Barion Pixel
A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk. Részletes leírás

Rónai Béla, Temesi Mihály - A leíró magyar nyelvtan alapjai (Kézirat)

1.000 Ft
Menny.:db
Elérhetőség: Raktáron
Nem értékelt
Szállítási díj: 1.490 Ft

Leírás és Paraméterek

TARTALOM

A nyelvtan fogalma, tárgya és felosztása 13
A nyelvtan és a nyelvművelés összefüggése 17
Hangtan  
A hangtan fogalma, tárgya és felosztása 25
A beszélőszervek és működésük 26
A beszédhang fogalma és az egyes beszédhangokat meghatározó sajátságok 31
A magán- és a mássalhangzó fogalma és különbsége 33
A magyar beszédhangok 36
A magyar magánhangzók leírása és rendszere 36
A magyar mássalhangzók leírása és rendszere 43
A hangzósság, a hangsúly, a hanglejtés fogalma és nyelvi szerepe 55
A szótag fogalma és a szótagalkotás törvényei 62
A hangkapcsolatok törvényei 67
A magánhangzók egymásra hatása 67
A hangred 67
A hangrendi illeszkedés 68
A magánhangzó kivetés és betoldás 70
A mássalhangzók egymásra hatása 73
Az igazodás 73
A hasonulás 74
A részleges hasonulás 74
A teljes hasonulás 76
Az összeolvadás 77
A réshangúvá válás 78
A zár-réshangúvá válás (affrikáció) 78
A palatális képzésűvé válás 78
A mássalhangzók rövidülése, kiesése és betoldása 78
Az élőszóbeli nyelvhasználat  
A beszéd és a beszédművelés 83
A beszéd belső és külső követelményei 87
A beszédtechnika 87
A beszédlégzés 90
A hangindítás 99
A magán- és mássalhangzók helyes képzése 101
A hangmagasság 101
A hangszín 108
A toldalékcső 109
A helyes kiejtés kérdései 116
A szóelemek kiejtése és a hangkapcsoatok 128
A régies írású családnevek és az idegen szavak kiejtése 135
A mondatfonetikai eszközök 138
A beszédhibák 147
A változatos beszéd 149
A beszélő mozdulatai 153
Szótan  
A szótan fogalma, tárgya és felosztása 163
A szó fogalma és a magyar szavak jellemző sajátosságai 165
A szó alakjának és tartalmának kapcsolata 169
A szójelentés 177
A szójelentés fogalma 177
Az egy- és többjelentésű szavak 179
Az állandó és az alkalmi jelentés 181
A szó értelme és a többértelműség 184
A szavak alaki, illetve tartalmi egyezése, rokonsága és eltérése 188
Az azonos alakú szavak 189
A rokon értelmű szavak 193
Az eltérő és ellentétes értelmű szavak 198
A szóhangulat és forrásai 201
A szókincs fogalma és rétegződése 208
A nemzeti nyelv teljes szókészlete és a köznyelvi szókincs 209
Az egyén szókincse 210
A nyelvrétegek szókincse 211
Szókincsünk eredeti és idegen elemei 213
Az eredeti szókincs és belső keletkezésű szavaink 214
Szókészletünk idegen szerzeményei 215
A szóértékű közkeletű állandó nyelvi szerkezetek 217
A szófajok  
A szó lexikai és grammatikai általánosító jellege 222
A szófaj fogalma és a szófajok rendszere 224
Az ige 231
Az ige fogalma és fajai 231
Az igeként használt egyéb szófajok 234
A névszó 238
A főnév 238
A melléknév 247
A számnév 252
A névmás 256
A határozószó 266
A valóságos határozószó 266
A módosító szó 267
A határozói igenév 269
Az igekötő 270
A viszonyszó 273
A névutó 273
A kötőszó 275
A névelő 277
Az indulatszó 280
A valóságos indulatszó 280
Az állathívogató és terelő szó 281
A réják 281
A szóalak általános kérdései  
A szóelem fogalma és fajtái 283
A szóelemek kapcsolódásának sorrendje és módja 284
A szótövek tárgyalásának lehetséges szempontjai 286
Az igetövek 290
A többalakú változatlan tőhangzójú tövek 291
A többalakú változó tőhangzójú tövek 291
A névszótövek 294
Az egyalakú tövek 294
A többalakú változatlan tőhangzójú tövek 294
A többalakú változó tőhangzójú tövek 295
A többi szófaj tőtípus-vonatkozásai 298
A szóalkotás  
A szóalkotás fogalma és fajtái 301
A szóösszetétel 301
A szóösszetétel fogalma és jelentésvonatkozásai 301
A szóösszetétel szerkezetvonatkozásai 302
Az összetételtípusok szófaji, alaki stb. vonatkozásai 304
A szóképzés 307
A szóképzés fogalma 307
A képzők alakja, funkciója, jelentése és hangulati értéke 307
Igeképzés 311
Az igéből képzett igék 311
A névszóból képzett igék 314
Más szófajból képzett igék 315
Névszóképzés 315
Az igéből képzett főnevek 315
A névszóból képzett főnevek 315
Más szófajból képzett főnevek 316
Az igékből képzett melléknevek 317
A névszóból képzett melléknevek 317
Más szófajból képzett melléknevek 318
A számnévképzők 318
A névmásképzők 319
Egyéb szófajok képzése 319
A játszi szóképzés és az idegen képzőkkel alkotott szavak 320
A szóalkotás ritkább módjai 320
Az analógiás kikövetkeztetés 320
A szóalakvegyülés 321
A népetimológia 321
A szórövidítés fogalma és módjai 321
A hangrendi átcsapás 322
A szóhasadás 322
A jelezés és ragozás  
A szófajok szerepe a jelzésben és ragozásban 325
A magyar ragozásrendszerek áttekintése 325
Az igéhez járuló jelek és ragok 326
Az igemódok és igeidők 327
Nyelvünk igealakjainak rendszere 332
A rendhagyó és hiányos ragozású igék 337
A névszóhoz járuló jelek és ragok 339
A többes szám jelei 340
A birtokjel 341
A fokozás fogalma, köre és rendszere 342
Az ún. meghatározó jel 343
A névszói személyragozás 343
A névragozás 349
Mondattan  
A mondattan fogalma, tárgya és felosztása 355
A mondatértékű közkeletű állandó nyelvi szerkezetek és mondatsémák 356
A közmondások és szállóigék főbb csoportjai 347
A köszöntések, jókívánságok, szitkok, udvariassági formák 360
A mondatsémák 362
A szó- és a mondatértékű szólások összefüggése és különbsége 363
A mondat  
A mondat fogalma és tagolódása 366
A mondatok fajai 368
A mondatok szerkezeti osztályozás 368
A mondatok osztályozása a beszélő szándéka szerint 370
A mondatok tartalmi osztályozása 371
A közlő mondatok lehetnek 371
A kérdő mondatok lehetnek 376
A mondatokben kifejezett tartalom minősége szerint 377
Állító, mégpedig feltétlenül vagy feltételesen állító mondatok 377
Tagadó, mégpedig feltétlenül vagy feltételesen tagadó mondatok 378
A szabályos formáktól eltérő mondatfajták 379
A szószerkezet fogalma és fajai 384
A mondat kéttagúságának lényege és a mondattag fogalma 384
A szószerkezet fogalma 384
A szószerkezet és a szókapcsolat tartalmi, funkciós és nyelvi különbségei 387
A szószerkezetek fajtái 389
A szószerkezetek szófaji és alaktani vonatkozásai 391
Az egyszerű mondat  
Az alany-állítmányi (predikatív) szerkezet 395
A predikatív szerkezet alanyi funkciójú tagja 396
A predikatív szerkezete állítmányi funkciójú tagja 398
A predikatív szerkezet alanyi és állítmányi tagjának egyezése 403
A tárgyas (objektális) szerkezet 407
A tárgyas szerkezet fogalma 407
A tárgyas szerkezet fajtái és kifejezésmódjai 408
A tárgyas viszony jelentésárnyalatai 410
A tárgyas szerkezetek mondatbeli szerepe 410
A tárgyas szerkezet szófaji vonatkozásai 411
A tárgyas szerkezet alaki vizsgálata 412
A tárgyas szerkezet bővített tagjának alaki vonatkozásai 413
A határozós (determinatív) szerkezet 415
A határozós szerkezet fogalma 415
A határozók rendszere 415
A határozók kifejező eszközei 417
A határozós szerkezetek mondatbeli szerepe 418
A magyar határozórendszer 420
A helyhatározók 420
Az időhatározók 425
Az állapothatározók 427
A módhatározók 430
Az okhatározó 433
A célhatározó 434
Az állandó határozók 435
A jelzős (attributív) szerkezet 439
A jelzős szerkezet fogalma 439
A jelzős szerkezetek mondatbeli szerepe 439
A jelzők rendszere 440
A minősítő jelzős szerkezetek 441
Az elöl álló, tulajdonképpeni minősítő jelző 442
Az utójelző vagy értelmező 447
A birtokos jelzős szerkezet 449
Az egyszerű és az összetett szerkezetek sajátos típusai 454
A kettős komplex szerkezetek 455
A kereszteződő komplex szerkezetek 459
Az átmeneti komplex szerkezetek 463
A kihagyásos szerkezetek 464
A szervetlen mondatrészletek 466
Az egyszerű mondat összetett szószerkezetei 469
A hangsúly szerepe az egyszerű mondatban 477
A mondathangsúly fogalma és főbb típusai 477
A nyomatékos és a nyomatéktalan mondat 480
A mondathanglejtés fogalma és főbb típusai 480
Az egyszerű mondat szórendje 483
A szórend fogalma és fajtái 484
Az igekötők szórendi helye 487
Az összetett mondat  
Az összetett mondat fogalma és fajtái 491
A mellérendelt összetett mondat fogalma, kifejezésmódjai és fajtái 491
Az alárendelt összetett mondat fogalma, kifejezésmódjai és fajtái 199
A többszörösen összetett mondatok 528
A mondatrend és a mondatátszövés kérdései 531
Szerző Rónai Béla, Temesi Mihály
Fordította
Kiadó Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás Éve 1975
ISBN
Kötés Típusa papír / puha kötés
Állapot közepes

Vélemények

Erről a termékről még nem érkezett vélemény.

Hasonló termékek

Somerset Maugham - Akkor és most

Ebben a késői regényében Maugham - tőle szokatlanul - a történelembe rándul ki. Hőse Machiavelli, aki, miközben Firenze követeként az egész Itália bekebelezésére törő Cesare Borgiánál igyekszik képviselni városállama érdekeit, megkívánja egy gazdag imolai kereskedő fiatal feleségét. A könyv két kudarc története. Machiavelli fortélyos tervét vágya betöltésére végül is az a Cesare Borgia húzza keresztül (a döntő pillanatban sürgős kihallgatásra kéretve a követet), aki viszont a fényes eszű diplomatát szeretné elcsábítani, azaz rábírni, hogy szegődjön az ő szolgálatába. Cesare erős és tehetséges, Firenze urai korlátoltak és kicsinyesek. Machiavelli mégis nemet mond. Döntő érve, amelyet talán abban foglalhatnánk össze, hogy a legrosszabb demokrácia is jobb, mint a legjobb zsarnokság, aligha független a második világháborút az előzményeit átélő Maugham huszadik századi szempontjaitól. Cesare Borgia mindenestre rossz végre jut, a szerelmi kudarc viszont művészi siker forrása: Machiavellit az egyik legremekebb reneszánsz komédia a Mandragóra megírására ösztönzi. 
1.000 Ft

Kertész Imre, Esterházy Péter - Egy történet (Jegyzőkönyv / Élet és irodalom)

Ritka pillanat: egy fölkavaró novella (a Kertész Imréé) elkezdi élni a maga életét egy másik író novellájában (az Esterházyéban).
Játék? Kéznyújtás? Irodalom az életben? Vagy élet az irodalomban? Esetleg: a szellem hadüzenete a balkániságnak?
Két mű, kétféle tartószerkezet. Az egyik az önkínzásig önmagát állítja, a másik eljátssza, hogy ő a másik nélkül nem is létezne. Közben egymást hívják, értelmezik, igazolják, akaratlanul és akarattal.
Mindkét hangra, mindkét tudatra, mindkét lélekre, miképpen jobb és bal kezünkre, szükségünk van.
"Nincs bennem szeretet" - így szól az egyik kulcsmondat, megszólal mindkét novellában, s kitart, mint az orgonapont. De együtt, ebben a könyvben ez a két írás mégis valami mást mond, talán éppen azt, hogy van, kell, hogy legyen bennünk szeretet.
1.000 Ft

Melvin Jules Bukiet - Vak Izrael

Egy orosz zsidó emigráns Izraelben. Egy látását és ihletét vesztett költő a politika boszorkánykonyhájában. Egy cinikus humanista és kozmopolita hazafi. Egy homoszexualitását felvállaló, érzelmi stabilitását kereső fiatal férfi. Egy szövevényes politikai bűnügy célpontja vagy véletlen áldozata, botcsinálta detektívvé lett értelmiségi… Mindez egyetlen, összetéveszthetetlenül egyéni és magával ragadó figura: Nathan Kazakov, a regény tragikomikus hőse és metszően ironikus hangú elbeszélője. A Vak Izrael nemcsak a legjobb krimik sodrásával és izgalmával vetekszik, hanem egyúttal hiteles és sokszínű látlelet a mai Izraelről és általában a politika működéséről. Vak hősének abszurd sorsát és gondolatait követve egységes és lenyűgöző élménnyé formálódnak a politikai, pszichológiai, szexuális, történelmi és vallási szálak, nem utolsó sorban a szerző lenyűgöző nyelvi gazdagságának köszönhetően.
1.000 Ft

Bernard Malamud - A lakók

Egy zsidó és egy néger író ül egy lebontásra ítélt New York-i házban; regényt írnak.
A romos ház és a két, kisebbséghez tartozó író meg egymáshoz és a művészethez való viszonyuk nagyszabású jelképpé növekszik, többet tudunk meg belőle a 20. század utolsó harmadának amerikai társadalmát feszítő valódi ellentétekről, a benne gyökerező irracionális gyűlölködésekről, mint megannyi szociológiai tanulmányból. Úgy tűnik, a regényben felszínre kerülő jelenségek harminc év múltán a tengeren innen aktuálisabbak, mint valaha.

Az 1986-ban elhunyt amerikai író a 20. század világirodalmának kiemelkedő alakja. Hősei többnyire zsidó kisemberek, akik örökös küzdelemben állnak a társadalom által köréjük vont korlátokkal és önmagukkal. A Csehov, Hemingway és Joyce hatását elismerő Malamud egyszerre volt romantikus és realista. Romantikus énje hősökről írt, a realista azok elbukásáról.
1.000 Ft