Keresés

Szülőnek lenni a feszültség és az öröm különös elegye. Amikor a fiaim még kicsik voltak, ráébredtem, hogy ha velük vagyok, mindig valami idegesség vesz rajtam erőt, miközben a kelleténél többet figyelek rájuk, aggódom értük és igazítom helyre őket. Tőlük távol azonban – például ha előadó körúton tartózkodom – büszkeség és szeretet érzése kerít hatalmába. Olyankor szégyenkezem, hogy jelenlétükben nem vagyok képes kifejezni örömömet és csodálatomat – szégyenkezem magam miatt és őmiattuk is. Idegen nagyszülők segítettek ennek felismerésében. „Miért nem szereztek nekem annyi örömöt a gyermekeim, mint most az unokáim?” – kérdezgettek. Lassan rájöttem, hogy nem kivételes, hanem nagyon is szabályszerű, ha a jó szülő aggódik és helyreigazít, mivel a szülői szeretet nem csak ölelgetés, sugárzó büszkeség és hencegés. Hozzátartozik, hogy gyerekeinket olyanoknak szeretnénk láttatni a rokonok, a barátok szemében, akik segítőkészek és udvariasak, tanáraik elismerését pedig azzal szeretnénk kivívni, hogy jól teljesítenek. Ez annyit jelent, hogy olyan felnőtté neveljük őket, aki lelkiismeretesen dolgozik, rendes szomszéd, hű házastárs és kötelességtudó szülő. A nevelés legalapvetőbb szintjén tartani. E gondok miatt válunk aggályoskodó szülőkké. És a jutalomra – egy-egy elismerő szóra vagy látványos eredményre – bizony várni kell. Legyünk tehát türelmesek!

Az útikönyv jellemzői: több mint 700 színes fotó, amely a kiadvány számára készült Stockholm és környéke legszebb látnivalóiról; részletes és pontos utcakereső térkép, melyen azonnal megtaláljuk a fontos tudnivalókat; egyedülálló keresztmetszeti rajzok és alaprajzok segítenek az épületek és tájékozódási pontok felfedezésében; Stockholm legjobb koncerttermeinek, színházainak, klubjainak és gyermekprogramjainak széleskörű felsorolása; a közérdekű tudnivalókból megismerhetjük a helyi valuta, a tömegközlekedés és a telefon használatát; részletesen kidolgozott térképek segítenek az eligazodásban.

A haladó amatőrök részére készült könyv első kiadása napok alatt elfogyott. Az átdolgozott második kiadás mind az elmélet, mind a gyakorlat területén a legkorszerűbb ismereteket tartalmazza.
A fényről, a geometriai optikáról, a fényérzékeny rétegről, a gyakorlati fényképezésről és a színes fotózásról írt fejezetek a fényképezés minden „titkát” feltárják az amatőrök előtt. A hivatásos fényképészek pedig elsősorban az elméleti részekben és a színes fényképezés című fejezetben találnak újat. A kézikönyv számos fekete-fehér és színes ábrát, műmellékletet tartalmaz.

A George Beranrd Shaw életét megrajzoló magyar alkotók közül Hevesi Sándor mindenképpen autentikus, megbízható és avatott tollú szerző. Nemcsak kortársak voltak, hanem egyként színházi emberek is. Hevesi 13 Shaw-darabot ültetett át magyar nyelvre, melyeket ma is megtalálunk a színházak repertoárjában. A kötet nemcsak Shaw színes egyéniségét, színpadi szerzőn túlmutató jelentőségét mutatja be, de összefoglalja a magyar színpadra állított darabjait, hanem bemutatja Shawt a nagy nemzetekhez fűző érzelmeit, kapcsolatait, viszonyrendszereit. Remek keresztmetszetét adja egy életműnek magyar szempontból, magyar vonatkozásokkal.

5000 év - az Egyiptomi Óbirodalomtól a XX. század végéig terjedő időszak - 1000 leghíresebb történelmi személyiségének életútját, kiemelkedő tetteit mutatja be ez a kötet.

Az életműsorozat első kötete a New York-i hászidok különös világában játszódik, s a vallásos zsidóság két nemzedékének, az apjával s ugyanakkor önmagával viaskodó fiúnak állít szívbemarkoló emléket. A sorozatban mind Potok korábban már megjelent művei, mind magyar nyelven még kiadatlan könyvei egységes formátumban, keménykötésben és védőborítóval ellátva kerülnek forgalomba.

Hajnalban öblös kiáltozás riaszt odakintről. Épp hogy eszmélek, fordulok is túloldalamra át. Ez az ébresztés rám nem vonatkozik, csak az igazhitűeket rendeli a napi első imára a helyi müezzin közeli minarétre szerelt megafonja. A szomszédos konyhában zörgő fridzsider teli sörrel, borral, otthonról repített disznókolbásszal - hol vagyok én bármiféle igaz hittől? Ja igen, Algírban, no , persze, hol máshol is.

Bächer Iván

A késmárki ág. hitv. evang. kerületi lyceum, mely a reformatio korszakában megalapitott szükebb keretű iskolából keletkezvén idő folytában az egyház és élet nagyobbodó igényeinek valamint a tudomány és köznevelés követelményeinek megfelelően fokozatosan fejlődött, nem egyszer állott a bukás szélén, hol anyagi erejének megfogytával belső fejlődését is tespedés és zsibbadtság veszélyezteté; de mindannyiszor példásan beteljesült rajta ez a közmondás: "A mikor legnagyobb a veszély, akkor van legközelebb az isteni segedelem, és alig sejtett módon ragadtatott ki a válságból s vehetett ujabb örvendetes lendületet. Ily válságokkal állott szemben különösen 1744-, 1760-, 1811-, 1817-, 1839-, 1850-ben és utoljára az 1883-ik évben. Ezekben az években akadtak szerencséjére oly nagylelkű pártfogói, kik annak czéljaira hozott áldozataik és tetemes alapitványaik által ezen intézet további fennállását biztosították, sőt ennek nagyobbszerű kifejlődését tették lehetővé. Kivált az utólag említett évben, midőn a lyceum az országos középtanodai törvény nagyobb igényeinek önerejéből továbbá megfelelni nem lett volna képes, a dicső emlékezetű pártfogó néhai Jóny Tivadar végrendelete által oly nagyszerű hagyomány örökösévé tétetett, hogy immár amaz országos törvény valamint az egyetemes evang. egyház által 1884-ben magalapitott tantervezet minden követelményeinek önerejéből képes megfelelni és sérthetetlenül tarthatja fenn továbbra is önkormányzati jogát (autonomiáját.)

"Ha az államférfiak történelmi szerepét csak az elért eredmények alapján ítélnénk meg, akkor Teleki, Bethlen, Kállay, Rassay, Bajcsy-Zsilinszky és mindazok működését, akik Magyarország sorsát ezekben a válságos időkben irányították, negatívan kellene értékelnünk. Így jelen mű befejezéseként Kállay Miklósét is, hiszen legfőbb törekvése, Magyarország függetlenségének megőrzése sikertelen maradt. Éppúgy mint tragikus sorsú elődjéé, Teleki Pálé. De ennek ellenére, Kállay Miklós önfeláldozó, heroikus erőfeszítése, hogy Magyarországot átmentse a keresztény kultúrájú, szabadságszerető Nyugat oldalára, méltán érdemli meg a későbbi nemzedékek elismerését.

Hazai városaink abban különböztek a többi nyugat-európai várostól, hogy külföldi bevándorlottak alapították, akik nem csupán idegen nyelvet, hanem idegen szokásokat is hoztak magukkal. Az idegen nyelv akadályává lett annak, hogy összeforrjanak az ország többi lakosságával, az idegen szokások pedig 'alapul szolgáltak a polgári társadalom kialakulására. Minthogy ezek az idegen telepesek jórészben iparosok és kereskedők voltak, gazdasági szempontból nagy értéket képviseltek, miértis uralkodóink előszeretettel telepítették meg őket királyi területeken, megtelepedésük állandóságának biztosítására pedig különböző kiváltságokkal ruházták fel azokat. Királyaink példáját a magánföldesurak is követték s idővel ilyen idegen eredetű, külön jogszokásokkal élő s kiváltságokkal felruházott települések egész sorozata árasztotta el az ország területét. Az idegen telepeseket úgy az uralkodók, mint a magánföldesurak is azért látták szívesen, mert a honfoglalás utáni Magyarország népessége gyér volt s a honfoglaló magyarság száma távolról sem volt elegendő ahhoz, hogy az ország egész területét betölthette volna. Sok volt a lakatlan föld, márpedig a földnek csupán az esetben volt értéke, ha hasznosítására elegendő munkaerő állott rendelkezésre.