Dr. Potsubay János, Dr. Szép Iván - Állategészségtan (kézirat)

Egy kitelepített család az Isten háta mögött. Egy testvérpár: az egyiket a szavak érdeklik, a másikat az Isten. Nem tűnik ez feloldhatatlan ellentétnek. Az idősebb fiú mondatokból épít láthatatlan világot, süketnéma öccse szavai ugyan nem hallhatók, mégis ő meséli el a történetüket. Most akkor melyikük a Júdás? Az anya nem keresi senki kedvét, az apa iszik. Az egri nagymamával csak titokban lehet találkozni, a másik meg bár velük él, folyton az Úrral beszélget, és magát a jóságot keresi. Na és az Isten: a Mennyben, a kereszten, a káromló szavakban, az imákban és a saját történetében. A szomorú, boldog Isten. Az Egyszerű történet vessző száz oldal második könyve az istentelen 20. század közepének regénye, szereplői mind a saját útjukat járják, bár egyetlen szobában élnek. Hogy a kiszolgáltatottság választja el őket, vagy eleve el vannak választva egymástól, azt csak az Isten tudja. Mindegyikük magányos. Az Isten is: a Mennyben, a kereszten, a káromló szavakban, az imákban és a saját történetében. (Péczely Dóra)

A haladó amatőrök részére készült könyv első kiadása napok alatt elfogyott. Az átdolgozott második kiadás mind az elmélet, mind a gyakorlat területén a legkorszerűbb ismereteket tartalmazza.
A fényről, a geometriai optikáról, a fényérzékeny rétegről, a gyakorlati fényképezésről és a színes fotózásról írt fejezetek a fényképezés minden „titkát” feltárják az amatőrök előtt. A hivatásos fényképészek pedig elsősorban az elméleti részekben és a színes fényképezés című fejezetben találnak újat. A kézikönyv számos fekete-fehér és színes ábrát, műmellékletet tartalmaz.

Régi, jól bevált receptek az almaecet felhasználására. Új ízek a konyhában, csillogás a lakásban, ápolt, egészséges test - természetes módon.

Gyakran kérnek tőlem írást: helytörténetet, gasztronómiai értekezést, alkalmi megemlékezést, nekrológot, könyvrecenziót, tárcát, novellát.
Húsz év.
Az e könyvbe gyűjtött írások nem rendeltek. Jóakaróim szerint nekem ilyeneket nem is szabadna írnom. De muszáj vagyok. Különben megfulladnék. (Bächer Iván)