Keresés

Birgit Nilsson minden idők egyik legjelentősebb énekesnője volt, olyan művész, amilyen nem sok születik egy évszázadban. Azon kevesek közé tartozik, akikről elmondható, hogy új fejezetet nyitottak az operaéneklés történetében. Szerencsés helyen és időben, ideális körülmények között indult a karrierje: a második világháború utáni Stockholm nemcsak egy kiváló hazai erőkből álló, biztos kézzel vezetett operai együttesnek adott otthont, de számos világhírű vendégkarmester is ellátogatott a svéd fővárosba. Innen indulva Nilsson a világ összes jelentős operaszínpadára eljutott, a korszak legnagyobb Turandotjai, Saloméi és Izoldái között tartották számon. Wagner-énekesnőként főszereplője volt a Bayreuthi Ünnepi Játékok világháború utáni újjászületésének, az "Új Bayreuth" kísérletező időszakának, és részese lett a 20. század egyik legjelentősebb operai hangfelvétel-sorozatának, A nibelung gyűrűje Solti György által vezényelt produkciójának. Az operajátszás-történet egyik aranykorában volt világsztár, olyan korszakban, amelyben - az ő szavaival élve - "kész botránynak" számított, ha egy felvonás végén csak háromszor tapsolták ki a szereplőket a függöny elé.
Önéletrajzában - mely megjelenése után egy évvel díjat nyert a humoráért - jókedvűen, elragadó stílusban mesél gyerekkoráról, tanulmányairól, pályakezdő éveiről, nagy sikereiről, hangfelvételeiről, rajongóiról és első számú rajongójáról: a férjéről. Szinte mindent megtudunk, amire egy operarajongó kíváncsi lehet: háttérinformációkat a világ nagy operaházairól és azok igazgatóiról, személyes történeteket nagy énekesekről és karmesterekről, első kézből értesülhetünk megmosolyogtató színpadi csínyekről és kínos operai bakikról. Nilsson szakértőként ír az éneklésről, az énektanításról, operákról, operarendezésről, s az operarajongók és a szakmabeliek egyaránt sokat tanulhatnak abból, ahogy legkedvesebb szerepeit részletesebben is elemzi. De ugyanilyen szívesen mesél a hobbijairól, ételekről, árverésekről, ékszerekről, mindarról, ami az ő életét körülvette. S teszi mindezt félreismerhetetlen stílusában, melyben végig jelen van a saját hivatása - ahogy ő maga mondja: "opera az életem."

Ez az inkább szociológiai mint történeti felfogású munka a következő címet kívánná, ha nem volna igen hosszú: "A XIX. századi román civilizáció kialakulásának folyamata". Minthogy a "Műbírálataim" című sorozatban kerül kiadásra, a munkát a következő három önálló kötetre kellett osztanom:
1. A forradalmi erők
2. A reakciós erők
3. A román civilizáció kialakulásának törvényei.

Rostoványi Zsolt professzor, Közel-Kelet szakértő új könyvében a palesztin-izraeli kapcsolatok történetét és jelenét vizsgálja. Az elemzést a bibliai időkbe visszanyúlva, "Ábrahám fiai"-nál kezdi, részletesen bemutatva a "Szentföldet", Palesztinát, a zsidó honfoglalástól az iszlám hódítás koráig. Szót ejt az iszlám és a zsidók kapcsolatáról, a judoizmus és az iszlám mitikus színhelyéről. A következőkben a diaszpórával, a zsidóság szétszóródásával foglalkozik, felvetve a kérdést: létezik-e zsidó civilizáció? Ezután - Theodor Herzl és a korai teoretikusok munkássága nyomán - a cionizmus problémájára tér át, eljutva a 20. század első feléig, Palesztina brit megszállásáig. Nyomon követhetjük, miként alakult meg Izrael állam, és ezzel együtt hogyan bontakozott ki a palesztin nemzeti mozgalom. Kitér az arab-izraeli háborúkra, a hatvanas évek különféle békeszerződéseire, béketerveire. A szemben álló felek részletes jellemzésénél kényes témák is szóba kerülnek: így a szélsőséges zsidó radikalizmus vagy a palesztin mozgalom megosztottsága. Mindezeket a jelenségeket a szerző szervesen beilleszti a nemzetközi folyamatokba, jellemezve a nagyhatalmaknak a közelkeleti folyamatokban játszott szerepét, az USA-nak a térségben folytatott politikáját vagy az Európai Unió és a Közel-Kelet viszonyát. Vizsgálódásában eljut egészen napjainkig, feltéve a kérdést: hogyan tovább, van-e megoldás a palesztin-izraeli (és egyáltalán a közel-keleti) válság rendezésére? Az elemzés egész sor problémát vet fel: Jeruzsálem státusát, a menekültkérdést, a zsidó telepek helyzetét, a gazdaság állapotát stb. Vajon eljön-e valaha az az idő amikor a közel-keleti válságról már múlt időben beszélhetünk? Könyvének záró részében ennek megválaszoIására tesz kísérletet a szerző. Munkájában számos dokumentumot közöl, hatalmas szakirodalommal dolgozva fel a témát. A kötetet több térkép teszi szemléletessé.

Gary Gilmour bűnös. Kétszeres rablógyilkos. Pár nap múlva kivégzik. A harmincöt éves amerikai férfi élete java részét börtönökben töltötte. Legutolsó szabadulása alkalmával beleszeret a hasonlóan hányatott életű Nicole-ba, de a sors nem kegyes hozzájuk, szerelmük nem tart örökké. Gary végső elkeseredésében egy alkoholos ámokfutás során két rablógyilkosságot követ el... Norman Mailer a megtörtént eseményen alapuló regényben az emberi esendőséget, az élethez és a boldogsághoz való ragaszkodást, a bűn és erény harcát írja meg torokszorító hitelességgel. Egy második világháborús történettel, a Meztelenek és holtakkal - sokak szemében a valaha volt legjobb háborús regénnyel - indult Norman Mailer nagyszabású írói pályája. Két emberöltő – káprázatos mesterművek, viharos pálya, látványos köz- és talán még látványosabb magánélet, nagy bukások és harsány sikerek jellemezték életét. A hóhér dala Mailer talán legfontosabb tényregénye, mellyel világhírű lett.

Párizstól távol, Provence-hoz közelebb, a Lot folyó völgyében rejtőzik Les Arques, egy dombtetőn gubbasztó, 159 lakosú isten háta mögötti francia falucska. A modern kor hatásaitól alig érintett településre is az elnéptelenedés várt, ám egy halott szobrász emléke és hagyatéka elindította a túlélésért vívott harcot. A történet erről a különleges, vadregényes vidékről, a csodabogár művész, Zadkine sorsáról, az itt élő emberek leleményességéről, és mindenekelőtt Jacques Ratier-ról, a híres séfről és feleségéről, Noëlle-ről szól, akik létrehozták a község egyetlen működő vállalkozását, egy virágzó éttermet, amely Les Arques jövőjének legfőbb biztosítéka. Bár e táj természeti adottságai mostohábbak, mint a tengerparti településeké, azonban gasztronómiája bátran versenyre kelhet a híres Provence-i konyhával. A könyvnek különös bájt kölcsönöz az amerikai szerző látásmódja, amint rácsodálkozik az európai ember számára magától értetődő dolgokra. Sanders eredeti szándéka az volt, hogy feltárja egy francia étterem működésének belső titkait, de végül sokkal gazdagabb világba botlott. A Sanders család személyes élményein keresztül ismerhetjük meg a francia étkezési kultúra, konyha, vidéki életforma gazdag és izgalmas hagyományait, a falu és a környék történetét. Hétpecsétes titkokat fedezünk fel a szerző társaságában, a többi között, hogy miként állítják elő a híres foie gras-t, azaz a hízott liba- és kacsamájat, vagy hogyan kutatják fel a szarvasgombát a termőhelyén. Sok érdekes dolgot tudunk meg, miközben meghallgatjuk, amint egy séf a Michelin csillagok körüli kétségeiről vall, vagy amikor egy vaddisznóvadászat után, konyhaasztal mellett üldögélve rájövünk, hogy a paraszti tudás és bölcsesség mindennek a mozgatója. Mire az izgalmas, olvasmányos kötet második fejezetéig eljutunk, már kiderül, hogy Les Arques-ban az élet minden, csak nem unalmas. A könyv megérdemelten lett nemzetközi bestseller.

Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény XI. fejezete az erdőgazdálkodásban a műszaki fejlesztést a következőkben szabja meg:
"Az erdőgazdálkodásban a termelékenység növelése, a munka megkönnyítése, a nehéz és veszélyes fizikai munka megszüntetése érdekében - a gazdaságosság szem előtt tartásával - a legfejlettebb technika alkalmazására és a korszerű termelési eljárások bevezetésére kell törekedni."
Törvényünk a műszaki fejlesztést az erdőgazdálkodásban tehát hármas cél elérésében jelöli meg. A műszaki fejlesztés célja a termelékenység növelése, hogy eleget tegyünk törvényünk más helyen kimondott parancsának, éspedig annak, hogy a meglevő erdő korszerű kezelése, az új erdőtelepítések és a fásítások révén az ország élőfakészlete tovább növekedjék, a népgazdaság és a lakosság több, jobb és olcsóbb fához jusson. Célja a műszaki fejlesztésnek az is, hogy társadalmunk legfőbb értéke, az ember érdekében megkönnyítsük a munkát, és végül hogy fokozatosan szüntessük meg a nehéz és veszélyes fizikai munkát.
Nem lehet vitás, hogy ezeknek a céloknak az eléréséhez, vagyis törvényünk határozott parancsának helyes végrehajtásához vezető utak között egyik legfontosabb a gépesítés fejlesztése.
Éppen ezért a gépesítés jelentőségét erdőgazdálkodásunkban elméleti és gyakorlati síkon egyaránt tovább kell fokoznunk.
Modern erdőgazdálkodás, erdőművelés, a kitűzött terveknek időre való elvégzése számtalan viszonylatban el sem képzelhető ma már megfelelő gépesítés nélkül. Gépesítéssel nem egy olyan tényező akadályozó hatását tudjuk kiküszöbölni, melyek egyébként befolyásunktól függetlenek. Gondolok itt elsősorban az időjárás kiszámíthatatlan viszontagságaiból eredő hátráltatásokra.
Törvényünk előírja azt is, hogy: „A műszaki fejlesztést a szervezett tudományos kutató munka eredményei és a nemzetközi tapasztalatok gyakorlati felhasználásával is elő kell segíteni." Ezért a Gépesítési Útmutatót megfelelő kísérletek eredményeire, továbbá a gyakorlatban szerzett műszaki tapasztalatokra alapozva kutatóink és szakembereink közreműködésével készítettük el.
A Gépesítési Útmutatót azzal az utasítással adom az erdőgazdasági dolgozók kezébe, hogy iparkodjanak az itt közölt anyagot mielőbb és jól elsajátítani, hogy ismereteiket munkájukban is hasznosíthassák. Remélem, hogy a mutató anyagának helyes elsajátítása eredményeképpen a dolgozókra bízott gépek üzembiztonsága fokozódni fog és élettartamuk is megnövekszik majd. Végül nem utolsó sorban remélem, hogy az Útmutató helyes gyakorlati alkalmazása folytán a baleseti veszélyek is jelentősen csökkenni fognak.
Végül felhívom az erdőgazdaságok vezetőit, hogy a korábban kiadott összefoglaló szakmai utasításokhoz hasonlóan mielőbb gondoskodjanak a Gépesítési Útmutató anyagának szervezett oktatásáról.
Budapest, 1962. március 22-én.
Dr. Balassa Gyula
az Országos Erdészeti Főigazgatóság
vezetője. 

Rainer Maria Rilke (1875 - 1926)

"Német költő, akinek neve a világot már régen bejárta. Magyarul igen sok verse jelent meg. Prózai írásai közül jelen kötete a legérettebb és legszebb."

Táncos Csuda Mózsi kalandjai Erdély visszacsatolásakor kezdődnek, a katonaságnál folytatódnak s a háborús megpróbáltatások után - a hegylakó népek ősi türelmével - várt és a tavaszi megújulást remélő hétköznapokkal zárulnak; "Mert Isten, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek."

Mi a bőgés? Pontosabban, melyik az a bőgés, ami kihallatszik a csorda hangzavarából? Mert a csordában lassan már minden tehén lila. Már nem biztos, hogy nagy ötlet egyszerűen lilának lenni. A Seth Godin által vezetett 33-ak csoportjának tagjai - modern üzleti, marketing és értékesítési könyvek legismertebb, legsikeresebb szerzői - közösen jegyzik ezt a jó humorú, friss szellemű könyvet, amelyet úgy is nevezhetnénk: sziporkázó ötletgyűjtemény.