Leírás és Paraméterek
A magyar Gulágnak is nevezett Pokolbeli víg napjaim a recski táborból való szabadulással végződik. A pokoljárás azonban ezzel nem ért véget: a vörös zsarnokság igáját nyögő Magyarországon újabb meg újabb megpróbáltatások várnak a nyughatatlan költőre. A Forradalom extázisát a menekülés követi, s mire Faludy megtalálná helyét a világban, újabb tragédia taglózza le: felesége halála.
A híres önéletrajzi trilógia eme második része, mely két másik kötetével egyetemben a század egyik legmegrendítőbb magyar irodalmi kordokumentuma, tíz zaklatott év történetét meséli el.
Szerző | Faludy György |
Fordította | |
Kiadó | Alexandra Kiadó |
Kiadás Éve | 2006 |
ISBN | 9633700418 |
Kötés Típusa | kemény |
Állapot | jó |
Vélemények
Hasonló termékek
Faludy György - Pokolbeli víg napjaim
Faludy György a magyar történelem egyik legsötétebb korszakának megdöbbentő történetét írta meg Szolzsenyicin Gulágjához is hasonlított életrajzi regényében. A Pokolbeli víg napjaimban az Andrássy út 60. és Recsk poklát megjárt költő sorsát 1953-ig, a táborból való szabadulásáig kísérhetjük figyelemmel.
Mindaz, ami kapaszkodót nyújtott számára a hányattatás éveiben - ösztönös életigenlése, a testi szépség és a szellemi nagyság iránti feltétlen tisztelete - mélyen áthatja anekdotáit. Kortörténeti jelentősége mellett a Faludyra oly jellemző irónia és elemi őszinteség teszi a könyvet lebilincselő olvasmánnyá.
Az odüsszeuszi életutat elbeszélő regény időközben trilógiává bővült: Pokolbeli napjaim után címmel 2000-ben, A Pokol tornácán címmel 2006-ban látott napvilágot a folytatás. A harmadik kötet megjelenését a legendás költő már nem érhette meg.
Anne-Marie Dahlberg - Royal Splendour in the Royal Armoury (angol nyelvű)
Takács Ferenc - A hallgatók művészi ízlése a közvéleménykutatás tükrében / Ifjúsági és gyermekműsorok pszichológiai hatásáról
Tanulmányunkban a közízlés helyzetével foglalkozunk, mégpedig elsősorban azokkal a területekkel, amelyek a rádiózás szempontjából különösen fontosak (zene, irodalom). Eredményeinket megkíséreljük a kultúra egészébe ágyazva vizsgálni, s ahol csak alkalmunk adódik, kitérünk a tömegkommunikációs eszközökkel való ízlésnevelés problémáira is. A felhasznált tényanyag túlnyomó része egy 1964-ben végzett, a kulturális ismeretekre és ízlésre vonatkozó - országos - felmérésünkből származik.
Vizsgálatunk jellegéből adódóan számolnunk kell bizonyos torzításokkal, ezekre esetenként felhívjuk a figyelmet, megjegyezzük azonban, hogy a vizsgálat adatai általában kedvezőbbek a valóságosnál. Adataink azonban - tapasztalataink szerint - még így, „megszépült" formájukban is sokkal közelebb járnak a valósághoz, mint jónéhány szakembernek a közönségről alkotott elképzelése. Egy házi közvéleménykutatás során például 19 irodalmi szerkesztő közül négyen azt gondolták, hogy hazánkban minden felnőtt ismeri William Shakespeare nevét. Országos vizsgálatunk során a válaszadók 40%-a - ez 3 millió felnőttet jelent - elismerte, hogy hírét sem hallotta. De a másik véglet is előfordult: akadt szerkesztő, aki szerint a felnőtt lakosság 90%-ának, sőt olyan is, aki szerint 93%-ának Shakespeare neve semmit sem mond. Valószínűnek tartjuk, hogy sokan lesznek, akik szerint így is sötétebbre festettük a valóságot.
A napkelet lexikona I. kötet: A-K
Mint kis lexikon nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy az ismertetett fogalmakkal és nevekkel szemben a legteljesebben kiegyensúlyozott arányosságot őrizzen meg. Aktualitásra törekedvén, természetes, hogy a jelent mozgató eszméket, a jelenre ható egyéneket, a jelennek közéletében, művészetében és tudományosságában fontos eredményeket, vagy a multnak jelenbe átnyúló elemeit, bővebben tárgyalja, mint a letűnt korszakoknak - bár tiszteletreméltó - de hatásban vagy érdekességben csökkent neveit és erőit. Különös gondot fordít a társadalmi tudományokra, a jelenkor politikai eszméire, a világháborúra, a magyar közélet és műveltség legújabb lendületének jelenségeire, a megszállt területek irodalmi életére s a történeti, a technikai és természettudományok legfrissebb eredményeire. Különös figyelemben részesíti a magyar szellemnek részvételét az emberi tudás kialakulásában s a magyar tudósok közül nem egy olyat juttat a megérdemelt méltatáshoz, akiről eddig még nagyobb lexikonokban sem esett szó.
Az összefoglaló képzőművészeti cikkek kissé nagyobb teret kaptak, mint az egyes irodalmak története, ennek oka azonban abban keresendő, hogy a képzőművészeti cikkekhez melléklet illusztratív anyag részletesebb kifejtésre ösztönöz.
Az időszerű változásokkal a lexikon körülbelül ez év október havának közepéig tart lépést.
Budapest, 1927 november hó
A Magyar Irodalmi Társaság