A húsvét nem véletlenül sokak kedvenc ünnepe: a vidám, tavaszváró időszakban nemcsak évszázados hagyományokat elevenítünk fel, hanem ínycsiklandó finomságokkal is degeszre tömhetjük magunkat. De miért éppen azok a falatok kerülnek az asztalra ilyenkor, amik – és hogyan jött képbe a húsvéti sonka?
A húsvéti hagyományok hosszú múltra tekintenek vissza, és kéz a kézben járnak a keresztény szokásokkal. Mára szinte természetesnek vesszük, hogy a tojás, a retek és a torma mellett finom főtt sonkát is illik felszolgálni, ám ennek eredete és elkészítési módjai sokak számára meglepő érdekességeket rejthetnek magukban. Lássuk, melyek ezek!
Forrás: Friss - blog.hu
Húsvéti hagyományok
A húsvéti lakomát 40 napos böjt előzi meg, amellyel Jézus kínszenvedésére emlékezünk. Nagypénteken, Krisztus kereszthalálának napján kerül sor hagyományosan a legszigorúbb böjtölésre, amikor főként hideg ételeket (aszalt szilvaleves, pattogatott kukorica) vagy csak folyadékot és kenyeret illik fogyasztani. Sőt, a vallási tradíciók nemcsak az étkezés szabályozására térnek ki: vidéken ilyenkor tilos volt szántani, szárnyas állatot levágni, főzni, varrni és seperni!
Forrás: Promenad.hu
Nagyszombaton véget ért a böjtölés, és ekkor kerülhetett sor a várva várt lakomára. A szokások szerint ezen a napon, a feltámadási körmenetet követően szelték fel az aznap megfőzött sonkát és a frissen kisült kalácsot, amihez torma, újhagyma, retek és főtt tojás is dukált. Utóbbi a termékenységet és a családi összetartozást szimbolizálja.
És persze, a Húsvéthétfőről, vagy más néven a Vízbevető hétfőről se feledkezzünk meg! Ezen a napon járták a fiatal legények a házakat, és locsolták meg a hölgyeket, hogy „el ne hervadjanak”. Ha ételben a gulyás vagy épp a túrós csusza, hagyományokban a locsolkodás számít igazi hungarikumnak, amit turisták százai figyelnek csillapíthatatlan érdeklődéssel a húsvéti időszakban. Persze mára jóval visszafogottabb formáját vette fel a locsolkodás, hiszen a férfi rokonság hideg víz vagy szódavíz helyett mostanában már kölnivel és parfümmel szokta “megöntözni” a hajadonokat és asszonyokat. A locsolkodásért viszont változatlanul ajándék jár: a jutalom a hímes tojás vagy a csokoládé.
Forrás: anziksz
De mi is az a húsvéti sonka?
A húsvéti sonka fűszerezett, pácolt és füstölt hátsó comb vagy lapocka. Jellemzően főzés előtt egy nappal szokás hideg vízbe áztatni, majd ebben a vízben főzni addig, amíg könnyen bele nem csúszik a villa hegye. Még maga Krúdy Gyula is írt a sonka rejtelmeiről „A húsvéti sódar titkai” c. írásában: „És milyen titka van a húsvéti sódarnak, hogy kifogástalan legyen? A salétrom és az idő – felelte Kiskerti.”
Forrás: nlc
A húsvéti sonka eredete
A keresztény tradíciók szerint a hívők jellemzően bárányhúst fogyasztottak a 40 napos böjt befejeztével, hiszen a bárány Jézust (Agnus Dei, avagy Isten báránya) szimbolizálja. Magyarországon (és a kelet-európai régióban) kissé máshogy alakult a húsvéti menü, hiszen a téli disznóvágásból elrakott húst lakmározták a szegényebbek és gazdagok egyaránt tavasszal. Így hát érthető módon itthon a bárányhús helyett főként a disznóhús vált az ünnepi lakoma elengedhetetlen hozzávalójává, korábban pedig az alma és a körte is elmaradhatatlan kiegészítője volt. Ennek ellenére Erdélyben a mai napig számos háztartásban alapvető finomság húsvétkor a bárányhús.
Forrás: a Hentesem
A húsvéti sonka fogyasztása
A húsvéti sonka alapvetően sós étel, ezért további sózást általában nem igényel. Sokan szeletelve, majonézzel vagy tormával fogyasztják, míg mások kockákra vágva, rizottóval elkeverve tálalják. Akadnak ugyanakkor olyanok is, akik szendvicsként és tekercsben készítik el.
Forrás: Origo
Ahogy azt már megszokhattuk a magyar gasztronómiától, a sonka sem épp fogyókúrás ínyencség, néha viszont belefér ez is…
Végezetül fontos megjegyeznünk, hogy a húsvét nemcsak vallási, hanem családi ünnep is. A család közös, gondtalan pillanataihoz pedig elengedhetetlenek a háztáji finomságok. A bőséges kínálathoz nézz szét nálunk, ahol kizárólag hazai termelők organikus ínyencségei közül válogathatsz!
