlet. - Hogyan mérik a repülőgépek sebességét? | 153 |
Mekkora sebességgel mozog a levegő fújás közben, avagy Bernoulli törvénye | 155 |
És a repülőgép sebessége? | 157 |
Miért lobog a zászló a szélben? Miért hullámzik a víz? | 158 |
Az időmérés | |
Pontosan jár az órája? | 161 |
A kompenzált billegő | 162 |
Az invar és elinvar | 164 |
A jó óra és a hibaforrások | 164 |
Miért van farúdja az ingaórának? | 165 |
Függ-e az órák járása a légnyomástól? | 166 |
Mindegy-e, hogy lapjára, vagy hátára fektetjük az órát? | 167 |
Függ-e az ingaóra járása a Hold állásától? | 168 |
Az elért pontosságok | 169 |
Meg tudjuk-e mérni a földforgás lassulását? | 170 |
Az atomóra. - Egy másodperc tévedés ezer év alatt | |
A legegyszerűbb óra - az elektromos szinkron óra | 172 |
A földforgásnál pontosabban méri az időt a kvarckristály rezgése. - A kvarcóra | 173 |
A gézmolekulák rezgése ellenőrzi a kvarcóra járását - az atomóra | 175 |
Igen rövid időközök mérése | |
A tengermélység mérése hanggal | 179 |
Milliomod másodpercet kérünk | 180 |
Van-e szükség rövidebb idő mérésére? | 182 |
Hogyan lehet lefényképezni a repülő fegyvergolyót? | 183 |
A légritka tér | |
Lehet-e tökéletesen légüres teret előállítani? | 186 |
Mekkora az 1950-ig elért legnagyobb fokú ritkítás, és miért ekkora? | 187 |
Mit követel a gyakorlat a jó légszivattyútól? | 189 |
A molekuláris légritkító | 190 |
A diffúziós légritkító | 190 |
Miért fémesen tükröző a rádiócsövek burájának belső felülete? | 192 |
Milyen üres az űr? | 193 |
Meg tudja-e az ember ennyire ritkítani a levegőt? | 194 |
Az ultravákuum és a táncterem | 195 |
Érdekességek a meleggel kapcsolatban | |
Hőmérsékletek | 197 |
Miért nyugszik görgőkön a vashidak egyik vége? | 199 |
Miért nem használhatunk vasbeton helyett alumíniumbetont? | 200 |
A hőmérséklet-változás és a tudományos mérések pontossága | 202 |
A technika és a pontosság | 203 |
Biztos hogy pontos a tolómérce? | 204 |
A csillagászati pontosság | 207 |
Bimetálszalagos hőmérő tűzjelző | 208 |
Miért reped meg könnyebben a vastagabb vizespohár? | 211 |
Tűzálló üvegedények | 211 |
Miért nem repednek meg a fémedények? - Az invar | 213 |
Fizikailag fontos nikkelötvözetek | 214 |
A folyadékok térfogatváltozása a hőmérséklettel | |
Előnyös lenne-e - 20 Celsius-fokon petróleumot vásárolni? | 216 |
Célszerű-e az üveget színig megtölteni folyadékkal és utána erősen bedugaszolni? | 218 |
A meleg levegővel töltött léghajó | 220 |
A sétáló pohár | 221 |
Amikor egy láthatatlan erő rázza szabályosan a szobaajtót | 222 |
A hőmérséklet mérése - 273 foktól 6000 fokig | |
Melyik a legjobb hőmérő | 224 |
Miért használunk általában higanyhőmérőt? | 226 |
Folyadékos hőmérők magas és alacsony hőmérsékletek mérésére | 228 |
Mit kívánunk a jó hőmérőtől? | 228 |
Elektromos hőmérséklet-mérés | 229 |
A hőmérséklet mérése az ellenállás változásával | 229 |
Hőmérséklet mérése hőelemmel | 230 |
Hőmérsékletmérés fénytani alapon működő hőmérővel (optikai pirométer) | 232 |
Van-e a hőmérsékletnek hatása lefelé és fölfelé? | |
Igen magas hőmérséklet előállítása | 234 |
Gyártsunk nagy hideget | 235 |
Mágnesezés és hűtés | 237 |
Hogyan tudjuk, hogy a hőmérsékletnek van lefelé határa, és hogy ez a határa -273,16 fok? | 238 |
A pálinkafőzés és az oxigénkiválasztás | 239 |
Ritka gázok a folyékony levegőtől | 240 |
Halmazállapotváltozások | |
Mi van a buborékban, ha forr a víz? | 242 |
Miért fut ki a forrásban lévő víz? - Miért fut ki a tea, vagy a kakaó? | 245 |
Most már könnyű a víz és a tea viselkedését megérteni | 247 |
Egy könnyű, de tanulságos kísérlet: miért forr a víz 100 fok alatt a hegytetőn? | 248 |
Lehet-e hőmérővel magasságot mérni? | 249 |
Forrásba lehet-e hozni a vizet zárt edényben? Felrobbanhat-e a vizesfazék? | 252 |
A gyorsan főző, zárható főzőedény, a kukta | 254 |
Mennyi hő kell egy liter víz elforralásához? | 255 |
Vízfűtés, gőzfűtés | 257 |
Gőzfűtés a természetben, vagy megenyhül az idő | 257 |
A levegő nedvessége | |
Ködöt keltünk | 261 |
Mekkora súlya lehet a ködnek? | 262 |
Lehetséges-e harmat 29 fokos melegben? | 263 |
A levegő páratartalma és a közérzet | 264 |
Mérjük meg szobánk levegőjének relatív nedvességét | 264 |
Néhány kérdés az időjárásról és a levegőről | |
Miért emelkedik felfelé a szárnycsapás nélkül és miért köröz a gólya? | 267 |
Mikor a magasban melegebb van | 268 |
Miért nincs jégeső télen? | 270 |
Miért nem esik a hó nyáron? | 271 |
Azonos-e a zúzmara és az ónos eső? | 272 |
Miért nem esnek le a felhők? | 274 |
Úszhat-e a föld színén is a felhő? | 274 |
Miért nem esik le a levegő? | 275 |
Miért csökken a levegő sűrűsége felfelé? | 276 |
Merre "fúj" a huzat? | 277 |
Nappal virágillat - hajnalban trágyaszag | 278 |
A hőmennyiség, fűtési gondok | |
Melyik tüzelőanyag a legjobb? | 280 |
Melyik tüzelőszer a legolcsóbb főzéskor? | 281 |
A helyzet kályhafűtéskor | 283 |
Mennyi fűtőanyag kell télre? | 284 |
Mit fűtünk: a levegőt vagy a falakat? | 285 |
Mennyi meleg van a szobalevegőben? | 286 |
Mennyi meleget raktároz a cserépkályha? | 288 |
A meleg terjedése | |
Egyenlő hőmérsékletűek-e a szobában levő tárgyak? | 290 |
Egyszerű kísérlet | 291 |
Érdekességek | 293 |
Egy tanulságos számítás, avagy a jól fűthető lakás | 294 |
A meleg terjedése folyadékokban és gázokban | 296 |
Minden testből elektromágneses hullámok indulnak ki: a hősugárzás | |
Vezetés, áramlás, sugárzás | 298 |
Miért olvad meg a kiszórt szemét és hamu alatt hó? | 299 |
Milyen kályha, fűtőtest "ontja" a meleget? | 302 |
Milyen színű és felületű legyen az olcsón fűtő kályha? | 302 |
Mennyi meleget sugároz a kályha? Egy meglepő tapasztalat | 303 |
Szobánk mint napsugárcsapda | 305 |
Miért nincs néha harmat és dér a kerti padok, asztalok alatt, mikor pedig a környezet deres, harmatos? - A hősugarak visszaverődése | 307 |
Füst a májusi fagyok ellen | 308 |
Az emberiség energiaproblémája | |
Meddig lesz elég a szén? | 311 |
Mennyi munkavégző képesség van 1 kg fában? | 312 |
Mennyi szén kell 1 lóerős gép 1 órai működtetéséhez? | 313 |
A hatásfok | 314 |
A hőerőművek és a villamosítás | 314 |
A rossz hatásfok okai | 316 |
Hogyan javítjuk a rossz hatásfokot? | 318 |
Dugattyús gőzgép vagy gőzturbina? | 319 |
Óriásgenerátorok | 320 |
Kétszer jobb tüzelőanyag-kihasználás! | 321 |
80% hatásfok! - A távfűtés | 323 |
Az ember mint hőerőgép | |
A nyugvó test belső munkavégzése | 325 |
Hány kalóriára van szüksége az embernek? | 327 |
Az emberi szervezet tüzelőanyagai | 329 |
Érdekes kérdések a hangtanból | |
Öregség és tücsökciripelés, vagy játék a tücsökszóval | 332 |
Miért hallatszik a zenekar játékából a bőgő hangja a legmesszebbre? | 334 |
Miért terjed a hang a vasban gyorsabban, mint a levegőben? | 335 |
Mi az oka a terjedési sebesség nagymértékű eltérésének a különböző anyagokban? | 335 |
Végezzük el a következő kísérleteket! | 339 |
Mennyi munkát lehet végezni hanggal? | 340 |
Fülünk, a bámulatos érzékenységű műszer | 341 |
Van-e olyan mérleg | 342 |
2*10 = 30, vagy mi a fon? | 343 |
Milyen messzire hallatszik a hang? | 345 |
Miért felel vissza mélyebb hangon a visszhang, avagy - miért mély a hajótülök hangja? | 346 |
A csendzóna | 349 |
Miért halljuk néha erősen a harangszót, máskor egyáltalában nem? | 351 |
A leghangosabb hang a világon | 354 |
Megértem a hangskálát | 356 |
Miért nem természetes a természetes hangskála? | 357 |
Egy célszerűbb mesterséges hangsor: az egyenletes hangskála | 358 |
Mennyire "hamis" a kíséret? | 360 |
Milyen hosszúak a hanghullámok? | 360 |
Mire jó az orvosságos fiola? | 361 |
A rezonancia | |
Mi búg a pohárban? | 363 |
A hanggal összetört pohár | 365 |
Az eltört géptengely, a levált repülőgépszárny | 367 |
Miért hajladozik ide-oda a folyóvízbe mártott faágacska? | 369 |
Légydobbantás, hídszakadás | 369 |
Bárki egyszerűen megmérheti hangjának rezgésszámát | 371 |
Az eljárás magyarázata | 373 |
Mélyebb hang, hosszabb cső | 374 |
Hangvizsgálat rezonanciával | |
Miben különbözik egymástól az emberhang, fuvolahang, zongorahang? | 376 |
Miért változik meg a telefonban, a rádióban a hang? | 378 |
Mérjük meg a hang terjedési sebességét | 379 |
Az emberi hang | 380 |
Milyen hangok vannak a tapsban, lábdobbantásban? | 382 |
Miért fütyül a kályhaajtó, zeng a telefondrót? | 383 |
Készítsünk beszélőgépet | 384 |
Szobák, termek hangjelenségei | |
Babona vagy igazság - Az örökké hangzó hang | 387 |
Hogyan befolyásoljuk az utánzengés idejét? | 389 |
Mithridates füle és a jó akusztika | 391 |
Küzdelem a lárma ellen | 392 |
A mesterhegedűk titka | 393 |
Iránymérés füllel | |
A fül mint időmérő | 395 |
Miért van négy füle a fülelő készüléknek? | 398 |
A Doppler-féle jelenség | 400 |
Az ultrahang - infrahang | |
Mivel keltjük az ultrahangot? | 405 |
Tulajdonságai | 407 |
Miért gerjesztik folyadékban az ultrahangot? | 408 |
Ultrahang terngermélység-mérő | 411 |
Hogyan tájékozódik a denevér a sötétben ultrahanggal? | 413 |
Vakok tájékozódása | 414 |
Hallott már az infrahangról? | 415 |
Infrahangok özönében élünk? | 417 |
Érdekességek a fénytanból | |
A láthatatlan test és a legjobb mozivászon | 410 |
Mennyi fényt vernek vissza az anyagok? - Milyen tükör a legjobb? | 421 |
Mekkora az a legkisebb test, amelynél kisebbet már nem lehet meglátni szabad szemmel? | 422 |
Ezredmilliméternél is kisebb részecskék ragyognak, mint parányi napok? | 424 |
Mekkorának kell lennie annak a tükörnek, amelyben életnagyságban láthatjuk magunkat? | 427 |
Hogyan mérünk síktükörrel távolságot? | 428 |
A borotválkozótükör és a messzelátó | 431 |
Mekkora napképet ad a borotválkozótükör és a messzelátó tükre? | 432 |
50 000 fok és a borotválkozótükör | 433 |
Milyen messzelátót vegyünk? | |
Először készítsünk magunk | 436 |
Mit jelent a 6X24? | 438 |
Miért kell sok fényt összegyűjtenie a tárgylencsének? | 439 |
Egy érdekes probléma | 440 |
Milyen az éjszakai messzelátó? | 442 |
Megvegyem? Ne vegyem? | 443 |
Melyik jobb - a prizmás vagy a színházi messzelátó? | 444 |
És a csillagvizsgálók messzelátói? | 446 |
Miért készítenek egyre nagyobb lencse (tükör)-átmérőjű messzelátókat? | 447 |
Tükör vagy lencse? | 447 |
Mi a rádiótávcső? | |
Hogyan jöttek rá, hogy rádióhullámokkal is lehet csillagászati megfigyeléseket végezni? | 449 |
Otthoni rádiókészülékeinkben hallott zörejek is származhatnak-e a Napból meg a csillagokból? | 450 |
A Napnál ezermilliószor erősebben sugárzó égi rádióállomások | 451 |
Láthatatlan égi tárgyakat és mozgásukat figyelhetjük meg a rádiótávcsővel | 452 |
Hogyan keletkeznek a világtérből érkező rádióhullámok? | 453 |
Miért pislognak a csillagok? - A fény törése | |
Egy régi kísérlet | 454 |
Amikor felemelkednek a hegyek | 456 |
Van-e a levegőnek árnyéka? | 458 |
Miért szikrázik a gyémánt | 459 |
Mi az igazság a délibáb körül? | |
Íme a mese | 463 |
Hogyan jelentkezik a délibáb? | 464 |
Szórakoztató kísérletek, amelyek megmagyarázzák a délibábot | 465 |
Így keletkezik a délibáb | 467 |
Hadsereg tűnik el a délibáb leple alatt | 468 |
Délibáb az országutakon | 468 |
Délibáb a Balatonon | 469 |
Hogyan keletkezik a tükörkép a délibáb felületén? | 470 |
Hogyan szűnik meg a délibáb? | 471 |
Délibáb a sarkvidéken | 472 |
A "Gondolkozzunk" kérdéseire a feleletek és megoldások | 474 |
Szerző | Öveges József |
Fordította | |
Kiadó | Gondolat Könyvkiadó |
Kiadás Éve | 1966 |
ISBN | |
Kötés Típusa | félvászon |
Állapot | jó - sérült borítólap |
Vélemények
Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Hasonló termékek
Závada Pál - A fényképész utókora
Holtak és utódok, családok és barátságok, eszmék és szerelmek két nemzedéke.
Závada regénye Buchbinder fényképész 1942-es életképével veszi kezdetét, és az elmúlt század ötven évét íveli át. A Jadviga párnája és a Milota után a trilógia harmadik darabja csoportkép egy történelmi korról, amely a szerző "műtermében" személyes fikcióvá, párhuzamos élettörténetekké bomlik ki és fonódik össze. Hitek és tévhitek, köz- és magánbűnök, kis és nagy hazugságok, érzékek és érzelmek iskolája ez a könyv. Úgy húz magába, mint valamely lassú örvény, s ha mélyéről végül fölenged, láthatóbbá válik ez a közös, nehéz dolog - hívjuk nemzeti múltnak-, tót, zsidó és magyar magyaroké, mindannyiunké, akik a történetet mint narrátorok, névtelen ismerősök magunknak elbeszéljük.
A fényképész utókora mi vagyunk.
"Biztosan ez fog majd Violának jutni, dőlt végig, bebújt a takaró alá, s elképzelte, hogy ezt a teret, amelyben ő kialvatlanul vacog éppen, pár óra múlva annak az asszonynak a teste fogja kitölteni. Ahogy megforult, a fejénél penészes gerincű fényképalbumokat pillantott meg fölstószolva a polcon, belelapozott az egyikbe... Talált egy letört drót-szemüvegszárat is, melynek rugós fülkampója az album gerincébe volt beakasztva. A hátsó borító alól egy paszpartura kasírozott piaci csoportkép fordult ki a takaróra, sok figurával, vitatkozásszerű jelenettel a közepén. Koren hiába bámulta, nem segíthettünk, de azt se bántuk, hogy - mint afféle ölébe hullott szökevény-képet - gondolta, eltulajdonítja. Becsúsztatta hát a válltáskájába, s bedugta mellé a szemüvegszárat is."
1.500 Ft
Maria Housden - Hannah ajándéka (Leckék egy teljességgel megélt életről)
Hannah csupán három évet élt, mégis hihetetlenül sok életörömet, őszinteséget és vidámságot hagyott maga után. A könyv a rákos kislány utolsó évének története - megdöbbentő beszámoló arról a küzdelemről, ahogyan a kislány minden félelem nélkül el tudja fogadni a megváltoztathatatlant, és arról, hogy ez hogyan változtatja meg szüleit, rokonait. A kislány, aki elmaradhatatlan piros lakkcipőjét viselte a műtőbe menet is, nem csupán saját hozzátartozóinak életébe hozott változást: egyetlen olvasót sem hagy érintetlenül ez a szívbemarkoló beszámoló. Housden, Hannah édesanyjának soraiból feltárulnak a betegséggel való küzdelem tragikus, néha mégis annyi örömet tartogató pillanatai.
1.500 Ft
Dr. Csernus Imre - A nő
Mitől nő egy nő? És vajon mitől jó nő? Hogyan képes egy nő - vagy akár egy férfi - megélni saját nemiségét? Tud-e jó példával szolgálni gyermekeinek? Tudja-e jól érezni magát a saját bőrében? És tesz-e valamit azért, hogy jobb legyen?
Ha Ön elég erős, hogy feltegye magának ezeket a kérdéseket, lapozzon bele Dr. Csernus Imre legújabb könyvébe! Bátraké a szerencse...
"Kimondani hangosan magamnak és a másiknak a jó és a rossz érzéseimet, majd mindennek a következményeit napról-napra következetesen vállalni: ez a fejle(szte)tt érzelmi intelligencia!"
Dr. Csernus Imre 1966-ban született egy vajdasági kisvárosban. Bár 10 éves korában esküt tett arra, hogy pap lesz, valahogy mégiscsak pszichiáter lett belőle, mert kiderült, hogy van bátorsága feltenni azokat a kérdéseket, amelyekre mások gondolni sem mernek.
"Talán mindez egy általános tévhit, hogy a nő csak akkor nő, amikor párkapcsolatban él. Lehet, hogy nem a másikhoz képest kellene meghatároznia magát? Lehet, hogy mindezt egykor a férfiak találták ki, mivel nekik így nagyon kényelmes? A pasitól lesz valaki nő?"
1.500 Ft