A növények magánélete

A költő képzeletében él egy alak; szárnyas szellem, a kinek testetlen lénye nincs kötve a tér és idő rögéhez, s a kiben mégis a földi indulatok minden fajtái csatáznak. Szellem, a ki a mennynek hónából kivetve, nem talál befogadást a földi világban. Amott, a hol hona volna, száműzött; emitt, a hol uj hont lelhetne, idegen. Eltérő két világ választó űrében bolygó, társtalan szellem, a kit nagysága kárhoztat a társtalan magányosságra. »Igy jár - se czélja, se hona - soká a puszta végtelenben. « S ha pihenésre meg-megáll, tanyája hideg szirtorom, mely a menny és föld űrébe nyúlva, mennytől és földtől egyképpen idegen. És a szellem, nagyságának átkától gyászban, röghöz kötetlenségének, szabadságának nagy rabságában gyászos panaszra kel.
»A szeszélyes sors hazámtól igen messze, és életem nagyobb részére számüzött«, - panaszolja Zichy Mihály egyik levelében. S a keserűség, mely e sorokból kiárad, mintha rokonná tenné a Zichy gyászát a Lermontov szellemének, »A démonnak« nagy gyászával, a melyet talán éppen e lelki rokonság révén szólaltatott meg olyan csodálatos, megragadó erővel a Zichy Mihály művészete.

A közeljövő szennyezett Amerikájában az Egyesült Államok helyét már átvették a franchise-alapon működő mini-társadalmak; az egyik leghatékonyabb multicég a pizzaszállításra átnyergelt olasz maffia; a csúcstechnika igazi letéteményesei a kurírok; a Metaverzumban, az internet háromdimenziós változatában pedig gyilkos vírus szabadul el. Amikor Hiro Protagonist (ex-pizzafutár, hekker és szamuráj egy személyben) a pusztító járvány nyomába ered, szinte azonnal régi barátokra és valószínűtlen ellenségekre talál a virtuáltérben és a Valóságban egyaránt... A Snow Crash elgondolkodtató jövőképével, fordulatos cselekményével és pazar ötletparádéjával megújította, felfrissítette a kiberpunk műfaját... és manapság talán még aktuálisabb, mint valaha.