Leírás és Paraméterek
TARTALOM
Előszó | |
Mozgások és erők | |
Néhány érdekesség a sebességről | 19 |
El lehet-e menekülni a közelgő vihar elől? | 20 |
Mi az a "rémület másodperce"? | 20 |
Utolérhető-e repülőgéppel az ágyúgolyó? | 20 |
Egy érdekes átszámítás | 21 |
Mennyi idő alatt esnek le az esőcseppek a felhőből? | 22 |
Vigyázat, a tetőn dolgoznak! Életveszély! | 23 |
Vitatkoznak: kinek van igaza? | 25 |
Verne álma. A meteorok sebessége | 27 |
Aránylag miért oly ritka, hogy meteor éri a Föld felszínét? | 30 |
Mekkora sebességgel kellene kilőni egy ágyúgolyót, hogy ne essék le a Föld felszínére? | 31 |
Mikor hagyná el a Föld vonzási terét az ágyúgolyó? | 32 |
Egy artistamutatvány és ami mögötte van. - A testek tehetetlensége | |
Két nehezen hihető mutatvány | 34 |
A hirtelen vonatinduláskor miért hajlik hátrafelé a felsőtestünk? | 36 |
Miért nem ráznak a nehéz, vasvázas gyorsvonati vasúti kocsik? | 37 |
Miért ül a fizikus az autóbuszban a kocsi elejére, avagy: vigye a feleségét is magával a motoros | 39 |
Mire tanít a mosdócsipesz? | 40 |
Miért löki meg vállunkat az elsütött fegyver? | 43 |
Egy általános természeti törvény | 45 |
Két érdekes gyakorlati alkalmazás | 46 |
Lehet-e a rakéta sebessége nagyobb, mint a belőle kilövellő üzemanyag sebessége? | 50 |
Fokozzuk még tovább a sebességet | 51 |
Még nagyobb sebesség többfokozatú rakétával | 53 |
Miért lóbáljuk járás közben a kezünket, de futáskor nem? | 54 |
Miért hajolunk előre, ha széllel szemben megyünk? | 57 |
Ami a sűrűséggel függ össze | |
A babrázogatástól az óriási sűrűségű csillagokig | 58 |
Néhány anyag fajsúlya és sűrűsége | 59 |
Milyen magasra emelkednek a léggömbök? | 60 |
Sűrűségek a világegyetemben | 63 |
Hogyan mérhetjük meg a Föld tömegét? | 65 |
Milyen mélyre merül a hajó? | 69 |
Készítsünk búvárt | 71 |
A tenger mélyén lebegő hajóroncsok legendája | 73 |
A munkavégzés | |
Végzünk-e akkor is munkát, ha egy zsákot a vállunkon tartunk? | 77 |
Történik-e munkavégzés akkor is, ha egy test szabadon esik? | 77 |
Mit jelent az, hogy asztali lámpánk 40 wattos? | 78 |
Üzemben lehetne-e tartani a 40 wattos izzót egy ember munkabírásával? | 79 |
A hektowatt, a kilowatt és az emberi teljesítmény | 80 |
Melyik olcsóbb: az elektromos munka vagy az emberi munka? | 81 |
A kilowatt és a lóerő | 82 |
Hány lóerő viszi az embert a vonaton, a gépkocsin, a repülőgépen? | 82 |
Elfáradnak-e a gépek? | 83 |
Miért lehet a kerékpáron sokkal kisebb fáradsággal megtenni egy hosszabb utat, mint gyalog? | 84 |
A tejfölözőgéptől a mesterséges holdakig | |
A felrobbant köszörűkő | 86 |
Milyen erősek vagyunk? | 87 |
A szeparátorok működése | 88 |
Van-e határa a fordulatszám növelésének? | 91 |
Mennyit ér el a valóságban a technika? | 92 |
Millió fordulat másodpercenként - a súlyt billiószorosára növeljük | 93 |
A centrifugális erő és az emberi szervezet | 94 |
Szerencsétlenségek és a röpítő erő | 95 |
Miért emelik magasabbra az út külső felét a fordulóban? | 97 |
Van-e röpítő erő? | 100 |
Ha keverjük a teavizet, miért gyűlnek össze a tealevelek az edény közepén? | 103 |
A lusta és a fürge tealevelek | 104 |
Amit kevesen tudnak az árapály jelenségről | 105 |
Kiszámítjuk, hogy mikor nem esik le a mesterséges hold | 108 |
Milyen magasságban kell elhelyezni a mesterséges holdat, hogy együtt forogjon a Földdel? | 109 |
Ijesztő feladatok | 113 |
Ami a mozgást akadályozza | |
Egy vagy két lábon állva siklik-e messzebbre a lendületet vett korcsolyázó? | 114 |
A csúszó súrlódás | 115 |
A gördülő súrlódás | 116 |
A golyóscsapágy | 117 |
El tud-e egy ember egy gépkocsit tolni vízszintes betonúton? Mekkora erővel kell tolnia? | 118 |
És a ló | 119 |
Van-e értelme annak, hogy a lófogatú teherkocsikat légtömlős kerekűre készítsük? | 119 |
Miért van légtömlős kereke a gépkocsinak? | 120 |
Miért alkalmaznak könnyű fémet a járművek készítésénél? | 122 |
A kerék mint az emberiség legnagyobb találmányainak egyike | 122 |
Vékony tengely, vastag tengely? | 123 |
A nagy kerék és az akadály | 125 |
Az ideális talicska | 126 |
A közegellenállás | |
Miért akadályozza a szembefúvó szél oly nagymértékben a kerékpáros mozgását? | 128 |
Lássuk most azt az esetet, amikor szelet kapunk szembe | 131 |
Miért nagyon nehéz a vízben még lassan is előrehaladni, ha mellig, derékig benne vagyunk? | 133 |
Az áramvonalidom | 134 |
Egy hihetetlen példa | 136 |
Hány lóerős motort kell a versenyautóba építeni? | 140 |
Miért esik egyenletesen az ejtőernyős? | 142 |
Mekkora végsebességgel esik az acélgolyó? | 143 |
Milyen sebesen hull az aprószemű eső? | 145 |
Járműveink végsebessége. - Mozdonyt tervezünk | 146 |
Miért múlta idejét a léghajó? | 147 |
A szél és a vonatkésés | 149 |
A nyomáscsökkenés | |
Néhány valószínű kísérlet. - Hogyan mérik a repülőgépek sebességét? | 153 |
Mekkora sebességgel mozog a levegő fújás közben, avagy Bernoulli törvénye | 155 |
És a repülőgép sebessége? | 157 |
Miért lobog a zászló a szélben? Miért hullámzik a víz? | 158 |
Az időmérés | |
Pontosan jár az órája? | 161 |
A kompenzált billegő | 162 |
Az invar és elinvar | 164 |
A jó óra és a hibaforrások | 164 |
Miért van farúdja az ingaórának? | 165 |
Függ-e az órák járása a légnyomástól? | 166 |
Mindegy-e, hogy lapjára, vagy hátára fektetjük az órát? | 167 |
Függ-e az ingaóra járása a Hold állásától? | 168 |
Az elért pontosságok | 169 |
Meg tudjuk-e mérni a földforgás lassulását? | 170 |
Az atomóra. - Egy másodperc tévedés ezer év alatt | |
A legegyszerűbb óra - az elektromos szinkron óra | 172 |
A földforgásnál pontosabban méri az időt a kvarckristály rezgése. - A kvarcóra | 173 |
A gézmolekulák rezgése ellenőrzi a kvarcóra járását - az atomóra | 175 |
Igen rövid időközök mérése | |
A tengermélység mérése hanggal | 179 |
Milliomod másodpercet kérünk | 180 |
Van-e szükség rövidebb idő mérésére? | 182 |
Hogyan lehet lefényképezni a repülő fegyvergolyót? | 183 |
A légritka tér | |
Lehet-e tökéletesen légüres teret előállítani? | 186 |
Mekkora az 1950-ig elért legnagyobb fokú ritkítás, és miért ekkora? | 187 |
Mit követel a gyakorlat a jó légszivattyútól? | 189 |
A molekuláris légritkító | 190 |
A diffúziós légritkító | 190 |
Miért fémesen tükröző a rádiócsövek burájának belső felülete? | 192 |
Milyen üres az űr? | 193 |
Meg tudja-e az ember ennyire ritkítani a levegőt? | 194 |
Az ultravákuum és a táncterem | 195 |
Érdekességek a meleggel kapcsolatban | |
Hőmérsékletek | 197 |
Miért nyugszik görgőkön a vashidak egyik vége? | 199 |
Miért nem használhatunk vasbeton helyett alumíniumbetont? | 200 |
A hőmérséklet-változás és a tudományos mérések pontossága | 202 |
A technika és a pontosság | 203 |
Biztos hogy pontos a tolómérce? | 204 |
A csillagászati pontosság | 207 |
Bimetálszalagos hőmérő tűzjelző | 208 |
Miért reped meg könnyebben a vastagabb vizespohár? | 211 |
Tűzálló üvegedények | 211 |
Miért nem repednek meg a fémedények? - Az invar | 213 |
Fizikailag fontos nikkelötvözetek | 214 |
A folyadékok térfogatváltozása a hőmérséklettel | |
Előnyös lenne-e - 20 Celsius-fokon petróleumot vásárolni? | 216 |
Célszerű-e az üveget színig megtölteni folyadékkal és utána erősen bedugaszolni? | 218 |
A meleg levegővel töltött léghajó | 220 |
A sétáló pohár | 221 |
Amikor egy láthatatlan erő rázza szabályosan a szobaajtót | 222 |
A hőmérséklet mérése - 273 foktól 6000 fokig | |
Melyik a legjobb hőmérő | 224 |
Miért használunk általában higanyhőmérőt? | 226 |
Folyadékos hőmérők magas és alacsony hőmérsékletek mérésére | 228 |
Mit kívánunk a jó hőmérőtől? | 228 |
Elektromos hőmérséklet-mérés | 229 |
A hőmérséklet mérése az ellenállás változásával | 229 |
Hőmérséklet mérése hőelemmel | 230 |
Hőmérsékletmérés fénytani alapon működő hőmérővel (optikai pirométer) | 232 |
Van-e a hőmérsékletnek hatása lefelé és fölfelé? | |
Igen magas hőmérséklet előállítása | 234 |
Gyártsunk nagy hideget | 235 |
Mágnesezés és hűtés | 237 |
Hogyan tudjuk, hogy a hőmérsékletnek van lefelé határa, és hogy ez a határa -273,16 fok? | 238 |
A pálinkafőzés és az oxigénkiválasztás | 239 |
Ritka gázok a folyékony levegőtől | 240 |
Halmazállapotváltozások | |
Mi van a buborékban, ha forr a víz? | 242 |
Miért fut ki a forrásban lévő víz? - Miért fut ki a tea, vagy a kakaó? | 245 |
Most már könnyű a víz és a tea viselkedését megérteni | 247 |
Egy könnyű, de tanulságos kísérlet: miért forr a víz 100 fok alatt a hegytetőn? | 248 |
Lehet-e hőmérővel magasságot mérni? | 249 |
Forrásba lehet-e hozni a vizet zárt edényben? Felrobbanhat-e a vizesfazék? | 252 |
A gyorsan főző, zárható főzőedény, a kukta | 254 |
Mennyi hő kell egy liter víz elforralásához? | 255 |
Vízfűtés, gőzfűtés | 257 |
Gőzfűtés a természetben, vagy megenyhül az idő | 257 |
A levegő nedvessége | |
Ködöt keltünk | 261 |
Mekkora súlya lehet a ködnek? | 262 |
Lehetséges-e harmat 29 fokos melegben? | 263 |
A levegő páratartalma és a közérzet | 264 |
Mérjük meg szobánk levegőjének relatív nedvességét | 264 |
Néhány kérdés az időjárásról és a levegőről | |
Miért emelkedik felfelé a szárnycsapás nélkül és miért köröz a gólya? | 267 |
Mikor a magasban melegebb van | 268 |
Miért nincs jégeső télen? | 270 |
Miért nem esik a hó nyáron? | 271 |
Azonos-e a zúzmara és az ónos eső? | 272 |
Miért nem esnek le a felhők? | 274 |
Úszhat-e a föld színén is a felhő? | 274 |
Miért nem esik le a levegő? | 275 |
Miért csökken a levegő sűrűsége felfelé? | 276 |
Merre "fúj" a huzat? | 277 |
Nappal virágillat - hajnalban trágyaszag | 278 |
A hőmennyiség, fűtési gondok | |
Melyik tüzelőanyag a legjobb? | 280 |
Melyik tüzelőszer a legolcsóbb főzéskor? | 281 |
A helyzet kályhafűtéskor | 283 |
Mennyi fűtőanyag kell télre? | 284 |
Mit fűtünk: a levegőt vagy a falakat? | 285 |
Mennyi meleg van a szobalevegőben? | 286 |
Mennyi meleget raktároz a cserépkályha? | 288 |
A meleg terjedése | |
Egyenlő hőmérsékletűek-e a szobában levő tárgyak? | 290 |
Egyszerű kísérlet | 291 |
Érdekességek | 293 |
Egy tanulságos számítás, avagy a jól fűthető lakás | 294 |
A meleg terjedése folyadékokban és gázokban | 296 |
Minden testből elektromágneses hullámok indulnak ki: a hősugárzás | |
Vezetés, áramlás, sugárzás | 298 |
Miért olvad meg a kiszórt szemét és hamu alatt hó? | 299 |
Milyen kályha, fűtőtest "ontja" a meleget? | 302 |
Milyen színű és felületű legyen az olcsón fűtő kályha? | 302 |
Mennyi meleget sugároz a kályha? Egy meglepő tapasztalat | 303 |
Szobánk mint napsugárcsapda | 305 |
Miért nincs néha harmat és dér a kerti padok, asztalok alatt, mikor pedig a környezet deres, harmatos? - A hősugarak visszaverődése | 307 |
Füst a májusi fagyok ellen | 308 |
Az emberiség energiaproblémája | |
Meddig lesz elég a szén? | 311 |
Mennyi munkavégző képesség van 1 kg fában? | 312 |
Mennyi szén kell 1 lóerős gép 1 órai működtetéséhez? | 313 |
A hatásfok | 314 |
A hőerőművek és a villamosítás | 314 |
A rossz hatásfok okai | 316 |
Hogyan javítjuk a rossz hatásfokot? | 318 |
Dugattyús gőzgép vagy gőzturbina? | 319 |
Óriásgenerátorok | 320 |
Kétszer jobb tüzelőanyag-kihasználás! | 321 |
80% hatásfok! - A távfűtés | 323 |
Az ember mint hőerőgép | |
A nyugvó test belső munkavégzése | 325 |
Hány kalóriára van szüksége az embernek? | 327 |
Az emberi szervezet tüzelőanyagai | 329 |
Érdekes kérdések a hangtanból | |
Öregség és tücsökciripelés, vagy játék a tücsökszóval | 332 |
Miért hallatszik a zenekar játékából a bőgő hangja a legmesszebbre? | 334 |
Miért terjed a hang a vasban gyorsabban, mint a levegőben? | 335 |
Mi az oka a terjedési sebesség nagymértékű eltérésének a különböző anyagokban? | 335 |
Végezzük el a következő kísérleteket! | 339 |
Mennyi munkát lehet végezni hanggal? | 340 |
Fülünk, a bámulatos érzékenységű műszer | 341 |
Van-e olyan mérleg | 342 |
2*10 = 30, vagy mi a fon? | 343 |
Milyen messzire hallatszik a hang? | 345 |
Miért felel vissza mélyebb hangon a visszhang, avagy - miért mély a hajótülök hangja? | 346 |
A csendzóna | 349 |
Miért halljuk néha erősen a harangszót, máskor egyáltalában nem? | 351 |
A leghangosabb hang a világon | 354 |
Megértem a hangskálát | 356 |
Miért nem természetes a természetes hangskála? | 357 |
Egy célszerűbb mesterséges hangsor: az egyenletes hangskála | 358 |
Mennyire "hamis" a kíséret? | 360 |
Milyen hosszúak a hanghullámok? | 360 |
Mire jó az orvosságos fiola? | 361 |
A rezonancia | |
Mi búg a pohárban? | 363 |
A hanggal összetört pohár | 365 |
Az eltört géptengely, a levált repülőgépszárny | 367 |
Miért hajladozik ide-oda a folyóvízbe mártott faágacska? | 369 |
Légydobbantás, hídszakadás | 369 |
Bárki egyszerűen megmérheti hangjának rezgésszámát | 371 |
Az eljárás magyarázata | 373 |
Mélyebb hang, hosszabb cső | 374 |
Hangvizsgálat rezonanciával | |
Miben különbözik egymástól az emberhang, fuvolahang, zongorahang? | 376 |
Miért változik meg a telefonban, a rádióban a hang? | 378 |
Mérjük meg a hang terjedési sebességét | 379 |
Az emberi hang | 380 |
Milyen hangok vannak a tapsban, lábdobbantásban? | 382 |
Miért fütyül a kályhaajtó, zeng a telefondrót? | 383 |
Készítsünk beszélőgépet | 384 |
Szobák, termek hangjelenségei | |
Babona vagy igazság - Az örökké hangzó hang | 387 |
Hogyan befolyásoljuk az utánzengés idejét? | 389 |
Mithridates füle és a jó akusztika | 391 |
Küzdelem a lárma ellen | 392 |
A mesterhegedűk titka | 393 |
Iránymérés füllel | |
A fül mint időmérő | 395 |
Miért van négy füle a fülelő készüléknek? | 398 |
A Doppler-féle jelenség | 400 |
Az ultrahang - infrahang | |
Mivel keltjük az ultrahangot? | 405 |
Tulajdonságai | 407 |
Miért gerjesztik folyadékban az ultrahangot? | 408 |
Ultrahang terngermélység-mérő | 411 |
Hogyan tájékozódik a denevér a sötétben ultrahanggal? | 413 |
Vakok tájékozódása | 414 |
Hallott már az infrahangról? | 415 |
Infrahangok özönében élünk? | 417 |
Érdekességek a fénytanból | |
A láthatatlan test és a legjobb mozivászon | 410 |
Mennyi fényt vernek vissza az anyagok? - Milyen tükör a legjobb? | 421 |
Mekkora az a legkisebb test, amelynél kisebbet már nem lehet meglátni szabad szemmel? | 422 |
Ezredmilliméternél is kisebb részecskék ragyognak, mint parányi napok? | 424 |
Mekkorának kell lennie annak a tükörnek, amelyben életnagyságban láthatjuk magunkat? | 427 |
Hogyan mérünk síktükörrel távolságot? | 428 |
A borotválkozótükör és a messzelátó | 431 |
Mekkora napképet ad a borotválkozótükör és a messzelátó tükre? | 432 |
50 000 fok és a borotválkozótükör | 433 |
Milyen messzelátót vegyünk? | |
Először készítsünk magunk | 436 |
Mit jelent a 6X24? | 438 |
Miért kell sok fényt összegyűjtenie a tárgylencsének? | 439 |
Egy érdekes probléma | 440 |
Milyen az éjszakai messzelátó? | 442 |
Megvegyem? Ne vegyem? | 443 |
Melyik jobb - a prizmás vagy a színházi messzelátó? | 444 |
És a csillagvizsgálók messzelátói? | 446 |
Miért készítenek egyre nagyobb lencse (tükör)-átmérőjű messzelátókat? | 447 |
Tükör vagy lencse? | 447 |
Mi a rádiótávcső? | |
Hogyan jöttek rá, hogy rádióhullámokkal is lehet csillagászati megfigyeléseket végezni? | 449 |
Otthoni rádiókészülékeinkben hallott zörejek is származhatnak-e a Napból meg a csillagokból? | 450 |
A Napnál ezermilliószor erősebben sugárzó égi rádióállomások | 451 |
Láthatatlan égi tárgyakat és mozgásukat figyelhetjük meg a rádiótávcsővel | 452 |
Hogyan keletkeznek a világtérből érkező rádióhullámok? | 453 |
Miért pislognak a csillagok? - A fény törése | |
Egy régi kísérlet | 454 |
Amikor felemelkednek a hegyek | 456 |
Van-e a levegőnek árnyéka? | 458 |
Miért szikrázik a gyémánt | 459 |
Mi az igazság a délibáb körül? | |
Íme a mese | 463 |
Hogyan jelentkezik a délibáb? | 464 |
Szórakoztató kísérletek, amelyek megmagyarázzák a délibábot | 465 |
Így keletkezik a délibáb | 467 |
Hadsereg tűnik el a délibáb leple alatt | 468 |
Délibáb az országutakon | 468 |
Délibáb a Balatonon | 469 |
Hogyan keletkezik a tükörkép a délibáb felületén? | 470 |
Hogyan szűnik meg a délibáb? | 471 |
Délibáb a sarkvidéken | 472 |
A "Gondolkozzunk" kérdéseire a feleletek és megoldások | 474 |
Szerző | Öveges József |
Fordította | |
Kiadó | Gondolat Könyvkiadó |
Kiadás Éve | 1966 |
ISBN | |
Kötés Típusa | félvászon |
Állapot | jó - sérült borítólap |
Vélemények
Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Hasonló termékek
A felnőtté válás útján
Per Naroskin svéd pszichológus, terapeuta és tanár. Könyve komoly, ugyanakkor szórakoztató olvasmány a "felnőttség" lélektanáról és az élet nagy kérdéseiről. Ajánljuk mindazoknak, akik magukat felnőttnek érzik, sőt azoknak is, akik éppen ettől az érzéstől szeretnének megszabadulni. Haszonnal forgathatják azok, akik azon töprengenek, hogyan felelhetnének meg a felnőtt lét követelményeinek. És ezen ki ne tűnődne el olykor-olykor?
1.500 Ft
Torda város és környéke
Aki kezébe vette Orbán Balázs főművét, a Székelyföld leirásá-t, amelyet a Helikon Kiadó és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 1982-ben jelentetett meg, s netán figyelemben részesítette a fakszimile kiadáshoz írt Orbán Balázs és a »Székelyföld leirása« című kísérőtanulmányunkat, megismerkedhetett Orbán rendkívüli életpályájával, annak legfontosabb állomásaival, az enciklopédikus mű megalkotásának körülményeivel. S talán arra is emlékszik, hogy a Székelyföld leirásá-nak hat kötete 1868-1873 között látott napvilágot, és 1889-ben jelent meg Orbán Balázs utolsó munkája, a Torda város és környéke.
Most a Helikon Kiadó Orbán Balázsnak ezt az utolsó, szintén könyvritkaságnak számító munkáját adja ki annak érdekében, hogy teljes életművének megismertetéséhez hozzásegítsen.
A Torda város és környéke ugyanis Orbán Balázsnak nemcsak utolsó munkája, hanem - ahogy életművének értői, többek között Kelemen Lajos és Illyés Elemér megállapították - a Székelyföld leirásá-nak kiegészítő része. Maga Orbán Balázs is így vélekedik. A Torda város... előszavában leírja, hogy a Székelyföld... V., Aranyosszéket tárgyaló kötetébe be akarta dolgozni a városról összegyűjtött adatokat, mivel Torda akkori lakóinak nagy része székely volt, de az anyag nagy mennyisége miatt végül is úgy döntött, hogy az külön kötetet érdemel. "E meggyőződés hozta létre e kötetet - írja -, amely e szerint »Székelyföld leirása« című művem kiegészítő, de önálló része, s mintegy függeléke
Most a Helikon Kiadó Orbán Balázsnak ezt az utolsó, szintén könyvritkaságnak számító munkáját adja ki annak érdekében, hogy teljes életművének megismertetéséhez hozzásegítsen.
A Torda város és környéke ugyanis Orbán Balázsnak nemcsak utolsó munkája, hanem - ahogy életművének értői, többek között Kelemen Lajos és Illyés Elemér megállapították - a Székelyföld leirásá-nak kiegészítő része. Maga Orbán Balázs is így vélekedik. A Torda város... előszavában leírja, hogy a Székelyföld... V., Aranyosszéket tárgyaló kötetébe be akarta dolgozni a városról összegyűjtött adatokat, mivel Torda akkori lakóinak nagy része székely volt, de az anyag nagy mennyisége miatt végül is úgy döntött, hogy az külön kötetet érdemel. "E meggyőződés hozta létre e kötetet - írja -, amely e szerint »Székelyföld leirása« című művem kiegészítő, de önálló része, s mintegy függeléke
1.500 Ft
Závada Pál - A fényképész utókora
Holtak és utódok, családok és barátságok, eszmék és szerelmek két nemzedéke.
Závada regénye Buchbinder fényképész 1942-es életképével veszi kezdetét, és az elmúlt század ötven évét íveli át. A Jadviga párnája és a Milota után a trilógia harmadik darabja csoportkép egy történelmi korról, amely a szerző "műtermében" személyes fikcióvá, párhuzamos élettörténetekké bomlik ki és fonódik össze. Hitek és tévhitek, köz- és magánbűnök, kis és nagy hazugságok, érzékek és érzelmek iskolája ez a könyv. Úgy húz magába, mint valamely lassú örvény, s ha mélyéről végül fölenged, láthatóbbá válik ez a közös, nehéz dolog - hívjuk nemzeti múltnak-, tót, zsidó és magyar magyaroké, mindannyiunké, akik a történetet mint narrátorok, névtelen ismerősök magunknak elbeszéljük.
A fényképész utókora mi vagyunk.
"Biztosan ez fog majd Violának jutni, dőlt végig, bebújt a takaró alá, s elképzelte, hogy ezt a teret, amelyben ő kialvatlanul vacog éppen, pár óra múlva annak az asszonynak a teste fogja kitölteni. Ahogy megforult, a fejénél penészes gerincű fényképalbumokat pillantott meg fölstószolva a polcon, belelapozott az egyikbe... Talált egy letört drót-szemüvegszárat is, melynek rugós fülkampója az album gerincébe volt beakasztva. A hátsó borító alól egy paszpartura kasírozott piaci csoportkép fordult ki a takaróra, sok figurával, vitatkozásszerű jelenettel a közepén. Koren hiába bámulta, nem segíthettünk, de azt se bántuk, hogy - mint afféle ölébe hullott szökevény-képet - gondolta, eltulajdonítja. Becsúsztatta hát a válltáskájába, s bedugta mellé a szemüvegszárat is."
1.500 Ft
Hangold újra!
A Hangold újra kezdeményezés: Te, aki ezt a könyvet a kezedben tartod, lépj be velünk Zeneországba, erre a mesés helyre, hogy a hangok és dallamok szárnyán eljuthass a végtelen fantázia birodalmába! Hallgasd meg a könyvben található cd lemezt, és engedd, hogy megnyissuk Neked ennek a varázslatos, fantasztikus világnak a kapuit! A Hangold Újra! kezdeményezés célja, hogy az együtténeklés és zenélés öröme minden fiatal számára elérhető és átélhető legyen. Éppen ezért valamennyi dal kottája, szövege, akkordmenete és gitár tabulatúrája megtalálható a kiadványban, de érdemes minket a honlapon és a facebook-on is folyamatosan követni, ahol oktatófilmekkel is segítünk Neked! Énekelj és zenélj velünk, engedd, hogy magával ragadjon a muzsika!
1.500 Ft
