Leírás és Paraméterek
TARTALOM
Előszó | 9 |
Mi a politika? (Bevezetés) | 13 |
Mi válik politikai kérdéssé, és miként születnek a politikai döntések? | 16 |
A politikai közösség és politikai viszony néhány sajátossága | 19 |
A politika sajátos racionalitása | 20 |
A politológiai háromszög | 21 |
A politikatudomány elméleti alapjai | 27 |
A politikatudomány kialakulása és intézményesülése | 29 |
Azt intézményesülés útjai | 33 |
A politikatudomány mint az oktatás tárgya | 39 |
A politikatudomány elméleti és módszertani sajátosságai | 46 |
Mennyire "érett" a politika tudománya? | 46 |
A politika fogalmának eltérő felfogásai | 51 |
A politikaértelmezés főbb elméleti irányai | 52 |
Néhány alapvető politológiai fogalom | 59 |
A politika tudományos definíciójának nehézsége | 59 |
Állam és szuverenitás | 64 |
Hatalom, uralom, befolyás | 67 |
Konfliktus és konszenzus | 77 |
Legitimitás | 78 |
Politikai ideológiák és értékek | 80 |
A politika rendszere | 85 |
A politika intézményelméleti megközelítése | 89 |
A politika rendszerelméleti modelljei | 93 |
A politika intézményes világa (Polity) | 101 |
A politikai rendszerek tipológiája | 101 |
Az államforma kérdése | 107 |
A kormányzati rendszerek főbb típusai | 109 |
A politika konfliktusos folyamata (Politics) | 177 |
Pártok és pártrendszerek | 179 |
Érdekszervezetek és civil társadalom | 224 |
A politikai tartalmi oldala (Policy) | 245 |
A közpolitika kialakulása | 247 |
A közpolitika alapvető elméleti keretei | 250 |
Közpolitikai modellek és komparatív vizsgálatok | 257 |
A nemcselekvés politikája | 259 |
A policy-tanulmányok haszna | 261 |
A politikai rendszerek változása | 263 |
A társadalmi és a politikai változások összefüggése | 266 |
A forradalom | 268 |
Az evolúciós változás fő formája: a reform | 273 |
A rendszerváltás | 276 |
Nemzetközi politika - nemzetközi kapcsolatok | 283 |
A globalizáció és a nemzetközi rendszer | 287 |
A nemzetközi kapcsolatok elmélete és születési körülményei | 291 |
Elméleti előzmények és főbb irányzatok | 293 |
A nemzetközi rendszer alapstruktúrája | 317 |
A nemzetközi kapcsolatok főszereplői | 321 |
A nemzetközi rendszer néhány alapvető folyamata | 332 |
A kelet-nyugati konfliktus, a hidegháború és a bipoláris világrend kialakulása | 332 |
Az európai integráció folyamata | 342 |
A dekolonizációtól az Észak-Dél-konfliktusig | 354 |
Globális ökológiai válság és a nemzetközi környezetpolitika | 365 |
A politikai szociológia néhány kérdése | 369 |
Az elit és a politikai osztály szerepe | 372 |
Politikai kommunikáció, nyilvánosság és médiapolitika | 381 |
A politikai kultúra | 395 |
Zárszó | 409 |
Ajánlott irodalom | 413 |
Irodalom | 423 |
Szerző | Bayer József |
Fordította | |
Kiadó | Napvilág Kiadó |
Kiadás Éve | 1999 |
ISBN | 9639082309 |
Kötés Típusa | papír / puha kötés |
Állapot | jó |
Vélemények
Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Hasonló termékek
Művészettörténeti korrajzok bevezetésül a képzőművészetek egyetemes történetébe I. kötet
ELŐSZÓ
A művészet fogalma felölel minden emberi tevékenységet, a mely azzal, a mit alkot, nemcsak arra törekszik, hogy értelmünket foglalkoztassa vagy gyakorlati szükségleteinket elégítse ki, hanem hogy érzelmi világunkra is hasson, rövidebben szólva: gyönyörködtessen.
Az első emberpárt, a Biblia tanítása szerint, Isten a paradicsomban helyezte el, ebbe a szép jelenségek változatlan harmóniájának a teljében pompázó környezetbe, a mely öt érzékének, szívének-lelkének és természeti szükségleteinek önként szolgáló gyönyörűségeivel fölöslegessé tett minden küzdelmes munkát s így fölöslegessé tette a törekvést is, a mely ezt a gyönyörködtetésre irányozza. Ősszüleink bűnbeesése után életszükségleteinek megszerzésében az emberiség osztályrésze a verejtékes munka lett. Csak a létért való küzdelemben kifejtett tevékenységgel karöltve léphetett föl a törekvés is, a mely az embert arra késztette, hogy az, a mit alkot, ne csak szükségleteit elégítse ki, hanem gyönyörűségére is szolgáljon. S ez a törekvés az emberi tevékenységben, ránk maradt emlékeinek bizonysága szerint, a történelem előtti időnek már legrégibb korszakaiban is nyilvánul, a melyekben pedig a művelődés kezdetleges fokán álló ember erejét fizikai szükségleteinek a kielégítése ugyancsak kimerítette; rúgója az emberi léleknek a szellemi szórakozás és nemesebb ideálok után való vágyakozása volt s vele született utánzási ösztöne, a mely a tudás fája gyümölcsének megízlelése óta az emberiséget részben a fizikai szükségletei kielégítésére szolgáló eszközök föltalálására is rávezette.
A művészet fogalma felölel minden emberi tevékenységet, a mely azzal, a mit alkot, nemcsak arra törekszik, hogy értelmünket foglalkoztassa vagy gyakorlati szükségleteinket elégítse ki, hanem hogy érzelmi világunkra is hasson, rövidebben szólva: gyönyörködtessen.
Az első emberpárt, a Biblia tanítása szerint, Isten a paradicsomban helyezte el, ebbe a szép jelenségek változatlan harmóniájának a teljében pompázó környezetbe, a mely öt érzékének, szívének-lelkének és természeti szükségleteinek önként szolgáló gyönyörűségeivel fölöslegessé tett minden küzdelmes munkát s így fölöslegessé tette a törekvést is, a mely ezt a gyönyörködtetésre irányozza. Ősszüleink bűnbeesése után életszükségleteinek megszerzésében az emberiség osztályrésze a verejtékes munka lett. Csak a létért való küzdelemben kifejtett tevékenységgel karöltve léphetett föl a törekvés is, a mely az embert arra késztette, hogy az, a mit alkot, ne csak szükségleteit elégítse ki, hanem gyönyörűségére is szolgáljon. S ez a törekvés az emberi tevékenységben, ránk maradt emlékeinek bizonysága szerint, a történelem előtti időnek már legrégibb korszakaiban is nyilvánul, a melyekben pedig a művelődés kezdetleges fokán álló ember erejét fizikai szükségleteinek a kielégítése ugyancsak kimerítette; rúgója az emberi léleknek a szellemi szórakozás és nemesebb ideálok után való vágyakozása volt s vele született utánzási ösztöne, a mely a tudás fája gyümölcsének megízlelése óta az emberiséget részben a fizikai szükségletei kielégítésére szolgáló eszközök föltalálására is rávezette.
4.000 Ft
A mi kis élethalál kérdéseink
"Ha az államférfiak történelmi szerepét csak az elért eredmények alapján ítélnénk meg, akkor Teleki, Bethlen, Kállay, Rassay, Bajcsy-Zsilinszky és mindazok működését, akik Magyarország sorsát ezekben a válságos időkben irányították, negatívan kellene értékelnünk. Így jelen mű befejezéseként Kállay Miklósét is, hiszen legfőbb törekvése, Magyarország függetlenségének megőrzése sikertelen maradt. Éppúgy mint tragikus sorsú elődjéé, Teleki Pálé. De ennek ellenére, Kállay Miklós önfeláldozó, heroikus erőfeszítése, hogy Magyarországot átmentse a keresztény kultúrájú, szabadságszerető Nyugat oldalára, méltán érdemli meg a későbbi nemzedékek elismerését.
4.000 Ft
