Keresés

Edgar Allan Poe (1809-1849) Bostonban született. Vándorszínész szüleit kétesztendős korában elvesztette; egy jómódú család fogadta magához. Öt évig Angliában járt iskolába, majd hazatérve Amerikába, a richmondi középiskola elvégzése után a virginiai Charlottesville egyetemére került. Byron és az európai romantika hatására epedő verseket írt – alig tizennyolc éves volt, amikor megjelent Tamerlán és más versek című kötete. Különc életmódot folytatott, óriási kártyaadósságokat csinált; amikor az egyetemről eltávolították, beállt katonának, végül szakított nevelőapjával, és huszonkét esztendős korában „kilépett az életbe”. Mivel versei nem találtak kedvező fogadtatásra, felcsapott újságírónak. Amerikában akkor indult a nagyüzemi folyóiratgyártás, a magazinok divatja. Poe haláláig ennek a ma is népszerű terméknek szentelte java tevékenységét. Verset és kritikát, esszét, tudományos cikket, riportot, sőt regényt írt a magazinoknak. És egy új műfajjal, a „short story”-val – a novellával jelentkezett. Ez a különös tehetségű, fantomokat kergető és fantomok űzte poéta – akit negyvenesztendős korában vitt el a hajsza, a boldogtalanság, az ópium és az alkohol – Európa költőinek vált példaképévé. Tolmácsolását különböző nemzetiségű, de egyképpen rangos költők tekintették mindenkori feladatuknak.

Négy megtörtént bűneset. Mág Bertalan volt a felszabadulás utáni első detektívcsoport vezetője. Ez volt a legendás Mág-csoport. Mág nyilatkozata szerint ekkoriban „olyan alvilági banditizmus volt hazánkban, amely a legsötétebb Chicagóban vagy a vérszomjas Szicíliában fordul csak elő”. Mág „Berci” húsz éven át súlyos bűnügyek tömegét derítette fel. Ő volt ebben az időszakban az első számú sztárdetektív. 1966-ban, 55 éves korában ment nyugdíjba a Belügyminisztérium bűnüldözési alosztályának vezetőjeként. Két évvel később jelentek meg első írásai az általa felderített bűncselekményekről. A nyugalmazott alezredes a nyugdíjban eltöltött évtizedeiben egykori államvédelmis kollégájával, Berkesi Andrással együtt megteremtette a szocialista krimit, és hatalmas sikereket ért el. Mág az általa közelről ismert, jelentős részben általa felderített bűnügyek regényesítésével óriási olvasótábort hódított meg. Több mint harminc könyv és számos film, tévéjáték őrzi munkásságát.

Arthur királysága hosszú télnek néz elébe. Percival, egy ifjú wales-i, a világtól távol, az Elveszett Erdőben nőtt fel, és kalandjai során végül lovaggá válik. Lancelot örököseként most rá vár a feladat, hogy legyőzze a Lloegyrt fenyegető Gonoszt. Morgana és fia, Mordred, sötét tervet szőnek Arthur ellen. Az összecsapás elkerülhetetlennek tűnik, és máris vér szennyezi a téli havat... Könyvünk a tavaly megjelent első kötet, A névtelen lovag folytatása. Lancelot bukása után most lovagolj Percival oldalán, és fejtsd meg a Szent Grál legendáját. Harcolj Arthur király nevében a Kerekasztal győzelméért, döntsd el Te a Fény és a Sötétség háborúját.-Hó és vér

A nyújtás - vagy ahogy a nagyvilágban elterjedt angol szóval nevezik: stretching - révén a testedzésnek új és különleges, mindenki számára elérhető formáját ismerhetjük meg. Hatása sokrétű: javítja az ízületek mozgékonyságát, ellazítja izmainkat, megelőzi a fájdalmas ízületi panaszokat és a hátfájást.
Kézikönyvünkben mindent megtalál az érdeklődő, ami a nyújtás alapfokú elsajátításához szükséges: a nyújtás és lazítás technikáit, számos gyakorlatot, és néhány érdekes fejezetet a páros-nyújtásról, a terhesség alatti mozgásról, az idősebbek tornájáról és az irodai stretchingről.

Fújdogál a szél, én, te, mindenki a találkozások városában, de ők most versben és prózában. Néha még csöndesen, mesterfogásokról sutyorogva, máskor meg végigsüvöltve ismeretlen sikátorokon.
Csak semmi parnasszus. A pincéből érkeznek az irodalomba, hiszen az újabb hangok öblösödésének tér és visszhang kell. A kazamaták boltozatát már elérték, és nem állnak, nem állhatnak meg a gádorban. Ez a nyolc, még érettségi előtt álló, vagy alighogy egyetemista ifjonc lement, mert fel akar jönni. Jóllehet nem sütkérezhetnek, az is igaz: ezeknek a gyíkoknak nem kell fedezék.
Közös megjelenésük nem véletlen, ám mindenképpen váratlan lépés. Önképzőkörből pályakezdés - volt már, legyen is ilyen, de majdhogynem suttyomban? Nyitottság és fegyelmezettség, ösztönös és tudatos újat és máshogy mondás, és persze megkérdőjelezhetetlen tehetség érdeme, hogy az együttes sakk után tovább küzdjenek az olvasók kegyeiért, és bemattolják magukat az irodalomba.

Friedrich ​Nietzsche (1844-1900) filozófus, költő, esszéista, klasszika filológus, a német kultúra óriása szakít a német – és egyáltalán – a filozófia hagyományaival. A modernség előfutáraként lázadó lángelméjével lerombol minden korábbi értéket, és Zarathustra költői látomásában egy új, eszményi embertípus eljövetelét hirdeti. Halála óta mindmáig világszerte talányt és kihívást jelent minden jelentős gondolkodónak, filozófusnak, teológusnak és művésznek egyaránt. Alakját s életművét mítosz lengi körül. Nevével éltek és visszaéltek politikai irányzatok és politikai demagógok.

Vajon miként látja önmagát a „minden érték átértékelője”? Negyvennégy évesen megírja az Ecce homo című önéletrajzi esszét, életének és munkásságának páratlan értékű, végső számadását. Ebben a kis írásban elsősorban önmagát vizsgálja és értékeli: az embert és a gondolkodót, méltatja életművének minden fontos állomását és darabját, tükröt tart nem csupán önmaga, hanem az egész emberiség elé: ecce homo – íme, az ember, az emberré vált istenség, a Megfeszítettel dacoló Dionüszosz, aki kétségbeesve igyekszik felhívni a figyelmet a világot felforgató, romboló-újító tanítások jelentőségére és veszélyeire.

Nietzsche a mű nyomdai korrektúrájának javítása közben, 1889. január első napjaiban súlyosan megbetegszik. Tíz esztendeig él még elborult elmével – kivárja annak a századnak az eljövetelét, amely majd az istenek közé emeli és porig alázza.

A harag és a büszkeség című könyvével Oriana Fallaci tízéves csendet tört meg. Azt a csendet, amelyben otthonában a szeptember 11-ei apokalipszis pillanatáig élt. Most fülsüketítő zajjal törte meg ezt a csendet. Európában e könyv évtizedek óta nem tapasztalt felzúdulást váltott ki. Vitákat, veszekedéseket, szócsatákat, szenvedélyes dicséreteket, vad támadásokat. Olaszországban, ahol több mint egymillió példány kelt el, a mai napig a könyveladási listák élmezőnyében áll. Több százezren vették meg és bestseller lett Franciaországban, Németországban, továbbá Spanyolországban is.Közismert bátorságával Oriana Fallaci az iszlám terrorizmus által előtérbe tolt kérdéseket feszegeti: az iszlám világ és a nyugati világ közötti ellentétet, sőt - véleménye szerint - összeférhetetlenséget, a Dzsihád világméretű realitását és az erre adandó válasz hiányát, a Nyugat nemtörődömségét. Fallaci brutálisan nyers szókimondásával és őszinteségével sorolja megalkuvás nélküli vádpontjait és szenvedélyes érveit, és leplezi le azokat a kényelmetlen igazságokat, amelyekről mindnyájan tudunk, de egyikünk sem meri kimondani azokat. Könyörtelen logikával és szárnyaló értelemmel veszi védelmébe kultúránkat, és ítéli el vakságunkat, süketségünket, mazochizmusunkat, kényelemszeretetünket és a politikailag korrekt arroganciánkat. Minderről Fallaci modern Kasszandraként, egy próféta szavainak költői ihletettségével ír könyv hosszúságúvá nőtt nyílt levelében, amelynek mindnyájan címzettjei vagyunk.

W.E.B. Griffin a legújabb amerikai regényíró-nemzedék kimagasló tehetsége. Világsikerét A háború katonái nyolcrészes eposzával alapozta meg. Regényeiben Herman Wouk, Joseph Heller és Irwin Shaw legjobb hagyományait követi. Ezredesek - Ők voltak a hivatásosak, akiket Európa aknákkal teli csatamezőin, Koreában, Görögországban és Indokínában vívott harcok edzettek. Most egy múlófélben lévő évtized alkonyán vissza kell térniük az Államokba, hogy újfajta amerikai katonákat képezzenek ki - akiket majd Kuba partjain és egy későbbi háborúban tehetnek próbára. Bepillantást enged azok szívébe és elméjébe, akik a véletlen vagy a körülmények folytán nemzetünk háborúit vívták és vívják.

Az éjszakai harcot a második világháború előtti időben rendkívül nehéz és kockázatos vállalkozásnak tartották, harci értékét, jelentőségét nem tekintették számottevőnek. Az első világháború éveiben több ízben sor került éjszakai harc megvívására, eredményei nem voltak jelentősek. A hadvezetés ugyanis még nem rendelkezett olyan technikai eszközökkel, amelyek lehetővé tették volna a korlátozott látási viszonyok előnyeinek kihasználását. Ez a helyzet a harmincas évek technikai fejlődése következtében radikálisan megváltozott. Ennek eredményeként a második világháború éveiben már valamennyi hadszíntéren sikeresen folytak éjszakai harcok.
A nagy honvédő háború tapasztalatai bizonyítják, hogy a harcot éjjel-nappal folytatni kell. A támadó hadműveletek, különösen a háború második időszakában a megszakítás nélküli harctevékenységeket nemcsak lehetővé tették, hanem meg is követelték. Az éjszakát a csapatok mozgatásán, a csapásmérő csoportosítások létrehozásán kívül, adott esetben támadás megkezdésére is felhasználták. A támadó csapatok sok esetben tovább fejlesztették a nappal elért sikereket, üldözték az ellenséget és kialakították a rejtett manővernek, az ellenség bekerítésének és megsemmisítésének feltételeit. A nappal és éjszaka megszakítás nélkül vívott harcot többek között az a törekvés hozta létre, hogy a támadók a védő ellenséget megfosszák annak lehetőségétől, hogy a védelme mélységében újabb, szervezett ellenállást készítsen elő, megelőzzék abban, hogy a mélységből előrevont tartalékaival, illetve az arcvonalból kivont erőivel kedvező terepszakaszokat szálljon meg.
A szocialista hadtudomány, felhasználva a nagy honvédő háború gazdag tapasztalatait és a fegyveres küzdelem háború utáni fejlődésének irányait, nagy jelentőséget tulajdonit a csapatok éjszakai tevékenységének. Az új harceszközök, a tömegpusztító fegyverek, a harckocsik, a páncélozott harcjárművek alkalmazása, valamint a csapatoknak rádiólokációs és éjjellátó eszközökkel történő felszerelése az aktív éjszakai tevékenységek lehetőségét jelentősen megnövelte.