Leírás és Paraméterek
TARTALOM
| A nyelvtan fogalma, tárgya és felosztása | 13 |
| A nyelvtan és a nyelvművelés összefüggése | 17 |
| Hangtan | |
| A hangtan fogalma, tárgya és felosztása | 25 |
| A beszélőszervek és működésük | 26 |
| A beszédhang fogalma és az egyes beszédhangokat meghatározó sajátságok | 31 |
| A magán- és a mássalhangzó fogalma és különbsége | 33 |
| A magyar beszédhangok | 36 |
| A magyar magánhangzók leírása és rendszere | 36 |
| A magyar mássalhangzók leírása és rendszere | 43 |
| A hangzósság, a hangsúly, a hanglejtés fogalma és nyelvi szerepe | 55 |
| A szótag fogalma és a szótagalkotás törvényei | 62 |
| A hangkapcsolatok törvényei | 67 |
| A magánhangzók egymásra hatása | 67 |
| A hangred | 67 |
| A hangrendi illeszkedés | 68 |
| A magánhangzó kivetés és betoldás | 70 |
| A mássalhangzók egymásra hatása | 73 |
| Az igazodás | 73 |
| A hasonulás | 74 |
| A részleges hasonulás | 74 |
| A teljes hasonulás | 76 |
| Az összeolvadás | 77 |
| A réshangúvá válás | 78 |
| A zár-réshangúvá válás (affrikáció) | 78 |
| A palatális képzésűvé válás | 78 |
| A mássalhangzók rövidülése, kiesése és betoldása | 78 |
| Az élőszóbeli nyelvhasználat | |
| A beszéd és a beszédművelés | 83 |
| A beszéd belső és külső követelményei | 87 |
| A beszédtechnika | 87 |
| A beszédlégzés | 90 |
| A hangindítás | 99 |
| A magán- és mássalhangzók helyes képzése | 101 |
| A hangmagasság | 101 |
| A hangszín | 108 |
| A toldalékcső | 109 |
| A helyes kiejtés kérdései | 116 |
| A szóelemek kiejtése és a hangkapcsoatok | 128 |
| A régies írású családnevek és az idegen szavak kiejtése | 135 |
| A mondatfonetikai eszközök | 138 |
| A beszédhibák | 147 |
| A változatos beszéd | 149 |
| A beszélő mozdulatai | 153 |
| Szótan | |
| A szótan fogalma, tárgya és felosztása | 163 |
| A szó fogalma és a magyar szavak jellemző sajátosságai | 165 |
| A szó alakjának és tartalmának kapcsolata | 169 |
| A szójelentés | 177 |
| A szójelentés fogalma | 177 |
| Az egy- és többjelentésű szavak | 179 |
| Az állandó és az alkalmi jelentés | 181 |
| A szó értelme és a többértelműség | 184 |
| A szavak alaki, illetve tartalmi egyezése, rokonsága és eltérése | 188 |
| Az azonos alakú szavak | 189 |
| A rokon értelmű szavak | 193 |
| Az eltérő és ellentétes értelmű szavak | 198 |
| A szóhangulat és forrásai | 201 |
| A szókincs fogalma és rétegződése | 208 |
| A nemzeti nyelv teljes szókészlete és a köznyelvi szókincs | 209 |
| Az egyén szókincse | 210 |
| A nyelvrétegek szókincse | 211 |
| Szókincsünk eredeti és idegen elemei | 213 |
| Az eredeti szókincs és belső keletkezésű szavaink | 214 |
| Szókészletünk idegen szerzeményei | 215 |
| A szóértékű közkeletű állandó nyelvi szerkezetek | 217 |
| A szófajok | |
| A szó lexikai és grammatikai általánosító jellege | 222 |
| A szófaj fogalma és a szófajok rendszere | 224 |
| Az ige | 231 |
| Az ige fogalma és fajai | 231 |
| Az igeként használt egyéb szófajok | 234 |
| A névszó | 238 |
| A főnév | 238 |
| A melléknév | 247 |
| A számnév | 252 |
| A névmás | 256 |
| A határozószó | 266 |
| A valóságos határozószó | 266 |
| A módosító szó | 267 |
| A határozói igenév | 269 |
| Az igekötő | 270 |
| A viszonyszó | 273 |
| A névutó | 273 |
| A kötőszó | 275 |
| A névelő | 277 |
| Az indulatszó | 280 |
| A valóságos indulatszó | 280 |
| Az állathívogató és terelő szó | 281 |
| A réják | 281 |
| A szóalak általános kérdései | |
| A szóelem fogalma és fajtái | 283 |
| A szóelemek kapcsolódásának sorrendje és módja | 284 |
| A szótövek tárgyalásának lehetséges szempontjai | 286 |
| Az igetövek | 290 |
| A többalakú változatlan tőhangzójú tövek | 291 |
| A többalakú változó tőhangzójú tövek | 291 |
| A névszótövek | 294 |
| Az egyalakú tövek | 294 |
| A többalakú változatlan tőhangzójú tövek | 294 |
| A többalakú változó tőhangzójú tövek | 295 |
| A többi szófaj tőtípus-vonatkozásai | 298 |
| A szóalkotás | |
| A szóalkotás fogalma és fajtái | 301 |
| A szóösszetétel | 301 |
| A szóösszetétel fogalma és jelentésvonatkozásai | 301 |
| A szóösszetétel szerkezetvonatkozásai | 302 |
| Az összetételtípusok szófaji, alaki stb. vonatkozásai | 304 |
| A szóképzés | 307 |
| A szóképzés fogalma | 307 |
| A képzők alakja, funkciója, jelentése és hangulati értéke | 307 |
| Igeképzés | 311 |
| Az igéből képzett igék | 311 |
| A névszóból képzett igék | 314 |
| Más szófajból képzett igék | 315 |
| Névszóképzés | 315 |
| Az igéből képzett főnevek | 315 |
| A névszóból képzett főnevek | 315 |
| Más szófajból képzett főnevek | 316 |
| Az igékből képzett melléknevek | 317 |
| A névszóból képzett melléknevek | 317 |
| Más szófajból képzett melléknevek | 318 |
| A számnévképzők | 318 |
| A névmásképzők | 319 |
| Egyéb szófajok képzése | 319 |
| A játszi szóképzés és az idegen képzőkkel alkotott szavak | 320 |
| A szóalkotás ritkább módjai | 320 |
| Az analógiás kikövetkeztetés | 320 |
| A szóalakvegyülés | 321 |
| A népetimológia | 321 |
| A szórövidítés fogalma és módjai | 321 |
| A hangrendi átcsapás | 322 |
| A szóhasadás | 322 |
| A jelezés és ragozás | |
| A szófajok szerepe a jelzésben és ragozásban | 325 |
| A magyar ragozásrendszerek áttekintése | 325 |
| Az igéhez járuló jelek és ragok | 326 |
| Az igemódok és igeidők | 327 |
| Nyelvünk igealakjainak rendszere | 332 |
| A rendhagyó és hiányos ragozású igék | 337 |
| A névszóhoz járuló jelek és ragok | 339 |
| A többes szám jelei | 340 |
| A birtokjel | 341 |
| A fokozás fogalma, köre és rendszere | 342 |
| Az ún. meghatározó jel | 343 |
| A névszói személyragozás | 343 |
| A névragozás | 349 |
| Mondattan | |
| A mondattan fogalma, tárgya és felosztása | 355 |
| A mondatértékű közkeletű állandó nyelvi szerkezetek és mondatsémák | 356 |
| A közmondások és szállóigék főbb csoportjai | 347 |
| A köszöntések, jókívánságok, szitkok, udvariassági formák | 360 |
| A mondatsémák | 362 |
| A szó- és a mondatértékű szólások összefüggése és különbsége | 363 |
| A mondat | |
| A mondat fogalma és tagolódása | 366 |
| A mondatok fajai | 368 |
| A mondatok szerkezeti osztályozás | 368 |
| A mondatok osztályozása a beszélő szándéka szerint | 370 |
| A mondatok tartalmi osztályozása | 371 |
| A közlő mondatok lehetnek | 371 |
| A kérdő mondatok lehetnek | 376 |
| A mondatokben kifejezett tartalom minősége szerint | 377 |
| Állító, mégpedig feltétlenül vagy feltételesen állító mondatok | 377 |
| Tagadó, mégpedig feltétlenül vagy feltételesen tagadó mondatok | 378 |
| A szabályos formáktól eltérő mondatfajták | 379 |
| A szószerkezet fogalma és fajai | 384 |
| A mondat kéttagúságának lényege és a mondattag fogalma | 384 |
| A szószerkezet fogalma | 384 |
| A szószerkezet és a szókapcsolat tartalmi, funkciós és nyelvi különbségei | 387 |
| A szószerkezetek fajtái | 389 |
| A szószerkezetek szófaji és alaktani vonatkozásai | 391 |
| Az egyszerű mondat | |
| Az alany-állítmányi (predikatív) szerkezet | 395 |
| A predikatív szerkezet alanyi funkciójú tagja | 396 |
| A predikatív szerkezete állítmányi funkciójú tagja | 398 |
| A predikatív szerkezet alanyi és állítmányi tagjának egyezése | 403 |
| A tárgyas (objektális) szerkezet | 407 |
| A tárgyas szerkezet fogalma | 407 |
| A tárgyas szerkezet fajtái és kifejezésmódjai | 408 |
| A tárgyas viszony jelentésárnyalatai | 410 |
| A tárgyas szerkezetek mondatbeli szerepe | 410 |
| A tárgyas szerkezet szófaji vonatkozásai | 411 |
| A tárgyas szerkezet alaki vizsgálata | 412 |
| A tárgyas szerkezet bővített tagjának alaki vonatkozásai | 413 |
| A határozós (determinatív) szerkezet | 415 |
| A határozós szerkezet fogalma | 415 |
| A határozók rendszere | 415 |
| A határozók kifejező eszközei | 417 |
| A határozós szerkezetek mondatbeli szerepe | 418 |
| A magyar határozórendszer | 420 |
| A helyhatározók | 420 |
| Az időhatározók | 425 |
| Az állapothatározók | 427 |
| A módhatározók | 430 |
| Az okhatározó | 433 |
| A célhatározó | 434 |
| Az állandó határozók | 435 |
| A jelzős (attributív) szerkezet | 439 |
| A jelzős szerkezet fogalma | 439 |
| A jelzős szerkezetek mondatbeli szerepe | 439 |
| A jelzők rendszere | 440 |
| A minősítő jelzős szerkezetek | 441 |
| Az elöl álló, tulajdonképpeni minősítő jelző | 442 |
| Az utójelző vagy értelmező | 447 |
| A birtokos jelzős szerkezet | 449 |
| Az egyszerű és az összetett szerkezetek sajátos típusai | 454 |
| A kettős komplex szerkezetek | 455 |
| A kereszteződő komplex szerkezetek | 459 |
| Az átmeneti komplex szerkezetek | 463 |
| A kihagyásos szerkezetek | 464 |
| A szervetlen mondatrészletek | 466 |
| Az egyszerű mondat összetett szószerkezetei | 469 |
| A hangsúly szerepe az egyszerű mondatban | 477 |
| A mondathangsúly fogalma és főbb típusai | 477 |
| A nyomatékos és a nyomatéktalan mondat | 480 |
| A mondathanglejtés fogalma és főbb típusai | 480 |
| Az egyszerű mondat szórendje | 483 |
| A szórend fogalma és fajtái | 484 |
| Az igekötők szórendi helye | 487 |
| Az összetett mondat | |
| Az összetett mondat fogalma és fajtái | 491 |
| A mellérendelt összetett mondat fogalma, kifejezésmódjai és fajtái | 491 |
| Az alárendelt összetett mondat fogalma, kifejezésmódjai és fajtái | 199 |
| A többszörösen összetett mondatok | 528 |
| A mondatrend és a mondatátszövés kérdései | 531 |
| Szerző | Rónai Béla, Temesi Mihály |
| Fordította | |
| Kiadó | Tankönyvkiadó Vállalat |
| Kiadás Éve | 1975 |
| ISBN | |
| Kötés Típusa | papír / puha kötés |
| Állapot | közepes |
Vélemények
Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Hasonló termékek
Szökés az Ólombörtönből
Casanova életének egyik legnagyobb eseménye - és emlékiratainak egyik csúcspontja - szökése az Ólombörtönből. Nemcsak szabadulását köszönhette e kalandos tettének, de hírnevét is, ez vált a Casanova-legenda alapjává, ez szolgált belépőjegyéül az előkelő társaságba. Ki tudja, hányszor mondta el, helyesebben: adta elő hatásosan, lebilincselően, mire leírta - írói szuverenitással alakítva, cifrázva a valóság tényeit, míg azzá formálta, ami ma: a legizgalmasabb, legérdekfeszítőbb kalandregénnyé.
1.000 Ft
Örkény István - Lágerek népe
"Ez a könyv egy hadifogolytáborban íródott, a fogság mostoha körülményei között. Ez annyit jelent, hogy a kérdéseket sohasem szemlélhettem kívülről, hanem mindig csak belülről, a drótok közül. Ezáltal az ítéleteim alkalmasint kevésbé objektívak; de talán éppen ezért hívebbek, jellemzőbbek.
Csalnom nem lehetett. Több százezer ügyész fürkészi szómat. Iparkodtam mindvégig az igazat írni: az élő emberek valódi nevükön szerepelnek, egy-két kivétellel, mikor "álnevet" adtam, kíméletből vagy kénytelenségből. De ha mindig a valóságról szólottam is, a valóság rendjét már én csoportosítottam; s ezért, ha az igazság szenvedett általa, a felelős én vagyok, s nem a valóság, nem az élet."
Csalnom nem lehetett. Több százezer ügyész fürkészi szómat. Iparkodtam mindvégig az igazat írni: az élő emberek valódi nevükön szerepelnek, egy-két kivétellel, mikor "álnevet" adtam, kíméletből vagy kénytelenségből. De ha mindig a valóságról szólottam is, a valóság rendjét már én csoportosítottam; s ezért, ha az igazság szenvedett általa, a felelős én vagyok, s nem a valóság, nem az élet."
1.000 Ft
Krúdy Gyula - A cirkuszkirály
Ezek az írások Krúdy Gyula halála óta csaknem kivétel nélkül egyszer sem jelentek meg új kiadásban. Javarészt a szerző pályakezdő korszakának termését fogja egybe ez a kötet, és csak eredetileg is ifjúságnak szánt műveket tartalmaz. Születésükkor az író maga is közel állt még saját kalandos ifjúságának időszakához, bőven meríthetett tulajdon élményeinek forrásából. A kötet hangulati egységét az adja meg, hogy minden egyes írása utazásról szól, a rendkívül érdekes és izgalmas történetek hősei pedig fiatalok, diákok. Ez a gyűjtemény tehát új oldaláról mutatja be Krúdy Gyulát: nemcsak tanulságos és élvezetes olvasmányt ad a fiatal olvasók kezébe, hanem egyúttal fontos és jellegzetes alkotások újraközlésével hozzájárul a Krúdy-életmű feltárásának teljességéhez is.
1.000 Ft
Éjfélre kitisztul
A könyvből film is készült. A zsenikből verbuált amerikai felderítőraj történetét a nagyközönség ugyanolyan hálásan fogadta, mint korábban a regényt, s ahogyan a könyvből, úgy ebből is kultuszdarab lett.
1.000 Ft
