Igazságügyi zsebtörvénytár

Stefan Zweig (1881-1942) gazdag és több mint hatvan éve világszerte népszerű életművéből hét kötetre való válogatást ad közre az Európa Könyvkiadó.
Az első kötet a novellista Zweiget mutatja be, élére az utolsó s talán legkiforrottabb mestermű, a Sakknovella címét kölcsönöztük. De megtalálhatók a kötetben a korábbi alkotóperiódusok remek darabjai is - amelyek a pubertás érzelmi viharaival foglalkoznak (Égő titok), egy-egy különleges sorsot követnek a végkifejletig (Leporella, Könyves Mendel), vagy a pattanásig feszült szenvedély drámáit elevenítik meg (Ámok, Huszonnégy óra egy asszony életéből).
Stefan Zweig Bécs szülötte, s mint író a Freud teremtette pszichoanalízis egyik legérzékenyebb befogadója. Nem véletlen, hogy elbeszéléseit mint "erotikus aláfestésű lélektani tanulmányokat" jellemezték már a harmincas években a kritikusok.

A XX. század a nagy várakozások kora volt. Sorozatunk kötetei az úgynevezett rövid XX. század (1914–1991) történéseit ölelik fel, vagyis az első világháború végétől a bipoláris rendszer felbomlásáig tartó hét évtizedes periódust. Az egyes monográfiák a Föld összes nagy, illetve nagyságától függetlenül Magyarország számára fontos országának vagy régiójának eseményeit villantják fel. Bemutatják, hogy ebben az időszakban mi történt az egyes országokban, az ekkor kialakult vagy megerősödött intézmények, társadalmi és politikai eszmék mennyiben határozzák meg életünket. Gyakran érezzük úgy, hogy jó lenne teljesen új alapokon építkezni, mindent újra kezdeni, és ennek érdekében megszabadulni a múlt béklyóitól, sőt a múlt ismeretétől is. Lehet, hogy ez kívánatos, de nem lehetséges. A múltat nem lehet eltörölni. Amit tehetünk: próbáljuk kissé megérteni. Éppen a jobb megértés céljából indul útjára ez a könyvsorozat, melynek szerzői a tudományosságot, a közérthetőséget és az olvasmányosságot szem előtt tartva részrehajlás nélkül összegzik a század történéseit.

„A pszichoterápia szempontjából négy kiemelkedő bizonyosság létezik: a saját és szeretteink halálának elkerülhetetlensége; a szabadság, amely lehetővé teszi, hogy az életünket úgy éljük, ahogy akarjuk; a végső pillanat magánya; és végül az a tény, hogy az életnek nincs egyértelműen meghatározható értelme. Bármennyire kegyetlennek tűnjék is ez a négy bizonyosság, mindegyikben megbújik a remény és a megváltás csírája.
Ez a tíz pszichoterápiás történet reményeim szerint azt bizonyítja, hogy igenis szembenézhetünk a lét igazságaival, és erejüket felhasználhatjuk a személyes gyarapodás és az alapvető jellemváltozások érdekében."