Esterházy Péter - Semmi művészet

Hunyadi János került először érintkezésbe ezekkel a délszláv könnyű lovasokkal, akik hazánk déli részén tovább folytatták harcaikat az ősi ellenség, a török ellen.
A vasfegyelmet követelő Mátyás király szervezte őket csapattá, amikor szolgálatába állottak. Fél évszázad sem telt el, és a huszárok majdnem kizárólag magyarok lettek. Így volt ez a 150 éves török uralom alatt is.
A szakadatlan háborúskodás kifejlesztette a magyar huszár harci erényeit, a végvárakat már el sem lehetett képzelni huszárok nélkül.

Megrázó, mélyen felkavaró regény az elsőkönyves Pearl Abraham műve. Hősnője Rachel Benjamin, egy chászid rabbi lánya, aki tizenhárom éves, amikor először kerül összeütközésbe az apjával. Mivel életének egyetlen öröme a regényolvasás, szeretne beíratkozni a helyi könyvtárba, apja azonban választás elé állítja: vagy lemond a regényolvasásról, vagy kiveszik az iskolából. Rachel ettől fogva titokban olvas, titokban visel a vallási előírás szabályainak nem megfelelő fehérneműt, titokban tanul meg úszni, és végzi el az úszómesteri tanfolyamot. Kettős élete egyre jobban elidegeníti családjától, s a chászid közösségben is rossz hírét kelti. Szenvedései azonban megacélozzák, önmagába vetett hite erőt ad ahhoz, hogy egyedül is kivívja magának a boldogságot. A rabbi lánya, akárcsak a Chaim Potok regények, olyan élményt nyújt, mely egy életen át elkísér.

Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény - az író stílusművészeti remeke - vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik és végigbeszélgetik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz: egyikük annak idején elárulta sőt majdnem megölte barátját, elcsábította feleségét, örökre tönkre tette életét. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: egy világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti.

Részlet a könyvből:

"Voltam, mikor nem éltem és leszek, miután meghaltam.
A homályról, mely néha szavaimat borítja, nem én tehetek; nem tudok közvetlenül szólni; van közöttem és az olvasó között valami, vagy valaki, aki fátyolosítja hangomat. Nem én magam, hanem a testem és az olvasó teste; s talán az író is, akin át beszélek.
Mindezt meg kell még magyaráznom s meg is kísérelem majd, hogy megértessem rendkívül nehéz helyzetemet s ezen át majdnem mindnyájunk sorsát.
Emlékszem születésemre s ha a körülményeket nem is tudom pontosan idézni, a lényeget ismerem.
Az örök létben voltam, kívül téren és időn ott, ahonnét minden és mindenki jön s ahová minden és mindenki visszatér. Ez nem a Semmi, ez a Minden. A lét végtelen tengerében voltam, ezt kételkedés nélkül tudom; az egyetlen lélekben voltam, ahol nincs test, sem érzés, nincs tér és idő; ahol ismeretlen az öröm és fájdalom, a vágy és győzelem; az örök óceánban voltam, ahol egyesülnek az ellentétek, boldogság és boldogtalanság nélkül, tudat és öntudatlanság nélkül, színtelenül és testetlenül, végtelenül és alaktalanul... s ami ma számomra a legmegnyugtatóbb: értelem nélkül. Mert hogy magam sem tudom most teljesen felfogni és megértetni mult és jövendő állapotomat, annak oka, hogy ma öntudatom és értelmem is van s öntudatomon át kell szólanom közeli és távoli tudatokhoz... talán egy író tudatán át... olyan eszközökkel: szavakkal, betűkkel és fogalmakkal, melyek a legszerencsésebb találkozások pillanatában is csak hasonlítani tudnak mindahhoz, amit tiszta valóságában szeretnék megmutatni. Az értelem az értelmetlenség oka.
Voltam, anélkül, hogy lettem volna; és lettem, anélkül, hogy akartam volna."