Keresés

George Krause fregattkapitány az Egyesült Államok Haditengerészetétől azt az utasítást kapja, hogy védjen meg egy harminchét kereskedelmi hajóból álló konvojt, ami a jeges Észak-Atlanti-óceánon tart Amerikából Európába. A kétségbeesetten várt utánpótlást szállítja, de csak akkor ér célba, ha átjut a veszélyes tengeren rá váró német tengeralattjárókból álló farkasfalkán. Krause negyvennyolc órán át vív elkeseredett macska-egér harcot a Greyhound hívójelű romboló parancsnokaként az U-bootokkal, küzd a kimerültséggel, az éhséggel és a szomjúsággal, hogy megvédje az ötvenmillió dollárt érő rakományt és a háromezer emberi életet.

Az Őfelsége kapitánya szerzőjének regénye alapján készült második világborús filmdráma forgatókönyvét a főszerepet játszó Tom Hanks írta.

2000 őszétől hónapokig vezette a német bestsellerlistákat Sebastian Haffnernek ez a posztumusz könyve. A könyv 1939-es kézirata a többek között az Európa Mérleg sorozatában magyarul is kiadott Megjegyzések Hitlerhez, a Churchill és más, alapvető művek szerzőjeként ismert nagy német történész hagyatékából került elő. A dátumból is látszik, hogy Haffner nem utólag okos, mint annyian mások, hanem angliai emigrációjában az volt már akkor is, amikor a németek többsége megbűvölten vagy tehetetlenül nézte a weimari köztársaság bukását és a nácik előretörését.
Ezúttal magántörténelmet, önéletrajzot ír, személyes emlékei az eszméléssel, 1914-gyel kezdődnek, és 1933 nyarával zárulnak. Haffner nem bűvészkedik politológiai, szociológiai és egyéb társadalomtudományi fogalmakkal: egy nagyon érzékeny, élesen látó, megvesztegethetetlenül erkölcsös fiatalember szemével látja a cseppet sem rokonszenves világot. Erkölcse a porosz hivatalnokhagyományokon felnőtt konzervatív ember erkölcse, akinek belső iránytűje akkor is biztosan jelez, ha érdekei több rugalmasságot diktálnának. És akit mint kifejti nem az esze, hanem az orra vezet. Haffner leírja, hogyan szánta rá magát az emigrációra, és azt is, hogy mi várt azokra, akik Németországban maradtak. A részletekben a folyamatot felismerő szemtanúként, az érzékelés zsenijeként írja le azt a mocskos és irracionális történetet, amely előtt az emberiség azóta is értetlenül áll. Ma, hetvenöt évvel később sincs egyetlen olyan sora, amelyet a később születettek nagyképűségével tévesnek minősíthetnénk.

Napjainkban megnőtt az antik tárgyak iránti érdeklődés. A képekkel gazdagon illusztrált kötet megismertet a nagy stíluskorszakokkal és irányzatokkal, és kiemelten foglalkozik azokkal a "hétköznapi" régiségekkel, amelyeket a kisebb gyűjtők is könnyen beszerezhetnek, vagy családi örökségként bármelyikünk otthonában előfordulhatnak. A könyv ideális segítség a kezdő gyűjtők számára. Részletes tájékoztatást nyújt a műgyűjtésről és annak buktatóiról, a hamisítványok felismeréséről, a régi tárgyak ápolásáról és restaurálásáról.

Molnár Gábor nem ismeri a lehetetlent. Az akadályok csak arra ingerlik, hogy legyőzze őket. A világtalan író felesége - s immáron szerzőtársa - kíséretében másodszor is nekivág Mongólia pusztáinak, hogy úttalan utakon át eljusson a Sárga-Góbiba, a Mongol-Altaj sziklái közé. A hozzá elért hírek szerint sok ezer éves ősemberábrázolásokat rejtenek ott a hegyek barlangjai. És valóban. Néhány környékbeli mongol kíséretében átkutatnak két barlangot. Szűk járatokban kúsznak, leomlással fenyegető kőtömbök alatt, néhol térdig gázolnak az elporladt guanóban. S mikor már minden reménnyel fölhagynának, Galszandorzs mongol diák, a kezében tartott gyertya fényében állatábrákat pillant meg a sziklafalon.
Történelmi táj ez a fenséges kopár hegyvidék, Kőország - ahogy az író nevezi. Itt húzódik a híres Szartaktej-csatorna, mely Pekingig vezet. S melynek eredetét csak a mondák világa őrzi. És itt él a moncsokok 300 főnyi kicsi népe. Múltjára nem emlékszik, jövője nincs, kihalás előtt álló maroknyi népközösség.
Mongólia másik vidékén, a Kerülen folyó mentén Dzsingisz kán áldozati sírját keresik fel. Fényképeznek, magnetofonfelvételeket készínetenek az ősi Gandan-kolostorban, a főláma legkegyesebb hozzájárulásával. Darhanban ahz új Mongóliával találkoznak. Itt már magasfeszültségű távvezetékek hálózzák be a tájat. Az új és a régi romantikája lüktet egyidőben ebben a vonzó, távoli országban.
Az útirajz egyes eseményeit gazdag, színes képanyag illusztrálja.

Nagy mesekötetünk a germán hősénekek sárkányharcaiból vagy a szláv középkori legendákból éppúgy válogat, mint a tündérmesék, tréfás adomák, betyártörténetek és történeti mondák gazdag anyagából, amelyet sok kiváló gyűjtő és író dolgozott fel azóta, hogy 1812-ben először jelent meg a Grimm testvérek nagyszerű vállalkozása, a dajkáktól és főképp a casseli majorosnétól, Dorothea Viehmann asszonytól hallott tündérmesék gyűjteménye. A kötet 66 meséjét Ágotha Margitnak a hegyi manók és víitündérek sejtelmes világát megidéző grafikái ábrázolják.

A szovjet állam politikája kezdettől fogva a világbéke megőrzésére irányult. A szovjet párt és kormány a lenini útmutatásoknak megfelelően minden tőle telhetőt megtett a szovjet emberek békés életének biztosítása érdekében, politikájában következetesen a népek barátságának és együttműködésének megteremtésére, erősítésére, a béke megszilárdítására, a fegyverkezési hajsza megfékezésére és a háború megakadályozására törekedett.
Nemes külpolitikai célja konkrét megvalósítása során a párt és a kormány számos békés kezdeményező lépést tett a fegyverzet csökkentése, a földteke különböző térségeiben keletkezett válsághelyzetek és konfliktusok feloldása és megelőzése, a kölcsönös előnyökön alapuló államközi együttműködés fejlesztése érdekében. Világméretű, élénk visszhangot keltett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a világ parlamentjeihez, kormányaihoz, politikai pártjaihoz és népeihez intézett felhívása, hogy fogjanak össze, minden erőt mozgósítsanak az atomháborús katasztrófa elhárítására. A béke megóvásának követelése rendkívül fontos kérdés, különösen napjainkban, amikor az államok olyan fegyverrel rendelkeznek, amely az egész emberi civilizációt, sőt magát az életet is megsemmisítheti a Földön. A békeharc tehát a szovjet állam külpolitikájának egyik központi problémája.
A Szovjetunió és a szocialista államok békekezdeményezései ellenére a 80-as évek kezdetére rendkívüli mértékben megerősödött az Egyesült Államok és a NATO politikájának militarizálására irányuló folyamat. Az imperialisták minden addiginál fokozottabban kezdték a katonai fenyegetést a szocialista közösség országai, a nemzeti felszabadító mozgalmak és a fejlődő államok irányában alkalmazott külpolitikájuk fő eszközének tekinteni. Az Egyesült Államok hivatalban lévő politikusai nyíltan hangoztatták, hogy megengedhetőnek, sőt szükségesnek tekintik az atomháborút, és úgy vélik, győzelmet is lehet aratni benne. Olyan kijelentésektől sem riadtak vissza, hogy „vannak a békénél fontosabb dolgok is".

Az ókori görög történelmet bemutató sorozat második kötete a legfonotsabb városállamok, az európai kultúra bölcsőit, mindennapi életét ismerteti meg az olvasóval. A világot, ahol a filozófia, a művészet, a minoszi freskóktól a klasszikus szobrászatig, s a tudomány és irodalom remekművei megszülettek.

17 éves korában szerezte meg első GP-győzelmét. 18 évesen már világbajnoki győztes, 21 évesen először az 500 cm3-es kategória, majd 22 évesen a MotoGP bajnoka. Valentino Rossi a legnagyobb motorversenyző. Bárhova megy, szurkolók tömege követi, hogy a pálya mellől csodálják meg motoros tudását, tehetségét, illetve egyedülálló stílusát és egyéniségét. A motoron: 2005-ben Valentino a MotoGP világbajnoka. Hét világbajnoki címet szerzett az összes kategóriában. Kilenc éven keresztül sorozatban a világbajnokság első három helyén szerepelt. Győzött a Hondával és a Yamahával is. A pályán kívül: szuper laza, magával ragadó, kedvesen lázadó személyiség, egy popsztár népszerűségével és bájával. Valentino Rossi: briliáns, tehetséges, mindig nyugodt, és nagyon-nagyon gyors.

A Szovjetunió és a többi szocialista ország külpolitikai tevékenységének fő iránya a békéért, az enyhülésért és a fegyverkezési hajsza megfékezéséért vívott harc. Az SZKP legutóbbi kongresszusa hangsúlyozta, hogy a párt és az állam külpolitikai tevékenységének alapvető célja volt és marad a háborús veszély csökkentéséért, a fegyverkezési verseny megfékezéséért folytatott küzdelem. Napjainkban a feladat jelentősége és sürgető volta tovább fokozódott, hiszen a haditechnika fejlődése terén gyors és mélyreható változások tapasztalhatók.
Az imperialista államokban - különösen az agresszív NATO-tömb országaiban - a haditechnikai fejlődés gyors és alapvető változásait a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés tagállamaival szembeni fölény megszerzésére igyekeznek felhasználni. Nem elégszenek meg azzal, hgoy szakadatlanul továb forgatják a fegyverkezési hajsza lendkerekét, hanem katonai konfliktusokat is kirobbantanak a különböző térségekben, hgoy kipróbálhassák legújabb típusú fegyvereiket és harci technikájukat. Szemléletesen megmutatkozott ez Izrael Libanon elleni 1982. évi agressziója folyamán, amikor olyan amerikai fegyvertípusokat próbáltak ki, amelyek még az Egyesült Államok hadseregében se mvoltak rendszeresítve. A Pentagon nem véletlenül irányította katonai szakértőit a harctevékenység térségtébe, hanem azért, hogy tanulmányozzák az új amerikai fegyverek hatékonyságát.
Ugyanabban az évben Anglia a Falkland- (Malvin-) szigeteket választotta kísérleti lőteréül, ahol az Argentína elleni háborús kalandjában próbálta ki új harci technikai eszközeit. Anglia az amerikai imperialisták támogatását élvezte.
A NATO-államokban minden eddiginél nagyobb ütembe, egyre újabb harci technikai eszközöket fejlesztenek ki, s ezeket nemcsak a tömb országainak hadseregeiben, hanem számos más tőkés országéban is (különösen azokban, ahol rakciós kormány van hatalmon) rendszerbe állítják.
Nagy gondot fordítanak az egységek és alegységek szervezetének korszerűsítésére. Az Egyesült Államokban például az utóbbi évek folyamán átszervezték a gépesített gyalog-, harckocsi-, tüzér- és egyéb szárazföldi alegységetek.
Az NSZK szárazföldi csapatai 1982-ben teljes mértékben áttértek a "4. modellnek" nevezett új szervezetekre.
Angliában 1981-ben a páncéloshadosztályokban két-két dandártörzset szerveztek. A dandártörzsek élén egy-egy hadosztályparancsnokhelyettes áll. Harchelyzetben e törzsek alárendeltségébe harckocsi-, gépesített gyalog-, tüzér- és egyéb egységek, valamint alegységek kerülnek, amelyekből a dandárparancsnok harcászati - ezeken belül pedig harccsoportokat alakít.
E könyv a külfölid forrásokban megjelent nyílt közleményke tanulmányozása és összesítése alapján foglalja össze a legfrissebb adatokat, különös tekintettel az Egyesült Államok, az NSZK és Anglia szárazföldi alegységeinek szervezeti, fegyverzeti és harcászati változásaira. Ezek az adatok segítséget nyújthatnak a foglalkozásvezetőknek a katonák, tisztesek, tiszthelyettesek és tisztek harckiképzésének folyamatában.