Keresés
Greyhound-Egy lehetetlen küldetés
George Krause fregattkapitány az Egyesült Államok Haditengerészetétől azt az utasítást kapja, hogy védjen meg egy harminchét kereskedelmi hajóból álló konvojt, ami a jeges Észak-Atlanti-óceánon tart Amerikából Európába. A kétségbeesetten várt utánpótlást szállítja, de csak akkor ér célba, ha átjut a veszélyes tengeren rá váró német tengeralattjárókból álló farkasfalkán. Krause negyvennyolc órán át vív elkeseredett macska-egér harcot a Greyhound hívójelű romboló parancsnokaként az U-bootokkal, küzd a kimerültséggel, az éhséggel és a szomjúsággal, hogy megvédje az ötvenmillió dollárt érő rakományt és a háromezer emberi életet.
Az Őfelsége kapitánya szerzőjének regénye alapján készült második világborús filmdráma forgatókönyvét a főszerepet játszó Tom Hanks írta.
Egy német története
Ezúttal magántörténelmet, önéletrajzot ír, személyes emlékei az eszméléssel, 1914-gyel kezdődnek, és 1933 nyarával zárulnak. Haffner nem bűvészkedik politológiai, szociológiai és egyéb társadalomtudományi fogalmakkal: egy nagyon érzékeny, élesen látó, megvesztegethetetlenül erkölcsös fiatalember szemével látja a cseppet sem rokonszenves világot. Erkölcse a porosz hivatalnokhagyományokon felnőtt konzervatív ember erkölcse, akinek belső iránytűje akkor is biztosan jelez, ha érdekei több rugalmasságot diktálnának. És akit mint kifejti nem az esze, hanem az orra vezet. Haffner leírja, hogyan szánta rá magát az emigrációra, és azt is, hogy mi várt azokra, akik Németországban maradtak. A részletekben a folyamatot felismerő szemtanúként, az érzékelés zsenijeként írja le azt a mocskos és irracionális történetet, amely előtt az emberiség azóta is értetlenül áll. Ma, hetvenöt évvel később sincs egyetlen olyan sora, amelyet a később születettek nagyképűségével tévesnek minősíthetnénk.
Régiségek enciklopédiája
Négy hágó sziklavadonában
Történelmi táj ez a fenséges kopár hegyvidék, Kőország - ahogy az író nevezi. Itt húzódik a híres Szartaktej-csatorna, mely Pekingig vezet. S melynek eredetét csak a mondák világa őrzi. És itt él a moncsokok 300 főnyi kicsi népe. Múltjára nem emlékszik, jövője nincs, kihalás előtt álló maroknyi népközösség.
Mongólia másik vidékén, a Kerülen folyó mentén Dzsingisz kán áldozati sírját keresik fel. Fényképeznek, magnetofonfelvételeket készínetenek az ősi Gandan-kolostorban, a főláma legkegyesebb hozzájárulásával. Darhanban ahz új Mongóliával találkoznak. Itt már magasfeszültségű távvezetékek hálózzák be a tájat. Az új és a régi romantikája lüktet egyidőben ebben a vonzó, távoli országban.
Az útirajz egyes eseményeit gazdag, színes képanyag illusztrálja.
A hegyi szellem
A helyi és térségi TDM szervezetek helye és szerepe a vidék turizmusirányításában
Idegen hadseregek harcászata: egységek-magasabbegységek (Tisztek Könyvtára)
Nemes külpolitikai célja konkrét megvalósítása során a párt és a kormány számos békés kezdeményező lépést tett a fegyverzet csökkentése, a földteke különböző térségeiben keletkezett válsághelyzetek és konfliktusok feloldása és megelőzése, a kölcsönös előnyökön alapuló államközi együttműködés fejlesztése érdekében. Világméretű, élénk visszhangot keltett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a világ parlamentjeihez, kormányaihoz, politikai pártjaihoz és népeihez intézett felhívása, hogy fogjanak össze, minden erőt mozgósítsanak az atomháborús katasztrófa elhárítására. A béke megóvásának követelése rendkívül fontos kérdés, különösen napjainkban, amikor az államok olyan fegyverrel rendelkeznek, amely az egész emberi civilizációt, sőt magát az életet is megsemmisítheti a Földön. A békeharc tehát a szovjet állam külpolitikájának egyik központi problémája.
A Szovjetunió és a szocialista államok békekezdeményezései ellenére a 80-as évek kezdetére rendkívüli mértékben megerősödött az Egyesült Államok és a NATO politikájának militarizálására irányuló folyamat. Az imperialisták minden addiginál fokozottabban kezdték a katonai fenyegetést a szocialista közösség országai, a nemzeti felszabadító mozgalmak és a fejlődő államok irányában alkalmazott külpolitikájuk fő eszközének tekinteni. Az Egyesült Államok hivatalban lévő politikusai nyíltan hangoztatták, hogy megengedhetőnek, sőt szükségesnek tekintik az atomháborút, és úgy vélik, győzelmet is lehet aratni benne. Olyan kijelentésektől sem riadtak vissza, hogy „vannak a békénél fontosabb dolgok is".
Az ókori Hellász műveltsége
Mi lett volna ,ha meg sem próbálom?
Idegen hadseregek harcászata: alegységek (Tisztek Könyvtára)
Az imperialista államokban - különösen az agresszív NATO-tömb országaiban - a haditechnikai fejlődés gyors és alapvető változásait a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés tagállamaival szembeni fölény megszerzésére igyekeznek felhasználni. Nem elégszenek meg azzal, hgoy szakadatlanul továb forgatják a fegyverkezési hajsza lendkerekét, hanem katonai konfliktusokat is kirobbantanak a különböző térségekben, hgoy kipróbálhassák legújabb típusú fegyvereiket és harci technikájukat. Szemléletesen megmutatkozott ez Izrael Libanon elleni 1982. évi agressziója folyamán, amikor olyan amerikai fegyvertípusokat próbáltak ki, amelyek még az Egyesült Államok hadseregében se mvoltak rendszeresítve. A Pentagon nem véletlenül irányította katonai szakértőit a harctevékenység térségtébe, hanem azért, hogy tanulmányozzák az új amerikai fegyverek hatékonyságát.
Ugyanabban az évben Anglia a Falkland- (Malvin-) szigeteket választotta kísérleti lőteréül, ahol az Argentína elleni háborús kalandjában próbálta ki új harci technikai eszközeit. Anglia az amerikai imperialisták támogatását élvezte.
A NATO-államokban minden eddiginél nagyobb ütembe, egyre újabb harci technikai eszközöket fejlesztenek ki, s ezeket nemcsak a tömb országainak hadseregeiben, hanem számos más tőkés országéban is (különösen azokban, ahol rakciós kormány van hatalmon) rendszerbe állítják.
Nagy gondot fordítanak az egységek és alegységek szervezetének korszerűsítésére. Az Egyesült Államokban például az utóbbi évek folyamán átszervezték a gépesített gyalog-, harckocsi-, tüzér- és egyéb szárazföldi alegységetek.
Az NSZK szárazföldi csapatai 1982-ben teljes mértékben áttértek a "4. modellnek" nevezett új szervezetekre.
Angliában 1981-ben a páncéloshadosztályokban két-két dandártörzset szerveztek. A dandártörzsek élén egy-egy hadosztályparancsnokhelyettes áll. Harchelyzetben e törzsek alárendeltségébe harckocsi-, gépesített gyalog-, tüzér- és egyéb egységek, valamint alegységek kerülnek, amelyekből a dandárparancsnok harcászati - ezeken belül pedig harccsoportokat alakít.
E könyv a külfölid forrásokban megjelent nyílt közleményke tanulmányozása és összesítése alapján foglalja össze a legfrissebb adatokat, különös tekintettel az Egyesült Államok, az NSZK és Anglia szárazföldi alegységeinek szervezeti, fegyverzeti és harcászati változásaira. Ezek az adatok segítséget nyújthatnak a foglalkozásvezetőknek a katonák, tisztesek, tiszthelyettesek és tisztek harckiképzésének folyamatában.