A lélek szakadéka - Goya Szaturnusza

1939. szeptember 1-jén a német csapatok átlépik a lengyel határt, s ezzel kezdetét veszi a második világháború. A megszálló németek először csak jogaikat csorbítva alázzák meg a zsidóságot, majd gettókba terelik őket, végül pedig kezdetét veszi a népirtás. A lengyel zsidóság egyedül áll szemben a náci terrorral, saját honfitársaik, a lengyelek elzárkóznak a segítségnyújtás minden formája elől.

Uris döbbenetes erejű regényének cselekménye a háborúnak azt az időszakát meséli el, amikor a varsói gettó lakói fellázadnak elnyomóik ellen, és házi készítésű fegyverekkel, valamint puszta ököllel szállnak szembe a Wehrmacht tankjaival. A város romjain folytatott küzdelem 47 napig tart, de végül csak néhány túlélő marad.

Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény - az író stílusművészeti remeke - vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik és végigbeszélgetik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz: egyikük annak idején elárulta sőt majdnem megölte barátját, elcsábította feleségét, örökre tönkre tette életét. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: egy világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti.

Történeti kronológiánk a történeti érdeklődésű szélesebb olvasóközönséghez szól. Segédeszköz szeretne lenni oktatók, tanárok, diákok számára, de igyekszik eligazítani a kutatót, a szakembert is. Jellegénél fogva főként eseménytörténetet nyújt, és mindazokat szolgálni akarja, akik tudományos szinten tájékozódni óhajtanak az egyetemes és a hazai történelem lényeges eseményeiben és kíváncsiak a fejlődés mozzanatainak pontos időpontjára.
Módszerében a könyv a történettudomány egyik legrégibb és legsajátosabb vonását követi: az események kronológiai, időrendi sorrendjének rekonstrukcióját. Így folytatni szeretné azokat a hagyományokat, amelyeket történész elődeink végeztek az ókori kelet kronológiai tábláinak összeállításától a modern időrendi művek megalkotásáig. Munkánk összeállítását nemcsak egy romániai magyar nyelvű egyetemes történelmi összefoglaló hiánya indokolja. A világviszonylatban megjelenő általános vagy szakosított szintézisekben a történeti folyamatok értékelő bemutatásakor egészen háttérbe szorulnak a pontos adatok és az időrendi szempontok, elhalványul a tér és az idő. Ezeknek pótlására az utolsó lapokon időrendi táblákat mellékelnek. Munkánkban tehát a legfontosabb, legszükségesebb, leglényegesebb történeti adatokat foglaltuk időrendbe, hogy az emberiség fejlődésének a gerincét rekonstruáljuk. Ezen túlmenően arra törekedtünk, hogy az adatok, események ne elszigetelten jelentkezzenek, hanem szervesen a történeti folyamatba ágyazva. Nemcsak politikai jelzőköveket akartunk felállítani, hanem igyekeztünk felvázolni a társadalmi, a gazdasági, a művelődési, a vallási élet eseményeit, továbbá a technika, a tudomány és a művészet fejlődését, hogy az egyes adatok tükrözzék mindazt, amit e területeken az emberiség megvalósított. Törekvésünk az volt, hogy az egyetemes történelem gazdag és bonyolult világából a leglényegesebb anyagot vegyük be. A kötött terjedelem azonban gyakran arra kényszerített, hogy egyes területek, népek története kimaradjon vagy szintetizáltan, csak a legfontosabb történelmi mérföldkövek megemlítésével szerepeljen. Érvényesítettük a jelenkori történettudomány alapvető szempontját, hogy egyetemes történet címén ne Európa történetét nyújtsuk, hanem a legrégibb koroktól kezdve egészen napjainkig szerepeljen valamennyi földrész, természetesen a maga hozzájárulása arányában.
Mivel elsődleges célunk az volt, hogy az adatok útvesztőjében eligazítást, tájékoztatást nyújtsunk, történeti adatainkat jól átgondolt rendszerbe kellett foglalnunk. Könyvünk szerkezete mindenekelőtt a történelmi materializmus korszak-beosztását követi, míg akkor is, ha a szerzők tudják, hogy a megadott periódusokba nem mindig illeszthető bele az egyes országok, sőt kontinensek történetének sajátos alakulása. Az időrend mellett az adatokat összefüggő földrajzi egységbe helyeztük el.