Az ínyesmester szakácskönyve

A vállalat egy számviteles vagy egy pénzügyes számára a legegyszerűbben eszközök és források összességét jelenti. Vállalati elemzéseinkhez a kiindulópontot a mérleg fogja adni. A mérleg - adott időpontban a vállalati jövedelmet hozó eszközök, illetve a hozzá szükséges források összetételének mérlegszerű szembeállítása. Az eszközöket és forrásokat úgy is szokás definiálni, hogy
• ha már megvan a szükséges pénzeszköz, mibe fektessem (eszközoldal);
• ha már megvan az adott befektetési cél honnan teremtsem elő a szükséges pénzállományt (forrásoldal). A vállalati pénzügyi döntéseket a fentiek alapján két nagy csoportra bontjuk: beruházási és finanszírozási döntésekre. (A finanszírozási döntéseken belül a későbbiekben az osztalékpolitikai döntéseket is megemlítjük.) A vállalati pénzügyeknek sokrétű a feladata:
• megkeresi azokat a tényezőket, amelyek a vállalat különböző eszközeinek és forrásainak piaci értékét meghatározzák,
• megmagyarázza azt a folyamatot, amelynek során ez az érték kialakul, s mindezt a pénzügyi döntések hozóinak segédeszközül kínálja, • segít kiválasztani a beruházásra érdemes eszközöket,
• megtalálja az optimális finanszírozási formát,
• kezeli a vállalati működés során fellépő kockázatokat. A vállalat a gazdaság különféle piacaihoz kapcsolódik. A reáleszközök piacán szerzi be a működéséhez szükséges javakat, s a reáljavak piacán értékesíti termékeit, szolgáltatásait. Ez a vállalat reálszférája, ezek a reáljavak hozzák létre a forrástulajdonosok számára szétosztható pénzáramlásokat. A vállalat a pénzügyi piacokkal kerül kapcsolatba, amikor a befektetőktől szert tesz a reáljavak beszerzéséhez szükséges forrásokra. Ez a vállalat pénzügyi szférája. A vállalati reáleszközök mozgását (a reálfolyamatokat) általában pénzügyi eszközök mozgása kíséri (pénzügyi folyamatok), s ezek a pénzmozgások ellentétes irányúak a reáleszközök áramlásával. A pénzügyi folyamatok azonban nem mindig kötődnek reáljavakhoz, önálló befektetési, eszközoldali funkciót is betölthetnek.

Fáklyák lángja világítja be az elegáns márványfalakat, az utcákon feldühödött tömeg őrjöng. Időszámításunk előtt 52-ben járunk. Publius Clodius meztelen holttestét éppen Róma utcáin akarják keresztülvinni. Róma egyik leggazdagabb - és talán legkorruptabb - polgárát a csodálatos Via Appián gyilkolták meg. Mindenki Milót, Clodius ellenfelét gyanúsítja a gyilkossággal. Róma a káosz szélén tántorog. A legnagyszerűbb szónokok - Cicero és Marcus Antonius - készülnek a perbeszédeikre, miközben Gordianus, a nyomozó munkához lát. Megbízója nem más, mint a nagy Pompeius. Gordianust a nyomok a Via Appia egy elhagyatott részéhez vezetik, ahol választ talál arra kérdésre, amely megmentheti a hatalomtól megrészegült, félelemtől remegő, őrülettől tomboló Rómát...