Ilias (Csengery János ford.)

Stefan Zweig (1881-1942) gazdag és több mint hatvan éve világszerte népszerű életművéből hét kötetre való válogatást ad közre az Európa Könyvkiadó.
Az első kötet a novellista Zweiget mutatja be, élére az utolsó s talán legkiforrottabb mestermű, a Sakknovella címét kölcsönöztük. De megtalálhatók a kötetben a korábbi alkotóperiódusok remek darabjai is - amelyek a pubertás érzelmi viharaival foglalkoznak (Égő titok), egy-egy különleges sorsot követnek a végkifejletig (Leporella, Könyves Mendel), vagy a pattanásig feszült szenvedély drámáit elevenítik meg (Ámok, Huszonnégy óra egy asszony életéből).
Stefan Zweig Bécs szülötte, s mint író a Freud teremtette pszichoanalízis egyik legérzékenyebb befogadója. Nem véletlen, hogy elbeszéléseit mint "erotikus aláfestésű lélektani tanulmányokat" jellemezték már a harmincas években a kritikusok.

A XX. század a nagy várakozások kora volt. Sorozatunk kötetei az úgynevezett rövid XX. század (1914–1991) történéseit ölelik fel, vagyis az első világháború végétől a bipoláris rendszer felbomlásáig tartó hét évtizedes periódust. Az egyes monográfiák a Föld összes nagy, illetve nagyságától függetlenül Magyarország számára fontos országának vagy régiójának eseményeit villantják fel. Bemutatják, hogy ebben az időszakban mi történt az egyes országokban, az ekkor kialakult vagy megerősödött intézmények, társadalmi és politikai eszmék mennyiben határozzák meg életünket. Gyakran érezzük úgy, hogy jó lenne teljesen új alapokon építkezni, mindent újra kezdeni, és ennek érdekében megszabadulni a múlt béklyóitól, sőt a múlt ismeretétől is. Lehet, hogy ez kívánatos, de nem lehetséges. A múltat nem lehet eltörölni. Amit tehetünk: próbáljuk kissé megérteni. Éppen a jobb megértés céljából indul útjára ez a könyvsorozat, melynek szerzői a tudományosságot, a közérthetőséget és az olvasmányosságot szem előtt tartva részrehajlás nélkül összegzik a század történéseit.

A nyolcéves Kahu semmire sem vágyik jobban, mint dédapja szeretetére. Az azonban a Whangarában élő, a monda szerint a legendás "bálnalovastól" származó Ngati Konohi törzs főnökeként csak a feladataival foglalkozik. Mivel nincs fiú örökös, Kahu, a kislány örökölhetné a "bálnalovas" címet, ám dédapja túl szigorúan ragaszkodva a tradícióhoz nem hajlandó a törzs hagyományainak folytatóját látni Kahuban. De Kahut nem lehet csak úgy félresöpörni. Küzdelmében egyedülálló szövetségesre talál: magára a bálnalovasra, akitől a bálnákkal való beszéd képességét örökölte. A regényből készült nagy sikerű filmet A bálnalovas címmel idén ősszel mutatták be a hazai mozik.