Keresés

"...De a háborúnak nincs vége, és a Madridban meghaltak nem hajlandók sírjukban nyugodni. Ugyanazok az emberek ők, akik az utcákon tüntetnek Spanyolország minden városában ezekben a napokban. Azok a diákok, munkások, sőt lelkészek, akik egykor majd visszakövetelik országukat. Nem bűnbánóak; nem vezekelnek, még nem >>váltotta meg<< őket a harminchat év kemény munka."

Anita túlélte a huszadik század legnagyobb emberi traumáját, a koncentrációs tábort. Tizenöt éves, árva, elveszett. Kapaszkodik a maradék rokonai által feléje nyújtott szalmaszálba: a magyarországi árvaházból nagynénje Csehszlovákiában élő családjához menekül. Nagynénje a férjével, a kicsi gyerekével és a sógorával egy frissen kitelepített szudétanémet család otthonában él, és sok-sok számkivetett sorstársával együtt az Ígéret Földjére készül. Anita álma is Palesztina, de ő ahhoz még gyerek, hogy a kezébe vegye a sorsát. A rokonok felkarolják, érte küldik Magyarországra az élveteg sógort, akinek rögtön megtetszik a szép gyereklány...
Hány csepp van az óceánban?
Hány csillag az égen?
Az emberiség fejin hány hajszál van?
S hány gonoszság szivében?
Ez a Petőfi-vers segíti át Anitát életének történelmi és női sorsfordulóján. A regényből Anita B címmel olasz-magyar-cseh koprodukcióban film készült. 2014-ben került forgalomba.

Nincs-e az ágya káros sugárzásban?
És munkahelyén az asztala?
Áldott állapotban van-e?
Mi a születendő gyermek neme?
Műtét után hova ne feküdjön?
Hol van az elveszett tárgy?
Mi a hiba a gépkocsiban?
Az inga kérdezése, bioenergiánk hasznosítása a legősibb tudományok közé tartozik. Hogy sokan kételkednek benne? Igaz. egészen addig, amíg maguk ki nem próbálják...
Mint a világhírű szakértő írja: az emberek 90 százalékának van radiesztétikai érzékenysége.

A hajózás dolgozóinak régi kívánsága a belvízi és tengeri hajózás alapvető ismereteit részletesen tárgyaló szakkönyv, amely mind oktatási célokra, mind szakmai továbbképzésre megfelel. E kívánalmak megvalósulását jelenti Kádár Ferenc hajós- és tengerészkapitány e könyvének megjelenése. Ez a könyv a folyami hajós és a tengerész számára szükséges ismeretanyagon túlmenően az általános használatba még nem került korszerű megoldásokat, gépeket, szerkezeteket, műszereket is tárgyalja s így sokoldalú szakmai ismeretek megszerzésére nyűjt m ódot.
Hazánk szocialista újjáépítésével kapcsolatban, nagymúltú folyami hajózásunkra éppúgy mint egyre fejlődő Duna-tengeri hajózásunkra nagy feladatok várnak, ami szükségessé teszi, hogy hajósaink, tengerészeink szakmai tudásuk gyarapításával segítsék ezt a munkát. Jelentős lépés ezen a téren e könyv; általa a szerző több évtizedes hajózási gyakorlata, tapasztalata válik közkinccsé. E könyvből a ahjózás dolgozói úgyszólván minden helyzetben segítséget kapnak munkájuk elvégzéséhez - akár navigálásról, rakodásról, karbantartásról, vagy bármely más, a hajósmesterséghez tartozó kérdésről legyen szó. 

Amikor kipattant a brit királyi herceg és az amerikai színésznő románcának híre, a világ szinte csak rájuk figyelt, a média fokozott érdeklődéssel követte az eseményeket. Ám hiába olvashattuk folyamatosan a sussexi herceggel és hercegnével kapcsolatos címlapsztorikat - eljegyzésükről, esküvőjükről, Archie fiuk születéséről, majd arról a példátlan döntésükről, hogy szakítanak a királyi udvarral -, kevesen ismerik Harry és Meghan igaz történetét.

A szabadság nyomában révén most először tekinthetünk a szalagcímek mögé, feltárva Harry és Meghan közös életét, eloszlatva a sok pletykát és félreértést, melyekkel a párnak meg kellett küzdenie. Omid Scobie és Carolyn Durand a brit királyi család programjairól tudósító újságírócsapat tagja, így náluk jobban kevesen ismerhetik a fiatal pár életét.

Scobie és Durand interjúkat készítettek a párhoz legközelebb álló emberekkel, így A szabadság nyomában egyedülállóan őszinte, közeli és lefegyverző portré egy magabiztos, befolyásos, forradalmi gondolkodású párról, akik nem féltek szakítani a hagyományokkal. Elhatározták, hogy a reflektorfénytől távolabb fognak élni, és az egész világon egyedülálló humanitárius örökséget hagynak hátra.

Mit ír az illír? Rólunk. E szavakkal játszottam, midőn Sokcsevits Dénes tanáros eleganciával asztalomra tette eme könyv kéziratát. A pécsi és a zágrábi egyetemen tanító szorgos ingázó kutató-történész, horvát-magyar identitásával karöltve papírra vetette közös múltunk egymásra néző jellemzőit. Tudományos alapossága tovább specializálódott; hogyan láttak, néztek, értékeltek a horvátok minket, magyarokat. Évszázadokon át. Kissé bűntudattal is olvashatjuk a levéltárakból előkotort dokumentumokat, de néha azért lesújthat véleményünk is…, hogy azért igaztalan is volt a minket ért vád. A több száz éves szomszédság, a történelem csalafintasága és a horvátokra és ránk is jellemző néha túlzott nemzeti érzelgősség – hogy finomkodóan fogalmazzak– viszályossá fagyasztotta a két gyakran egymásra utalt nép kapcsolatát. A viszonosság mindig oda-vissza értendő. Így vagyunk a lakószomszédainkkal is, nem? Hol jóban, hol rosszban, hol tartózkodóan. Mondják, hogy legjobb a három méteres távolság. A színtelen semlegesség sem hasznos, mert a bajbakerült akkor jószomszédi segítség nélkül marad, mint ahogy elképesztő viszonyt is gerjeszthet a harag és a düh. Eme olvasmányos-tudományos mű nem kommentál. Elénk teszi a dokumentumokat, –a tükröt. Ítéljünk mi, húzzuk a szánkat mi, és ha kell, akkor jólesően derüljünk. Nem árt ez a visszatekintés, különösen mostanában, midőn a fél-magyarország a horvát tengerparton nyaral. Most vajon hogy látnak –és milyennek a szomszédok minket? Azért is fontos ez a könyv, mert több tízezer magyar nemzetiségű honfitársunk él ott, akik természetesen inkább velünk azonosulnak, mint a történelem szabta hazájukkal –de ott élnek. Ott állampolgárok, s nekünk gondolni és gondoskodni illik velük kapcsolatban –a horvát nemzet önérzetének megsértése nélkül. Figyelnek minket a horvátok. Mi is Őket. Évszázadok óta. Biztosan jól esett nekik, hogy látszólagos semlegességgel segítettünk a kilencvenes évek balkáni háborújában. Talán ez az érzés még jól jöhet nekünk. S mi se emlékezzünk csak úgy Jellasicsra, ahogyan Petőfitől tanultuk. Gondoljunk közben a bécsi udvarra is. Közös császárunkra. De maradjunk inkább csak Zrínyi Miklósnál! Mindkét nép tiszteli, s mindkettőnké. Most és mindörökké.

Ki az Isten és ki az ember? Isten: csak szeretetet; az ember: Isten életében való részvételre alkotott teremtmény, de nem késztermék, neki kell felépítenie, emberré teremtenie önmagát, hogy betölthesse hivatását.
Ezeknek az igazságoknak a fényébe állítja Varillon hitünk nagy misztériumait. a keresztény vallásnak nem lehet feladata minden létkérdésre magyarázatot adni, de kutatja az értelmet, a jelentést a számunkra legérthetetlenebbnek tűnő dolgokban is, mint például a szenvedés és a rossz. Isten szeretetének világánál felcsillan előttünk ez a jelentés, és felfedezzük, mi a teendőnk mindennapi munkánk során, családi vagy közösségi életünkben, hogy elérhessük az isteni létet.

"Életrajzi regényemből, amely egyben családregény, Gyurka bátyámat nem hagyhattam ki. Ám alig kezdtem foglalkozni vele, kiderült, hogy zsúfolt, gazdag, hatalmas élete szétverné a már megkezdett munka kereteit. Külön regényben foglalkozom hát vele..."

A Lecsós kimchi játék a klasszikus alapanyagokkal és a fantáziával nemcsak a fermentálás, hanem a formátum miatt is. Mi van az üvegben? Kockára vágott káposzta, a klasszikus lecsó alapanyagokkal keverve és mindez finoman megbolondítva egy kis chilivel. Pont annyira csíp, hogy a család minden tagja élvezni tudja a fogyasztását csakúgy, mint a Fehér kimchink esetében.

"A halál közelségének tudata arra tanítja az embert, hogy az előtte álló dolgok közül azokat válogassa ki, amelyek valami önmagáért való, végleges tökéleteset nyújtanak."