Keresés

Az Országos Közegészségügyi Intézet Dezinfekciós Osztálya első ízben adja ki a sterilizálás témakörét magában foglaló kiadványát, mely a 32/1980. (Eü. K. 24) Eü. M. számú utasítás végrehajtásának kötelező szakmai irányelveként, módszertani útmutatójaként jelenik meg. A kiadvány elsősorban a fekvő- és járóbetegellátó intézményekben sterilizálást végző szakemberek részére kíván részletes szakmai módszertani előírásokat adni, de előírásokat tartalmaz a sterilizálási tevékenység felügyeletével és hatósági ellenőrzésével foglalkozó szakemberek számára is. A kiadványban szereplő anyagnormák, a sterilizálási technológiában alkalmazásra előírt csomagolóanyagok, eszközök, berendezések adatai pedig azon gazdasági, műszaki szakemberek részére nyújt tájékoztatást, akik a sterilizálás tervezésével, beruházásával, fejlesztésével, műszaki ellenőrzésével és a gazdasági-műszaki feltételek megteremtésével foglalkoznak. Ezeken kívül a Tájékoztató a sterilizáló tanfolyamok ismeretanyagául is szolgál, így mind a tanfolyamok előadói, mind hallgatói részére kötelező tananyagként is szerepel. A Tájékoztató nem vonatkozik a gyógyszergyártással, gyógyszerkészítéssel, illetve a gyógyszeranyagok és készítményeik sterilizálására, mert ezeket a gyógyszertárakban (kórházi és közforgalmú), gyógyszerkészítő (galenusi) laboratóriumokban az érvényben levő Magyar Gyógyszerkönyvben, valamint az Országos Gyógyszerészeti Intézet határozataiban, intézkedéseiben rögzítettek szerint kell csíramentesíteni. Jelen Tájékoztatóban tárgyalt sterilizálás speciális, nagy felelősséggel járó, sokoldalú szakismereteket igénylő feladatainak ellátása csak akkor válik a betegellátó intézmények gyakorlatává, ha jelen kiadvány eljut mindazokhoz, akik közvetlenül vagy közvetve ezzel a témakörrel foglalkoznak. Jelen Tájékoztató a fertőtlenítés és a sterilizálás témakörében megjelenő kiadványsorozat ül. kötete, melynek témája kizárólag a betegellátó intézmények sterilizáló tevékenységének szabályozása, egységesítése'. Az 1977-ben megjelent I. kötet „Tájékoztató a fertőtlenítőszerekről és a fertőtlenítésről" címmel a járványügyi gyakorlatban, az otthon ápolt fertőző betegek környezetében alkalmazható fertőtlenítő eljárásokat tartalmazza.

Már akkor, amidőn a Révai Testvérek Irodalmi Intézet R. T. kiadásában és az alulírott szerkesztésében a Magyar Kereskedő Könyve c. négykötetes enciklopédia lezáródott, foglalkoztunk azzal a gondolattal, hogy folytatásaként kereskedelmi lexikont is adunk közre. A háború kitörése, a velejáró és a közvetlenül utána következő események azonban e terv megvalósulását jóidőre lehetetlenné tették.
Időközben a Magyar Kereskedő Könyve, amelyből sok ezren merítettek okolást, az utolsó példányig elfogyott, ami a kérdést más oldalról tette időszerűvé. A gazdasági helyzet, igaz, ma sem rózsás, de a kiadó irodalmi intézet úgy véli, hogy erkölcsi kötelessége az eljövendő gazdasági megszilárdulásnak elébe menni s a konszolidációt a maga módja szerint és a maga eszközével: a jő könyvvel előmozdítani.
Így határozódott el ennek a műnek a létrejövetele.
Az eszme a megvalósulásig érlelődvén, felmerült a kiadó és a szerkesztő előtt a kettős eshetőség: a Magyar Kereskedő Könyvéből adjanak-e új kiadást közre, avagy a kereskedelmi lexikon régen vajúdó tervét valósítsák-e meg. A kérdés gondos és érett megfontolás után abban a formában oldódott meg, - s reméljük, ez a megoldás a közönség tetszésével is fog találkozni, - hogy a két típust egyesítjük. Ebben a könyvben tehát újszerű gondolat valósult meg. A kereskedelem, a vele szorosan összefüggő pénzügy, valamint az ipar legfontosabb fejezeteit nagy, néha ívekre terjedő tárgyalásban nyújtjuk, amint ez a M. Kereskedő Könyvében történt; ezek a tanulásra is alkalmas részek. De e nagy cikkek között ezerszámra vannak gyors felvilágosítást, tájékoztatást nyújtó középterjedelmű és kis cikkek: az igazi lexikális anyag. Hogy az ilymódon jóformán megkettőződött terjedelmű mondanivalónkat mégis sikerült redukált ívszámon elhelyezni, az csakis a legmodernebb sajtótechnika minden előnyének felhasználásával volt elérhető.
Hogy mit tartalmaz ez a lexikon?
Azt hisszük, jóval többet, mint amit neve mond. És mégsem többet, mint amenynyire a kereskedőnek, a bankembernek és ipari üzemekben működőknek szükségük van, ha ugyan azon, hogy mi az, ami szükséges, nem pusztán azt a mesterségszerű rutint értjük, amelyet az üzletembernek megélhetése végett el kell sajátítani, hanem azt a mélyebben gyökerező megalapozottságot is, amelyből - mint folyton új meg új erőt adó talajból - további boldogulásának, szélesebb érvényesülésének arany gyümölcsöket termő terebélyes fája hajt. 

J. Herriot önéletrajzának egy részét már jól ismeri a magyar olvasók nagy tábora. A Gondolat Kiadó most az autobiográfia első részét, a pályakezdő fiatal állatorvos legelső éveit felidéző novellákat adja közre.
A szerző nemcsak a gyógyításnak, a tollnak is jeles mestere. Az egyes fejezetek rendszerint egy-egy farmernél tett látogatást, kalandos, nem egyszer izgalmas műtéteket, kezeléseket örökítenek meg. Bepillantást nyerhetünk a yorkshire-i farmerek életmódjába, megismerkedhetünk sajátos erényeikkel, hibáikkal, de feltárul előttünk három fiatal állatorvos magánélete is. Herriot önmagát sem kíméli, amikor őszintén beszámol tévedéseiről, nevetséges helyzeteiről.
Herriot kitűnő ember- és állatismerete, humánuma és humora átsüt könyvének minden fejezetén. A karakterek a történet során bomlanak ki, s Herriot szeretetteljes humorral világítja meg egyik-másik jellemző vonásukat. Szinte ninden történetenek megvan a helyzet- vagy jellemkomikumból adódó humoros csattanója

Már akkor, amidőn a Révai Testvérek Irodalmi Intézet R. T. kiadásában és az alulírott szerkesztésében a Magyar Kereskedő Könyve c. négykötetes enciklopédia lezáródott, foglalkoztunk azzal a gondolattal, hogy folytatásaként kereskedelmi lexikont is adunk közre. A háború kitörése, a velejáró és a közvetlenül utána következő események azonban e terv megvalósulását jóidőre lehetetlenné tették.
Időközben a Magyar Kereskedő Könyve, amelyből sok ezren merítettek okolást, az utolsó példányig elfogyott, ami a kérdést más oldalról tette időszerűvé. A gazdasági helyzet, igaz, ma sem rózsás, de a kiadó irodalmi intézet úgy véli, hogy erkölcsi kötelessége az eljövendő gazdasági megszilárdulásnak elébe menni s a konszolidációt a maga módja szerint és a maga eszközével: a jő könyvvel előmozdítani.
Így határozódott el ennek a műnek a létrejövetele.
Az eszme a megvalósulásig érlelődvén, felmerült a kiadó és a szerkesztő előtt a kettős eshetőség: a Magyar Kereskedő Könyvéből adjanak-e új kiadást közre, avagy a kereskedelmi lexikon régen vajúdó tervét valósítsák-e meg. A kérdés gondos és érett megfontolás után abban a formában oldódott meg, - s reméljük, ez a megoldás a közönség tetszésével is fog találkozni, - hogy a két típust egyesítjük. Ebben a könyvben tehát újszerű gondolat valósult meg. A kereskedelem, a vele szorosan összefüggő pénzügy, valamint az ipar legfontosabb fejezeteit nagy, néha ívekre terjedő tárgyalásban nyújtjuk, amint ez a M. Kereskedő Könyvében történt; ezek a tanulásra is alkalmas részek. De e nagy cikkek között ezerszámra vannak gyors felvilágosítást, tájékoztatást nyújtó középterjedelmű és kis cikkek: az igazi lexikális anyag. Hogy az ilymódon jóformán megkettőződött terjedelmű mondanivalónkat mégis sikerült redukált ívszámon elhelyezni, az csakis a legmodernebb sajtótechnika minden előnyének felhasználásával volt elérhető.
Hogy mit tartalmaz ez a lexikon?
Azt hisszük, jóval többet, mint amit neve mond. És mégsem többet, mint amenynyire a kereskedőnek, a bankembernek és ipari üzemekben működőknek szükségük van, ha ugyan azon, hogy mi az, ami szükséges, nem pusztán azt a mesterségszerű rutint értjük, amelyet az üzletembernek megélhetése végett el kell sajátítani, hanem azt a mélyebben gyökerező megalapozottságot is, amelyből - mint folyton új meg új erőt adó talajból - további boldogulásának, szélesebb érvényesülésének arany gyümölcsöket termő terebélyes fája hajt. 

"Asszony-e az igazság? Ha igen, - vajjon nem alapos a gyanú, hogy a filozófusok - a dogmatikusokra gondolok - nem értettek az asszonyokkal való bánásmódhoz? Hogy a rettentő komolyság, esetlen tolakodás, mellyel mindmáig az igazságra törtek, ügyetlen és nem illő eszközök valának ép egy női szív megnyerésére? - Bizonyos, hogy ez az asszony nem adta meg magát, - s mindenfajta dogmatizmus elszomorodottan és bátortalanul áll előttünk. Ha ugyan még áll! Akik gúnyolódni szeretnek, azt mondják, elbukott, a földön hempereg, sőt mi több: hogy végsőt vonaglik. Komoly szót szólva, alapos a remény, hogy a filozófiában minden dogmatizmus, bármily ünneplésen, a végérvényesség bármi pózával lépett légyen föl, csak gyerekkori nekibuzdulás volt. S az idő is közel lehet, mikor meg fogják érteni: mindössze mi kellett ahhoz, hogy, alapkőül szolgáljon olyan fönségeskedő filozófiai épületekhez, aminőket a dogmatikusok máig emeltek: talán valami népies babona ősidők homályából (például a lélek babonája, melynek áldatlan hatása, a szubjektum és Én babonája ma se szűnt meg); valami szójáték, egy grammatika okozta tévedés, vagy igen szűk, emberien, túl-emberien szűk té­nyek­nek holmi merész általánosítása. - A dogmatikusok filozófiája bizonnyal csupán évezredek multán beváltandó igéret volt; akárcsak az asztrológia, melynek szolgálatában több pénzt és munkát, észt és türelmet fecséreltek el, mint eddig bármi más igazi tudományra."

Napjaink nagy gondolkodói közül senki nem viseli annyira a szívén a racionalitás és a keresztény hit összebékítését, mint Hans Küng. Fáradozása különösen azon a területen döntő jelentőségű, ahol a természettudomány és a vallás találkozik, és ahol olyan kérdésekről esik szó, mint: Miért van egyáltalán valami, és miért nincs inkább semmi? Mi az ember és a világ eredete? Sokéves kutatásaira támaszkodva Hans Küng sorra veszi a központi kérdéseket: Isten volna a kezdet? Teremtés vagy evolúció? Minden csak véletlen? Csak illúzió az akaratszabadság? Könyvében bemutatja a természettudomány, a filozófia és a vallás válaszait.

A francia történelem híres és hírhedt kulcsfigurája volt. "Kalmár pápák" rokona, a cselszövő, méregkeverő Olasz Nő, a nagypolitikai ármánykodás importált nagymestere, a Szent Bertalan-éji tömegmészárlás spiritus rectora, a hideg-rideg, de féltékeny némber, a gyermekei halálára spekuláló, kőszívű anya, a hatalmi téboly megszállottja...
Így szól, így rögződött az alakját körbeingázó négy évszázados legenda... Francis Watson, a kitűnő angol történész könyve e legenda hátterét kutatja és tárja föl olvasmányosan a XVI. századi francia történelem avatott ismerőjeként. Carlyle és Macaulay nyomdokain haladva őt sem a százaz tények érdeklik, hanem az események mögötti élet, a történelmi dokumentumokból feltárható jellemrajz. A rettegve gyűlölt királyné igazi portréja rajzolódik ki előttünk, egy nagy formátumú reneszánsz antihős képmása. Akire talán Montaigne, híres kortársa is gondolt, mikor így elmélkedett szkeptikusan, cinikusan: "Minden társadalomban vannak szükséges, de hitvány és fertelmes hivatások: ezeket bűnök ötvözik, de oly szükségesek, mint bizonyos mérgek az emberi szervezet karbantartásához - de -, bízzuk csak gyakorlásukat erősebb idegzetű és kevéssé válogatós polgártársainkra, akik becsületüket és lelkiismeretüket szívesen feláldozzák, mint ama régiek, akik vérüket áldozták a haza üdvéért..."

Kétnyelvű, magyar-német

Morris Rosenfeld álmodó szívéből a költői érzelmek csodálatos varázsát nem tudta kitépni a sorsnak semmiféle viszontagsága, szenvedése és nyomorúsága. Igazi költő Morris Rosenfeld és azért költészete diadalmasan törte széjjel mindazokat a bilincseket, amelyekbe azt életének sajátos hányódásai, nyomorúságos környezete és poézisének külső formája verték. Olyan nagy és igazi költő Morris Rosenfeld, hogy költészete csodálatos tündökléssel tudott kicsillanni még a jargon nyelvének göröngyei alól is, sőt annak bizonyságát tudta nyújtani, hogy ez a sokak által megvetett, első pillanatra darabos, muzsikátlan, fülsértő nyelvidoma a legmélységesebb érzelmeknek kifejezésére annyira alkalmas, hogy rejtett szépségeit más nyelven alig lehet visszatükröztetni. Vannak könnyei és sóhajai ennek a jargonnak, amiket más nyelven elsírni és elsóhajtani alig lehetséges. Sóhajjal és könnyel van telve Morris Rosenfeld poézise. De múzsája nem a merengésre hajló, az élet csapásait túlérzékeny lélekkel elkesergő poétának sokszor pusztán elképzelt, vagy legalább is túlzó panaszkodását önti dalba - a költő sorsa és költészete Morris Rosenfeld költészetében harmonikus igazsággal födik egymást. És mivel az ő szenvedéseit nem pusztán egymaga érzi által - hanem siralma ezrek és ezrek sorsának visszatükrözése, azért ami költőnk valójában népköltő és ennek köszönheti igazában nagy népszerűségét.

A magyar művészet történetének könyve megcsonkítva maradt ránk. A középkor gazdag lapjainak javarészét kitépte, A XVI., XVII. és XVIII. század fejezeteinek pedig létrejöttét akadályozta meg a török háborúk és a török hódoltságot felvált Habsburg-uralom elleni harcok szakadatlan áradata. A török hódítás ékként nyomult az ország szívébe és éppen a leggazdagabb központi részeken tűzzel-vassal pusztította a múlt művészeti emlékeit, úgyhogy jóformán csak a meg nem szállt országszélek emlékanyaga maradt meg. A nagymértékű pusztulás az amúgy is romlékony és könnyen kallódó rajzokat érintette a legsúlyosabban. A magyar rajztörténet néhány szórványosan megmaradt oldalát évszázadok hiányai választják el egymástól.

Fischer Sándor, a Színház- és Filmművészeti Főiskola, valamint a Magyar Rádió és Televízió tanára írja könyvéről:
"Munkásságom során meglepően sok rosszhangú, rosszul beszélő, beszédhibás emberrel találkoztam, s még meglepőbb volt, hogy beszédhibáikról mitsem tudtak. A beszéd hibáinak feltárása - legyen az hanglejtés, hangsúlyozás, beszédhang hiba stb. - egyesekben megdöbbenést, másokban kételkedést, de minden esetben nagy meglepetést okozott. A hibák feltárása természetesen nem öröm, de a javítás és főleg az eredmény mindig nagy élményt jelentett tanárnak és tanítványnak egyaránt.
Nagyon időszerűvé vált, hogy minél többen jussanak el az ösztönös beszéléstől a tudatos beszédformálásig, a tiszta, kifejező beszédstílusig. Ez nemcsak a társadalmi érintkezést teszi kellemesebbé, hanem a gondolat igaz, világos értékelését is elősegíti; tehát a szépérzéken túl a mindennapi élet hasznos gyakorlatára is kihat.
Szeretném, ha könyvemmel segíteni tudnék ezeknek a feladatoknak a megoldásában."

Már akkor, amidőn a Révai Testvérek Irodalmi Intézet R. T. kiadásában és az alulírott szerkesztésében a Magyar Kereskedő Könyve c. négykötetes enciklopédia lezáródott, foglalkoztunk azzal a gondolattal, hogy folytatásaként kereskedelmi lexikont is adunk közre. A háború kitörése, a velejáró és a közvetlenül utána következő események azonban e terv megvalósulását jóidőre lehetetlenné tették.
Időközben a Magyar Kereskedő Könyve, amelyből sok ezren merítettek okolást, az utolsó példányig elfogyott, ami a kérdést más oldalról tette időszerűvé. A gazdasági helyzet, igaz, ma sem rózsás, de a kiadó irodalmi intézet úgy véli, hogy erkölcsi kötelessége az eljövendő gazdasági megszilárdulásnak elébe menni s a konszolidációt a maga módja szerint és a maga eszközével: a jő könyvvel előmozdítani.
Így határozódott el ennek a műnek a létrejövetele.
Az eszme a megvalósulásig érlelődvén, felmerült a kiadó és a szerkesztő előtt a kettős eshetőség: a Magyar Kereskedő Könyvéből adjanak-e új kiadást közre, avagy a kereskedelmi lexikon régen vajúdó tervét valósítsák-e meg. A kérdés gondos és érett megfontolás után abban a formában oldódott meg, - s reméljük, ez a megoldás a közönség tetszésével is fog találkozni, - hogy a két típust egyesítjük. Ebben a könyvben tehát újszerű gondolat valósult meg. A kereskedelem, a vele szorosan összefüggő pénzügy, valamint az ipar legfontosabb fejezeteit nagy, néha ívekre terjedő tárgyalásban nyújtjuk, amint ez a M. Kereskedő Könyvében történt; ezek a tanulásra is alkalmas részek. De e nagy cikkek között ezerszámra vannak gyors felvilágosítást, tájékoztatást nyújtó középterjedelmű és kis cikkek: az igazi lexikális anyag. Hogy az ilymódon jóformán megkettőződött terjedelmű mondanivalónkat mégis sikerült redukált ívszámon elhelyezni, az csakis a legmodernebb sajtótechnika minden előnyének felhasználásával volt elérhető.
Hogy mit tartalmaz ez a lexikon?
Azt hisszük, jóval többet, mint amit neve mond. És mégsem többet, mint amenynyire a kereskedőnek, a bankembernek és ipari üzemekben működőknek szükségük van, ha ugyan azon, hogy mi az, ami szükséges, nem pusztán azt a mesterségszerű rutint értjük, amelyet az üzletembernek megélhetése végett el kell sajátítani, hanem azt a mélyebben gyökerező megalapozottságot is, amelyből - mint folyton új meg új erőt adó talajból - további boldogulásának, szélesebb érvényesülésének arany gyümölcsöket termő terebélyes fája hajt.