Diverzió

A régi magyar orvoscsaládból származó, Prágában doktorált s 1932 óta Kanadában élő nagy tudós Selye János világhírű könyvét eddig nyolc nyelvre fordították le; a kilencedik nyelv, amelyen most megjelenik, az anyanyelve. Mert a humanista tudós ma is Mikszáthot olvasó magyar, noha teljes egészében külföldön fejtette ki tudományos munkásságát, amelyért a világhír szárnyára kapta, s neve tíz év óta szerepel a Nobel-díj-bizottság előtt.
A világhírt biztosító felfedezése, a stress-elmélet, óriási lökést adott az orvostudománynak, de a stress a mindennapi életben is éppoly fontos szerepet játszik, mint a betegségek kialakulásában és leküzdésében.
Selye megnyerő egyszerűséggel írja le könyvében ennek a bonyolult élettani mechanizmusnak a felfedezését, ismerteti az érdekes állatkísérleteket, amelyek lépésről lépésre sajátos hormonműködés nyomára vezették, bemutatja az alkalmazkodás betegségeit és a gyógyítás céljából létrejövő tünetei, majd felvázolja biológiai elméletét. Könyvének utolsó részében a stress és a hétköznapi élet kapcsolatából kiindulva "életművészeti" tanácsokat ad, hogyan alkalmazkodhatnánk harmonikusabban, a szervezet öngyógyító tevékenységének felhasználásával a mai élete ritmusához.

Az elmúlt század első felének egyik legizgalmasabb életművét Sinkó Ervin teremtette meg. Az Optimisták c. regényében az események cselekvő részese beszél 1918-1919-ről. Könyve olvasható kordokumentumként is: hiteles képet kapunk egy a későbbi diktatúrák mintájaként is szolgáló rendszerről. A regény utoljára 1985-ben jelent meg, akkor, amikor saját felnőttkorunk is ha bársonyos, vagy gulyásos is, mégiscsak a kommunizmushoz volt köthető, s nem csak értettük, rövid időre még tapasztaltuk is, milyen lehetett az igazi: A kommunizmus. Gyermekeink most lépnek abba a korba, amikor már érdekelheti őket, az élményt keresik. Újra olvasva, egyértelmű: Sinkó regénye ehhez ahhoz az élményhez visz közelebb. Különösen izgalmas lesz ez majd az Egy regény regénye c. kordokumentum megjelenésekor.