Faludy György - Pokolbeli víg napjaim

"A meghajlást gyakoroltuk, aztán körbeültünk, mint a bennszülöttek, aztán Mark szenszej magához szólított.
- Rúgj bele a micsodámba - mondta.
A lábát szétvetette és megismételte:
- Rúgj bele a micsodámba, amilyen erősen csak bírsz.
- Excusez-moi? - kérdeztem vissza.
Kezét a csípőjére tette, mély lélegzetet vett, és lehunyta a szemét, ebből rájöttem, hogy komolyan gondolja.
- Jesszum - mondtam, és közben magamban azt gondoltam: Azta!"

Kr. u. 79. augusztus 24-én kitört a Vezúv, amely elpusztította Pompeji városát. A város a Vezúv lábánál, egy lávatalapzaton épült. Gazdasági és politikai fejlődését jelentősen befolyásolták a Nápolyi-öbölben megtelepülő görögök. A görög művészet hatása néhány templomban, valamint néhány helyiség díszítésében és részben magán a várost körülvevő falon ismerhető fel. Rövid ideig az etruszkok is birtokolták, illetve a szamniszok. A Vezúv kitörése pusztította el 79-ben. Hatalmas hamu- és lapillitömeg lepte be a várost, teljesen eltemetve azt.
Alábbi kötet Pompeji városát, történelmét és főbb épületeit mutatja be.

Az ember - mint annyi mást - az álcázást is a természettől, az állat- és a növényvilágtól leste el, és a fennmaradásáért vívott küzdelmében igyekezett azt a maga hasznára fordítani. A "mimikri", a rejtés-rejtőzés, a színlelés életelemévé, majd az osztálytársadalmak kialakulásával a hadseregek tevékenységének is részévé vált.
A háborúk történetét tanulmányozva jól megfigyelhető az a törekvés, hogy a szemben álló seregek fokozódó mértékben törekednek csapataik összetételét, fegyverzetét, valamint a hadvezér szándékát az ellenfél elől elrejteni, ugyanakkor minél több és minél részletesebb információkat igyekeznek szerezni róla. Régen elmúlt az az idő, amikor a hadseregek fényes egyenruhákban, csillogó fegyverekkel, kibontott zászlókkal, hangos kürtszóval törtek egymásra. Az első és a második világháború harcaiban és hadműveleteiben, valamint az azt követő és jelenleg is folyó helyi háborúkban a rejtőzés, az álcázás a harccselekmények nélkülözhetetlen részévé lett. A felderítés - minél jobban látni az ellenséget - és az álcázás - minél jobban eltűnni az ellenség szeme elől - követelményei, lehetőségei és eszközei hatalmas mértékben fejlődtek. 

"Képzeld el, hogy ha már sok ilyen Marci lesz, és az egyedül élő öreg nénikék majd szépen elbeszélgetnek velük, mint eddig, csak ezután a kutyák válaszolnak is, az milyen szép lesz."

A Marci, a beszélő kutya többrétegű írás. Csányi Vilmos bevezeti az olvasót a feljebb idézett problémába, bepillantást ad a működő tudomány valós mechanizmusaiba, és végigkalauzolja Marci kutya izgalmas, kalandos történetén, amelyben ő tényleg megszólal és beszélget is egy darabig.