Anthony Bailey - Vermeer - Delft látképe

Wilde Oszkár halálának huszadik évfordulója alkalmából, 1920 őszén jelent meg a Wilde Breviárium első kiadása, szerény kísérlete e sorok írójának, hogy sok évi gyűjtögető munka gyümölcseképpen egyetlen kötetbe sűrítve nyújtsa át a magyar olvasóközönségnek mindazt, amit ma Wilde-ről és Wilde-ből tudni, ismerni kell és érdemes. A könyv gerince most is az a nagy paradoxon-gyűjtemény, amelyet a számkivetésben élt költő álneve, Sebastian Melmoth felírással adott ki öt évvel Wilde halála után Humphreys londoni könyvkiadó. A magyar fordítás megtartotta az eredeti sorrendet, csupán abban tér el, hogy - amit az angol kiadás elmulasztott, - megjelöli azokat a műveket is, amelyekből az egyes idézetek valók, illetve, amelyekben Wilde azokat fölhasználta, mert tudvalévően egy-egy paradoxonját gyakran több művében is szerepeltette. A paradoxon-gyűjtemény tizenkilenc Wilde-mű anyagát dolgozza föl. A nagy idézet-antológia mellett megtalálja az olvasó az új kiadásban is azt az ötvenkét paradoxont, amelyeket Wilde önállóan, külön címmel jelentetett meg mint ,,Mondások és bölcselkedések az ifjúság használatára" 1894-ben és amelyek nagy szerepet játszottak pöreiben is. Ezeket most is teljes egészükben, az eredeti sorrendben külön fejezetben közli a Breviárium. Itt van az a két novella is, amely az előző kiadásban jelent meg először magyar fordításban. (Cserna Andor)

Az állategészségtan az ember egészségtanához hasonlóan azokkal a kérdésekkel foglakozik, amelyek elsősorban szolgálják az állatok egészségének a fenntartását.
Hogy mit nevezünk egészségnek és betegségnek az a gyakorlati életből jól ismert. Ezért az állategészségtan keretein belül arra világítunk rá elsősorban, hogy a különböző környezeti tényezők az állati szervezet egészségi állapotának a fenntartását mennyiben segítik elő, illetőleg mennyiben gátolják. Ugyanis a gazdasági állataink egészségének a megőrzése nemcsak állatorvosi feladat, hanem nagy szerepe van ebben az állattenyésztőknek és állatgondozóknak. Fontos feladat hárul itt a mezőgazdaságtan szakos általános iskolai tanárokra is, akik állomáshelyeikre kikerülve az oktató és felvilágosító munkájukkal igen jó szolgálatot tehetnek az állategészségügynek.
A gazdasági állataink egészségének a védelme elsősorban az állatokkal foglalkozó egyének kezében van. Az állattenyésztő feladata az, hogy állandó megfigyelés alatt tartsa az állatait, továbbá a tartási és takarmányozási viszonyokat kedvezően irányítsa, megfelelő szinten tartsa. Ezzel el lehet érni azt, hogy egészséges és ellenálló szervezetűek lesznek a tenyésztett állataink.
Az optimális környezeti és tenyésztési viszonyokat viszont tudatosan kialakítani csak ugy lehet, ha ismerjük azokat a feltételeket, amelyek révén az állatok egészsége fenntartható, azaz mindazokat a tényezőket, amelyek veszélyeztetik az állatok egészségét, illetőleg betegséget idéznek elő.
A gazdasági állataink körében előforduló betegségek közül különösen nagy jelentőségű a parazitás és a fertőző betegségeknek az ismerete. Az egyes járványszerűen fellépő betegségek időbeni felismerése, a megfelelő óvintézkedések életbeléptetése nagymértékben csökkenti a bekövetkező veszteséget.

Megrázó, mélyen felkavaró regény az elsőkönyves Pearl Abraham műve. Hősnője Rachel Benjamin, egy chászid rabbi lánya, aki tizenhárom éves, amikor először kerül összeütközésbe az apjával. Mivel életének egyetlen öröme a regényolvasás, szeretne beíratkozni a helyi könyvtárba, apja azonban választás elé állítja: vagy lemond a regényolvasásról, vagy kiveszik az iskolából. Rachel ettől fogva titokban olvas, titokban visel a vallási előírás szabályainak nem megfelelő fehérneműt, titokban tanul meg úszni, és végzi el az úszómesteri tanfolyamot. Kettős élete egyre jobban elidegeníti családjától, s a chászid közösségben is rossz hírét kelti. Szenvedései azonban megacélozzák, önmagába vetett hite erőt ad ahhoz, hogy egyedül is kivívja magának a boldogságot. A rabbi lánya, akárcsak a Chaim Potok regények, olyan élményt nyújt, mely egy életen át elkísér.

1939. szeptember 1-jén a német csapatok átlépik a lengyel határt, s ezzel kezdetét veszi a második világháború. A megszálló németek először csak jogaikat csorbítva alázzák meg a zsidóságot, majd gettókba terelik őket, végül pedig kezdetét veszi a népirtás. A lengyel zsidóság egyedül áll szemben a náci terrorral, saját honfitársaik, a lengyelek elzárkóznak a segítségnyújtás minden formája elől.

Uris döbbenetes erejű regényének cselekménye a háborúnak azt az időszakát meséli el, amikor a varsói gettó lakói fellázadnak elnyomóik ellen, és házi készítésű fegyverekkel, valamint puszta ököllel szállnak szembe a Wehrmacht tankjaival. A város romjain folytatott küzdelem 47 napig tart, de végül csak néhány túlélő marad.