Parasztkonyha, kulcsok, megszentelés... Kis gasztronómiatörink következő állomásán a húsvéti lakoma elengedhetetlen hozzávalóját, a fonott kalácsot szemléljük meg közelebbről.
Tudtad, hogy a kalács már hat évszázada a magyar parasztkonyha része? Bizony ám! A kalácsról már a 14. századi hazai forrásokban említést tettek, mint “jobbágyszolgáltatás” – jelentsen ez akármit is.
A késő középkori parasztkalácsokat jellemzően kétféle receptre, a kerekes kalácsra (kenyérszerű kalács) és a sokat mondó fonatos kalácsra osztották fel. Mindkettő búzalisztből, a kemence alján készült, épp mint a hétköznapi kenyerek.
forrás: Street Kitchen
A szó tehát korántsem azt a fonott formát, sőt, azt az alapanyagot fedte minden esetben, mint manapság. A kalács még a 19. században is szinte mindenben megegyezett a kenyérrel, mígnem végül “jobb minőségű süteményként” kezdtek el hivatkozni rá, és leggyakrabban tepsiben, rúd formában sütötték ki. A szó eredete is a finomság édes eredetére utal, hiszen a kolač kerek édes tésztát jelent.
Akármilyen izgalmas is a kalács története, nem lehet pontosan tudni, miért épp ez vált a húsvéti ünnepek kedvelt kalácsvariációjává, és mikortól vette fel a jól ismert fonott külalakot, hogy ne csak a szépséget kedvelő szemeket, hanem aztán a húsvéti lakomát is meghódítsa.
forrás: Mindmegette
Az viszont biztos, hogy formája vidékenként eltért, hiszen habár valóban volt, ahol fonták a tésztáját, más tájegységeken gyűrűszerűre vagy épp kerekre szabták. Az asszonyok többnyire tejet és vajat kevertek a tésztához, de volt olyan tájegység is, ahol bizony csak kinézetében különbözött a kalács az egyszerű fehérkenyértől.
Sőt, Jász-Nagykun-Szolnok megyében egyenesen az ún. kulcsos (lyukacsos) kalácsnak volt nagy hagyománya, amelyet egykor még lakodalmakkor is előszeretettel fogyasztottak.
forrás: OrosCafé
Hogy miért is vált a kalács a húsvéti hagyományok részévé, arról megoszlanak a vélemények.
Egyesek úgy vélik, hogy az ősi áldozati ételek újszerűbb formája, mások viszont – és ez a valószínűbb elmélet – a zsidó tradíciókra vezetik vissza. A kovásztalan kenyér ünnepe és annak vacsoraszertartása ugyanis összefonódott a húsvéti ünnepekkel. Ennek eredete a Bibliára vezethető vissza, amelyben Jézus pászkát, kovásztalan kenyeret fogyasztott az utolsó vacsorán. Tehát, mondják a szakértők, erre emlékezünk a szintén kovásztalan kaláccsal.
forrás: Nagyon Süti
Szintén a keresztény kultúrkörhöz köthető az ételszentelés szokása is: egészen a 20. század végéig addig nem illett megkezdeni a kalácsot, amíg meg nem áldották azt a helyi templomban húsvétvasárnap.
A kalácsnak mára számos variációja létezik, és szerencsére a dióstól elkezdve a mazsoláson át a kakaósig rengeteg receptre bukkanhatunk. Persze, a hozzávalók minősége eltér, hiszen a boltok polcain nehezen találni olyan kalácsot, amely valóban jó alapanyagokból készül. Szerencsére egy kis kutakodással bele lehet futni a legjobb pékségekbe és delikátesz üzletekbe, ahol garantálják, hogy kerek legyen a húsvéti lakoma.
Idén nem kell kimozdulnod, hogy kifogástalan legyen a húsvéti lakoma! Keresd kínálatunkban fonott kalácsunk mellett háztáji füstölt sonkánkat, mustárunkat és sok egyéb finomságot még, akár ajándékkosaras kiszerelésben!
