Leírás és Paraméterek
TARTALOM
A nyelvtan fogalma, tárgya és felosztása | 13 |
A nyelvtan és a nyelvművelés összefüggése | 17 |
Hangtan | |
A hangtan fogalma, tárgya és felosztása | 25 |
A beszélőszervek és működésük | 26 |
A beszédhang fogalma és az egyes beszédhangokat meghatározó sajátságok | 31 |
A magán- és a mássalhangzó fogalma és különbsége | 33 |
A magyar beszédhangok | 36 |
A magyar magánhangzók leírása és rendszere | 36 |
A magyar mássalhangzók leírása és rendszere | 43 |
A hangzósság, a hangsúly, a hanglejtés fogalma és nyelvi szerepe | 55 |
A szótag fogalma és a szótagalkotás törvényei | 62 |
A hangkapcsolatok törvényei | 67 |
A magánhangzók egymásra hatása | 67 |
A hangred | 67 |
A hangrendi illeszkedés | 68 |
A magánhangzó kivetés és betoldás | 70 |
A mássalhangzók egymásra hatása | 73 |
Az igazodás | 73 |
A hasonulás | 74 |
A részleges hasonulás | 74 |
A teljes hasonulás | 76 |
Az összeolvadás | 77 |
A réshangúvá válás | 78 |
A zár-réshangúvá válás (affrikáció) | 78 |
A palatális képzésűvé válás | 78 |
A mássalhangzók rövidülése, kiesése és betoldása | 78 |
Az élőszóbeli nyelvhasználat | |
A beszéd és a beszédművelés | 83 |
A beszéd belső és külső követelményei | 87 |
A beszédtechnika | 87 |
A beszédlégzés | 90 |
A hangindítás | 99 |
A magán- és mássalhangzók helyes képzése | 101 |
A hangmagasság | 101 |
A hangszín | 108 |
A toldalékcső | 109 |
A helyes kiejtés kérdései | 116 |
A szóelemek kiejtése és a hangkapcsoatok | 128 |
A régies írású családnevek és az idegen szavak kiejtése | 135 |
A mondatfonetikai eszközök | 138 |
A beszédhibák | 147 |
A változatos beszéd | 149 |
A beszélő mozdulatai | 153 |
Szótan | |
A szótan fogalma, tárgya és felosztása | 163 |
A szó fogalma és a magyar szavak jellemző sajátosságai | 165 |
A szó alakjának és tartalmának kapcsolata | 169 |
A szójelentés | 177 |
A szójelentés fogalma | 177 |
Az egy- és többjelentésű szavak | 179 |
Az állandó és az alkalmi jelentés | 181 |
A szó értelme és a többértelműség | 184 |
A szavak alaki, illetve tartalmi egyezése, rokonsága és eltérése | 188 |
Az azonos alakú szavak | 189 |
A rokon értelmű szavak | 193 |
Az eltérő és ellentétes értelmű szavak | 198 |
A szóhangulat és forrásai | 201 |
A szókincs fogalma és rétegződése | 208 |
A nemzeti nyelv teljes szókészlete és a köznyelvi szókincs | 209 |
Az egyén szókincse | 210 |
A nyelvrétegek szókincse | 211 |
Szókincsünk eredeti és idegen elemei | 213 |
Az eredeti szókincs és belső keletkezésű szavaink | 214 |
Szókészletünk idegen szerzeményei | 215 |
A szóértékű közkeletű állandó nyelvi szerkezetek | 217 |
A szófajok | |
A szó lexikai és grammatikai általánosító jellege | 222 |
A szófaj fogalma és a szófajok rendszere | 224 |
Az ige | 231 |
Az ige fogalma és fajai | 231 |
Az igeként használt egyéb szófajok | 234 |
A névszó | 238 |
A főnév | 238 |
A melléknév | 247 |
A számnév | 252 |
A névmás | 256 |
A határozószó | 266 |
A valóságos határozószó | 266 |
A módosító szó | 267 |
A határozói igenév | 269 |
Az igekötő | 270 |
A viszonyszó | 273 |
A névutó | 273 |
A kötőszó | 275 |
A névelő | 277 |
Az indulatszó | 280 |
A valóságos indulatszó | 280 |
Az állathívogató és terelő szó | 281 |
A réják | 281 |
A szóalak általános kérdései | |
A szóelem fogalma és fajtái | 283 |
A szóelemek kapcsolódásának sorrendje és módja | 284 |
A szótövek tárgyalásának lehetséges szempontjai | 286 |
Az igetövek | 290 |
A többalakú változatlan tőhangzójú tövek | 291 |
A többalakú változó tőhangzójú tövek | 291 |
A névszótövek | 294 |
Az egyalakú tövek | 294 |
A többalakú változatlan tőhangzójú tövek | 294 |
A többalakú változó tőhangzójú tövek | 295 |
A többi szófaj tőtípus-vonatkozásai | 298 |
A szóalkotás | |
A szóalkotás fogalma és fajtái | 301 |
A szóösszetétel | 301 |
A szóösszetétel fogalma és jelentésvonatkozásai | 301 |
A szóösszetétel szerkezetvonatkozásai | 302 |
Az összetételtípusok szófaji, alaki stb. vonatkozásai | 304 |
A szóképzés | 307 |
A szóképzés fogalma | 307 |
A képzők alakja, funkciója, jelentése és hangulati értéke | 307 |
Igeképzés | 311 |
Az igéből képzett igék | 311 |
A névszóból képzett igék | 314 |
Más szófajból képzett igék | 315 |
Névszóképzés | 315 |
Az igéből képzett főnevek | 315 |
A névszóból képzett főnevek | 315 |
Más szófajból képzett főnevek | 316 |
Az igékből képzett melléknevek | 317 |
A névszóból képzett melléknevek | 317 |
Más szófajból képzett melléknevek | 318 |
A számnévképzők | 318 |
A névmásképzők | 319 |
Egyéb szófajok képzése | 319 |
A játszi szóképzés és az idegen képzőkkel alkotott szavak | 320 |
A szóalkotás ritkább módjai | 320 |
Az analógiás kikövetkeztetés | 320 |
A szóalakvegyülés | 321 |
A népetimológia | 321 |
A szórövidítés fogalma és módjai | 321 |
A hangrendi átcsapás | 322 |
A szóhasadás | 322 |
A jelezés és ragozás | |
A szófajok szerepe a jelzésben és ragozásban | 325 |
A magyar ragozásrendszerek áttekintése | 325 |
Az igéhez járuló jelek és ragok | 326 |
Az igemódok és igeidők | 327 |
Nyelvünk igealakjainak rendszere | 332 |
A rendhagyó és hiányos ragozású igék | 337 |
A névszóhoz járuló jelek és ragok | 339 |
A többes szám jelei | 340 |
A birtokjel | 341 |
A fokozás fogalma, köre és rendszere | 342 |
Az ún. meghatározó jel | 343 |
A névszói személyragozás | 343 |
A névragozás | 349 |
Mondattan | |
A mondattan fogalma, tárgya és felosztása | 355 |
A mondatértékű közkeletű állandó nyelvi szerkezetek és mondatsémák | 356 |
A közmondások és szállóigék főbb csoportjai | 347 |
A köszöntések, jókívánságok, szitkok, udvariassági formák | 360 |
A mondatsémák | 362 |
A szó- és a mondatértékű szólások összefüggése és különbsége | 363 |
A mondat | |
A mondat fogalma és tagolódása | 366 |
A mondatok fajai | 368 |
A mondatok szerkezeti osztályozás | 368 |
A mondatok osztályozása a beszélő szándéka szerint | 370 |
A mondatok tartalmi osztályozása | 371 |
A közlő mondatok lehetnek | 371 |
A kérdő mondatok lehetnek | 376 |
A mondatokben kifejezett tartalom minősége szerint | 377 |
Állító, mégpedig feltétlenül vagy feltételesen állító mondatok | 377 |
Tagadó, mégpedig feltétlenül vagy feltételesen tagadó mondatok | 378 |
A szabályos formáktól eltérő mondatfajták | 379 |
A szószerkezet fogalma és fajai | 384 |
A mondat kéttagúságának lényege és a mondattag fogalma | 384 |
A szószerkezet fogalma | 384 |
A szószerkezet és a szókapcsolat tartalmi, funkciós és nyelvi különbségei | 387 |
A szószerkezetek fajtái | 389 |
A szószerkezetek szófaji és alaktani vonatkozásai | 391 |
Az egyszerű mondat | |
Az alany-állítmányi (predikatív) szerkezet | 395 |
A predikatív szerkezet alanyi funkciójú tagja | 396 |
A predikatív szerkezete állítmányi funkciójú tagja | 398 |
A predikatív szerkezet alanyi és állítmányi tagjának egyezése | 403 |
A tárgyas (objektális) szerkezet | 407 |
A tárgyas szerkezet fogalma | 407 |
A tárgyas szerkezet fajtái és kifejezésmódjai | 408 |
A tárgyas viszony jelentésárnyalatai | 410 |
A tárgyas szerkezetek mondatbeli szerepe | 410 |
A tárgyas szerkezet szófaji vonatkozásai | 411 |
A tárgyas szerkezet alaki vizsgálata | 412 |
A tárgyas szerkezet bővített tagjának alaki vonatkozásai | 413 |
A határozós (determinatív) szerkezet | 415 |
A határozós szerkezet fogalma | 415 |
A határozók rendszere | 415 |
A határozók kifejező eszközei | 417 |
A határozós szerkezetek mondatbeli szerepe | 418 |
A magyar határozórendszer | 420 |
A helyhatározók | 420 |
Az időhatározók | 425 |
Az állapothatározók | 427 |
A módhatározók | 430 |
Az okhatározó | 433 |
A célhatározó | 434 |
Az állandó határozók | 435 |
A jelzős (attributív) szerkezet | 439 |
A jelzős szerkezet fogalma | 439 |
A jelzős szerkezetek mondatbeli szerepe | 439 |
A jelzők rendszere | 440 |
A minősítő jelzős szerkezetek | 441 |
Az elöl álló, tulajdonképpeni minősítő jelző | 442 |
Az utójelző vagy értelmező | 447 |
A birtokos jelzős szerkezet | 449 |
Az egyszerű és az összetett szerkezetek sajátos típusai | 454 |
A kettős komplex szerkezetek | 455 |
A kereszteződő komplex szerkezetek | 459 |
Az átmeneti komplex szerkezetek | 463 |
A kihagyásos szerkezetek | 464 |
A szervetlen mondatrészletek | 466 |
Az egyszerű mondat összetett szószerkezetei | 469 |
A hangsúly szerepe az egyszerű mondatban | 477 |
A mondathangsúly fogalma és főbb típusai | 477 |
A nyomatékos és a nyomatéktalan mondat | 480 |
A mondathanglejtés fogalma és főbb típusai | 480 |
Az egyszerű mondat szórendje | 483 |
A szórend fogalma és fajtái | 484 |
Az igekötők szórendi helye | 487 |
Az összetett mondat | |
Az összetett mondat fogalma és fajtái | 491 |
A mellérendelt összetett mondat fogalma, kifejezésmódjai és fajtái | 491 |
Az alárendelt összetett mondat fogalma, kifejezésmódjai és fajtái | 199 |
A többszörösen összetett mondatok | 528 |
A mondatrend és a mondatátszövés kérdései | 531 |
Szerző | Rónai Béla, Temesi Mihály |
Fordította | |
Kiadó | Tankönyvkiadó Vállalat |
Kiadás Éve | 1975 |
ISBN | |
Kötés Típusa | papír / puha kötés |
Állapot | közepes |
Vélemények
Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Hasonló termékek
Esterházy Péter - Pápai vizeken ne kalózkodj!
,,Elfordítottam a fejem, a tükörkép oválisan elnyúlt, a szám helyén sötét árny, szemem rövid, ezüst kígyó. Ahogy szemügyre vettem a gép csillogó falán széjjelszaladó foltot, pillantásom visszacsúszott Máriára. Hirtelen tétje lett a jelenetnek. Önszántamból lemondtam a hódító és a felsült hódító szerepekről: az asszony nem volt ""hódított"" és nem volt ""meghódíthatatlan"". Bántó lelkesedéssel azt ismertem föl, hogy nincs mire játszani magamat, olyan valakivel állok szemben (italtól kissé kuszán, bennem előző mozgásaim következményeivel), aki előtt érdemes, hogy legyek, hogy én én legyek, már amennyire telik tőlem, és függetlenül attól, jól járok-e evvel, avagy sem."
1.000 Ft
Jókai Mór - A kőszívű ember fiai
A "nagy mesemondó" több mint száz éve, 1869-ben írta ezt a regényt, az 1848-as magyar szabadságharc hőskölteményét. Nagy művészi erőkkel ábrázolja a gigászi küzdelem tömegjeleneteit: gyűléseket, forradalmi pillanatokat, csatákat. Budavár ostromát, és bemutatja az egyes emberek válaszát a nagy idők szavára, az önfeláldozó küzdelemtől a meghunyászkodáson át az aljas árulásig. Hőskölteményét azonban népmesék módján szövi az író, voltaképpen három fiútestvér történetét olvassuk, közülük a legfiatalabb, a legkisebb és a leggyengébb adja a legnagyszerűbb példát a szinte emberfeletti hősiességről. A regény minden sorát a hazaszeretet és az erkölcsi nagyság iránti lelkesedés fűti.
1.000 Ft
Örkény István - Önéletrajzom töredékekben (Befejezetlen regények)
A kötet írásai félbehagyott, befejezetlen regények. Olyan szövegek tehát, amelyek legföljebb egy-egy folyóiratközlésnyi részletükben kerültek az olvasók elé, végül fiókban maradtak. Örkény István nem az életmű, hanem a pálya dokumentumainak tekintette őket, amikor kiadói unszolásra tervbe vette, hogy néhányat közülük közrebocsájt. Ezért is választotta a címet: Önéletrajzom töredékekben. Végül azonban életében ez az elképzelés nem valósult meg. A válogatás először 1983-ban, az életműkiadás részeként jelent meg, és azóta az olvasók a további kiadások visszhangja igazolja az írói világ szerves részeiként tekintenek ezekre az írásokra: az ötvenes évek közepén születő Babikra és A Bónis családra, vagy a hetvenes években íródó Tatárfutásra és A másik út regénye című különös témájú, szintén befejezetlen alkotásra.
Örkény maga persze regény és életmű viszonyát jellegzetes öniróniával jellemezte a hetvenes évek elején:
a) Manapság már nem lehet regényt írni, pedig én tudok.
b) Manapság már nem lehet regényt írni, amellett én se tudok.
c) Manapság még lehet regényt írni, de én, sajnos, nem tudok.
d) Manapság még lehet regényt írni, és én, hála a jó istennek, tudok.
Ördögi makacsság lakozik bennem, ennélfogva az utolsó lehetőséget fogadtam el. Időbeosztásom a következő: reggel, amikor még friss és fogékony a fejem, a regényen dolgozom. Délután, amikor már se nem friss, se nem fogékony a fejem, más egyebeket írok. Az öt év alatt (délutánonként) megírtam egy csomó normális novellát, aztán egy csomó egyperces novellát, körülbelül két vagy három színdarabot; csupa mellékterméket, valahogy úgy, ahogy a háziasszony a karajról levagdalt húsdarabkákból, hogy ne vesszenek el, összecsap egy kis pörköltöt. Öt év óta pörköltöt publikálok
Örkény maga persze regény és életmű viszonyát jellegzetes öniróniával jellemezte a hetvenes évek elején:
a) Manapság már nem lehet regényt írni, pedig én tudok.
b) Manapság már nem lehet regényt írni, amellett én se tudok.
c) Manapság még lehet regényt írni, de én, sajnos, nem tudok.
d) Manapság még lehet regényt írni, és én, hála a jó istennek, tudok.
Ördögi makacsság lakozik bennem, ennélfogva az utolsó lehetőséget fogadtam el. Időbeosztásom a következő: reggel, amikor még friss és fogékony a fejem, a regényen dolgozom. Délután, amikor már se nem friss, se nem fogékony a fejem, más egyebeket írok. Az öt év alatt (délutánonként) megírtam egy csomó normális novellát, aztán egy csomó egyperces novellát, körülbelül két vagy három színdarabot; csupa mellékterméket, valahogy úgy, ahogy a háziasszony a karajról levagdalt húsdarabkákból, hogy ne vesszenek el, összecsap egy kis pörköltöt. Öt év óta pörköltöt publikálok
1.000 Ft
Konrád György - Csodafigurák (Arcképek, pillanatfelvételek)
Ezeknek az arcképeknek a többségét barátokról mintáztam, egy részüket még életükben. Eltávozásuk az oka, ha a szövegekből nekrológ lett. Portrét írni-pingálni jóleső tevékenység. A homályból kiválik egy ember, csak erősen rá kell gondolni és, lám, itt van, akit hívtunk, vagy akinek búcsút intünk. Írók-nemírók, barátok-nembarátok, mondai hősök és emlékezetünkben megmaradott közemberek, véletlen kaptár, jönnek-mennek a fejünkben, egy könyvben összeverődve talán jól meglesznek egymással. Ahogy egyszer s mindenkorra lehunyták a szemüket, ismerősökből ismeretlenek lettek, megszokottakból csodalények, és a pillanatfelvétel távlatot nyer, megsúlyosodik. A modell már nem az, aki egykor magánakvalóan volt, hanem inkább csak a kép, amelyet együtt őrzünk róla, és az elbeszélés, amely írva van - saját maga és a barátok által. Ünnepi figyelem emlékezni arra, akit valaha szerettünk, és akivel aligha fogunk már összeveszni. Dávid királlyal, Sabbatai Zevi álmessiással és Raoul Wallenberg embermentővel még nem volt szerencsém találkozni, de ilyennek láttam őket. Ha elolvassák, amit írtam róluk, remélem nem sértődnek meg.
1.000 Ft