Halakkal álmodom

Kékfogú Harold király korában, a vikingek földjén játszódik ez a történelmi regény. Amikor a magyarok is éppen a kalandozásokkal voltak elfoglalva. Osa anyó fiáról, Odd testvérről szól, a hatalmas termetű és roppant erejű viking hajósról. Akit égő vörös haja miatt Vörös Kígyónak, azaz Rőde Ormnak neveztek.
A X. században Orm csak egyike volt a mai Skandináviát lakó szilaj és vad hajósoknak. Akik tavasszal rendszeresen vitorlát bontottak, hajóra szálltak és elindultak "bevásárolni" (rablást jelent) a környező szigetekre és a kontinens partmenti településeire. Angolhon, Írország, a gallok, a vendek rettegték a szőke viking óriásokat.
Akik se istent, se embert nem kíméltek. Kalandozásaik során falvakat, városokat gyújtottak fel, fosztották ki, nőket és kincseket raboltak, férfiakat és gyerekeket rabszolgának adtak el. A kopaszfejűeknek nevezett keresztény hittérítőket sem kímélték. Elfogadták, szolgasorban tartották őket, vagy magas váltságdíj fejében engedték csak szabadon az új Isten szolgálóit...
A családos viking legendavilág hétköznapjairól szól Bengtsson regénye. Arról az időszakról, amikor éppen elmúlóban van a vikingek legendás

A régi magyar orvoscsaládból származó, Prágában doktorált s 1932 óta Kanadában élő nagy tudós Selye János világhírű könyvét eddig nyolc nyelvre fordították le; a kilencedik nyelv, amelyen most megjelenik, az anyanyelve. Mert a humanista tudós ma is Mikszáthot olvasó magyar, noha teljes egészében külföldön fejtette ki tudományos munkásságát, amelyért a világhír szárnyára kapta, s neve tíz év óta szerepel a Nobel-díj-bizottság előtt.
A világhírt biztosító felfedezése, a stress-elmélet, óriási lökést adott az orvostudománynak, de a stress a mindennapi életben is éppoly fontos szerepet játszik, mint a betegségek kialakulásában és leküzdésében.
Selye megnyerő egyszerűséggel írja le könyvében ennek a bonyolult élettani mechanizmusnak a felfedezését, ismerteti az érdekes állatkísérleteket, amelyek lépésről lépésre sajátos hormonműködés nyomára vezették, bemutatja az alkalmazkodás betegségeit és a gyógyítás céljából létrejövő tünetei, majd felvázolja biológiai elméletét. Könyvének utolsó részében a stress és a hétköznapi élet kapcsolatából kiindulva "életművészeti" tanácsokat ad, hogyan alkalmazkodhatnánk harmonikusabban, a szervezet öngyógyító tevékenységének felhasználásával a mai élete ritmusához.

Az elmúlt század első felének egyik legizgalmasabb életművét Sinkó Ervin teremtette meg. Az Optimisták c. regényében az események cselekvő részese beszél 1918-1919-ről. Könyve olvasható kordokumentumként is: hiteles képet kapunk egy a későbbi diktatúrák mintájaként is szolgáló rendszerről. A regény utoljára 1985-ben jelent meg, akkor, amikor saját felnőttkorunk is ha bársonyos, vagy gulyásos is, mégiscsak a kommunizmushoz volt köthető, s nem csak értettük, rövid időre még tapasztaltuk is, milyen lehetett az igazi: A kommunizmus. Gyermekeink most lépnek abba a korba, amikor már érdekelheti őket, az élményt keresik. Újra olvasva, egyértelmű: Sinkó regénye ehhez ahhoz az élményhez visz közelebb. Különösen izgalmas lesz ez majd az Egy regény regénye c. kordokumentum megjelenésekor.