Rónai Béla, Temesi Mihály - A leíró magyar nyelvtan alapjai (Kézirat)

"A pármai kolostor a XIX. század nagyregénye, a szabadság és a boldogság követelése a Szent-Szövetség korában" - írta róla Aragon. Ez a regény Stendhal öregkori, utolsó, legérettebb remekműve. A maga korában kevesen értették meg, de a kevesek közt Balzac így nyilatkozott róla: "Stendhal olyan regényt írt, melynek minden fejezetében a fenséges szólal meg!... Csak lángész teremthette meg ezeket a helyzeteket, eseményeket, újra és újra feltáruló bonyodalmakat - egy zsarnok udvarát!...
Nagyszerű, kellemes, szenvedélyes és mindvégig igaz mű!... Micsoda könyv! A szenvedély nagy kiáltásait halljuk majd minden oldalán!" A pármai kolostor-ban csodálatos egységben találkozik Stendhal realizmusa és páratlan romantikája, mely ártatlanságukban és romlottságukban egyaránt elragadó nőalakokban és varázslatos olasz tájakban bontja ki az öreg Stendhal szenvedélyes és mégis szemérmes líráját, végső vallomását az életről és a világról.

E három kisregényt a történeti időrenden kívül a földrajzi környezet azonossága is egymás mellé, egymás mögé állítja: mindháromnak cselekménye egy kelet-alföldi, hajdanvolt, eltűnt, képzeletbeli, ám nagyon is valóságos megye, Zaránd vármegye területén bonyolódik.
A Here-báró-t 1954-ben merészeltem elkezdeni és a háromértelmű (trivális) cím és "hős" mögött ama első két esztendő (1945-46) "zarándi" viszonyai és válságai bontakoznaki ki.
Az Ember fia és farkasá-ban közelebb fekvő bátorsággal már alig három év távolából tekintek vissza 1956-ra, éles oldalsugarat vetve egyetlen község, egyetlen közösség, egyetlen család tragédiájára.
A Fekete rózsá-ban bűnhügyi történetnek álcáztam az Ember fia és farkasa ideje után következő esztendők faluéletét Az is lehetne a címe ennek a munkámnak: Egy tiszta leány-asszony három gyermekkel 1960-ban.
Negyedik, terjedelmesebb regényemben írtam le név szerint először s a földrajzi topográfia fiktív eszközeivel Zaránd megyét. Ez az összefoglaló mű felölei a jelen trilógia egész idejét és atmoszféráját. Ez a munkám (a Játékosok és szeretők) már nem fért ide, külön könyvbe kívánkozott.

A K. dosszié "önéletrajz két hangra": regényes párbeszéd Kertész Imre életéről - szüleiről, szerelmeiről -, pályájáról - a szellemi szabadság kivívásáról - és arról, hogyan függ össze a saját élete hőseinek sorsával, az élet az irodalommal.
E páratlanul személyes könyvből megtudhatjuk, e kettő szétválasztása nem is olyan egyértelmű. Meddig valóság és honnan fikció? Szolgálhat-e az irodalom tárgyául az egyénileg megélt borzalom és boldogság, és mennyiben tartozik ez az "egyéni" mindnyájunkra, akik olvasunk - akik őt olvassuk? Milyen korban nőtt fel, milyen másikban lett íróvá? Mennyiben befolyásolták e korok és légkörök műveit, mennyi szivárgott be mindebből regényeibe, novelláiba, nem is beszélve a főhősök vonásairól: Köves Gyuriéról, az Öregéről vagy K.-éről.
"Egészében véve, én a derű pártján állok" - mondja az író. Ez a derű hatja át a K. dossziét, amely ugyanolyan "botrányos", mint Kertész Imre egész életműve.

TARTALOM
Az olvasóhoz 9
Bevezetés 11
Az alvásvizsgálatok módszerei 15
Az éjszakai alvás poligráfiás regisztrálása 15
EEG-vizsgálat 15
A motoros funkciók vizsgálata 17
A vegetatív funkciók vizsgálata 17
Egyéb módszerek 19
Az alvásregisztrátumok értékelése - alvásváltozók 19
Az éjszakai alvás folyamata 23
Az alvásfázisok 23
A vegetatív működések és a mozgatórendszer viselkedése alvásban 32
A vegetatív működések változásai lassú hullámú alvásban 32
Vegetatív változások a REM fázisban 35
A mozgatórendszer viselkedése lassú hullámú alvásban 36
Mozgatórendszeri változások a REM fázis alatt 38
Alvásmintázat 38
Az alvás mechanizmusa 42
Az agyműködés idegélettani sajátosságai alvásban 42
Az alvás-ébrenlét szabályozása 46
Idegi szabályozás 46
Humorális szabályozás 55
Az agyi monoaminrendszerek szerpe az alvás szabályozsáában 56
Egyéb humorális befolyások szabályozó hatása az alvásra 62
Gyógyszerek és élvezeti szerek hatása az alvásra 64
Az alvás biológiája 67
Az alvás ontogenezise 67
Az alvás filogenezise (az állatok alvása) 75
Az alvás és a biológiai ritmusok 83
Az alvás biológiai szerepe 92
Az alvó és a külvilág 103
A REM fázis és az álomjelenség 109
A REM fázis és az álmodás összefüggései 109
Az álom pszichológiai sajátosságai 116
Ami az álomban az éber gondolkodástól elétrő 116
Ami az éber gondolkodáshoz képest az álomból hiányzik 122
Az álmok felejtése 124
Az álmodás mechanizmusa és funkciója 130
Az álomfázis és a tudati funkciók kapcsolata 136
Az álmok pszichoterápiás felhasználása 141
Az alvászavarok és kezelésük 147
Az alvászavarok osztályozásának problémái 147
Inszomniák 149
Az inszomnia meghatározása 149
Az inszomniák lehetséges mechanizmusai és osztályozásuk 150
Biokémiai vagy strukturális károsodásra vissza nem vezethető inszomniák 153
Az alvásrendszer biokémiai megalapozottságú működészavarából, illetve strukturális károsodásából eredő inszomniák 174
A biogén amin háztartásban bekövetkezett zavarra visszavezethető inszomniák 176
Az alvásrendszer strukturális károsodására visszavezethető inszomniák 177
Hiperszómniák 178
Strukturális károsodásból származó hiperszomniák 178
Strukturális károsodásra vissza nem vezethető ébresztőrendszeri működészavarból eredő hiperszomniák 179
Alvásrendszeri túlsúlyból eredő hiperszomnia 182
Az alvás-ébresztőrendszer komplex együttműködési zavarai 183
Narkolepszia 183
A Pickwick-szindróma és egyéb alvási apniék 190
Az alvási apnoés szindrómák patomechanizmusa 194
Az alvási apnoés szindrómák kezelése 199
Somnabulismus, pavor nocturnus, lidércnyomás, enuresis nocturna mint az alvás- és ébresztőrendszer együttműködési zavarai 200
Somnambulismus 200
Pavor nocturnus; lidércnyomás 203
Enuresis nocturna 206
Az alvás- és ébresztőrendszer együttműködési zavarainak patomechanizmusa 209
Diagnosztikus célú alvásvizsgálatok 212
Alvásvizsgálatok és alvásmegvonás használata az epilepsia diagnosztizálásában 214
Alvásvizsgálatok diagnosztikai jelentősge depressióban 217
Alvásvizsgálatok organikus és pszichogén eredetű impotenciában 219
Irodalom 221