Keresés

A mintegy 1036 műremek színes reprodukcióját tartalmazó kötet művészettörténeti korszakonként és időbeli egymásutánban szemlélteti a különböző művészettörténeti összefüggéseket, az egyes korszakok stílussajátosságait, a különböző korok és népek művészetének tárgyköreit. Nem minden iskolában áll rendelkezésre a művészettörténet egészét átfogó kép- vagy diatár, nem szólva más szemléltető technikai eszközökről. A képkötet ezt a hiányt igyekszik pótolni. Segítségével a diákok önállóan tanulmányozhatják az adott korhoz tartozó műalkotásokat és stílusjegyeiket.

Gondolta volna, kedves Olvasó, hogy aki régen Zsákbamacskát vett, az valójában malacot szeretett volna vásárolni? Tudja, hogy míg nyelvünkben a szelíd, galamblelkű ember a légynek se tud ártani, az angolban ugyanezt úgy fejezik ki, hogy az illető nem tudná egy libának se mondani, hogy "búh"? Érdekli, miért nevezik az angolok fehér elefántnak a haszontalant, de drága ajándékot, vagy milyen anekdota fűződik a nyúlszáj kifejezéshez? Mindezekre választ kaphat ebből a rendkívül olvasmányos és szórakoztató könyvből, mely különböző népek állatneveket tartalmazó szóláskincsét hasonlítja össze, bemutatva a kifejezések művelődéstörténeti hátterét is.

A tíz esztendeje elhunyt Mensáros László halála előtt egy újabb nagyhatású irodalmi estre készülődött, amelynek szerkesztői példánya alapján állítottuk össze a kötetet. Az Önéletrajz helyett alcímet viselő kötetGoethe, Schiller, Thomas Mann, József Attila, Arany János, Tolsztoj, Illyés Gyula, Shakespeare, Heisenberg, Radnóti és még sok más idézettel ad hiteles képet a felejthetetlen művész életéről, és elgondolkodtat a sajátunkról.

Részlet a könyvből:
"Abban a küzdelemben, melyet a "formájában nemzeti, tartalmában szocialista" új irodalomért, művészetért folytatunk, erőnk egyik főforrása népi-nemzeti irodalmunk nagy hagyatéka. És bár a magyar lírai örökség jóval gazdagabb a prózainál, ez a tény csak még inkább arra ösztönözzön bennünket, hogy újból meg újból kezünkbe vegyük regényíróink, elbeszélőink írásait, keressük ki és adjuk át népünknek mindazt, ami emberségre, szabadságra, a nép, a haza iránti hűségre nevel.
Ahogy a magyar költészet ismerete nem merülhet ki a legnagyobbak: Petőfi, Ady, József Attila ismeretében, úgy a magyar szépprózai örökség feltárása sem állhat meg Jókai, Mikszáth, Móricz regényeinél.
Móra Ferenc népies elbeszélés mikszáthi hagyományainak folytatója. Tömörkény írásaiban több az erő, életteljesebb az ábrázolás, Tolnai Lajoséban több az erkölcsi bátorság, a realista társadalmi probléma. Móra jelentőségét elbeszélésének népies jellegében, előbeszéddel rokon elevenségében, ízes, szép nyelvében és népszeretet lírai hangjaiban kell megtalálnunk."

Ennek a könyvnek eredetileg csak egyetlen olvasója volt: Joszif V. Sztálin. Miután ő áttanulmányozta e dossziét, az több mint ötven évre elsüllyedt az orosz archívumokban. Alig hatvan évvel a második világháború befejezése után az orosz archívumokból szenzációs dokumentum került elő: A Hitler-dosszié, ami Otto Günsche és Heinz Linge személyes visszaemlékezéseit tartalmazza, melyeket 1948-49-ben szovjet fogságban, az NKVD felügyelete alatt vetettek papírra. A két férfi SS-tisztként hosszú éveket töltött Hitler közvetlen környezetében, nap mint nap tanúi voltak a történéseknek. Tömény, eseményekben gazdag leírásaik nem csupán Hitler politikájával és hadvezetésével kapcsolatban tartalmaznak számos, eddig ismeretlen részletet, de a Führer környezetének mindennapjait is kendőzetlen hitelességgel ábrázolják. A kötetet a közreadók bőséges, eredeti képanyaggal egészítették ki, a térképeken jól nyomon követhetők a keleti és a nyugati hadszíntér történései. Kétség nem fér hozzá, hogy A Hitler-dosszié egyike a Harmadik Birodalomra vonatkozó, legimpozánsabb történeti forrásmunkáknak.

Az emberi elme a világ egyik legcsodálatosabb jelensége - de egyben a legkiismerhetetlenebbek egyike is. Ezzel a könyvvel eloszlathatja a homályt sok hihetetlen jelenség körül. Szakértő szerzőink irányításával nyomon követheti a gondolatok és érzelmek születését, tanulmányozhatja az emberi agyat, sőt a könyv bevezeti Önt az érzékelés birodalmába is. Szórakoztató tesztek, fejtörők és híres emberekről szóló esettanulmányok olyan területekre vezetik, melyeket a tudomány is csak most kezd felfedezni.

A regény a zsidó-magyar együttélés huszadik századi történetét jeleníti meg. Egy alföldi félárva parasztfiú és egy felvidéki, zsidó származású lány tragikus szerelme és a nagy, történelmi sorfordító események (1944 és 1956) drámai pillanatai kapcsolódnak össze ebben filmszerű, remekül pergő kalandregényben.

"Ekkor a szintén ritmikusan, vagy inkább eltökélten folyamatosan körbe-körbe tekintgető Hitler pillantása ráesett a konyhai csapóajtóban összezsúfolódott fehérruhásokra, egészen pontosan Fanni arcára. Hideg szemeinek pillantását irtózatos energiával összpontosítva, szinte kényszerítette a lányt, hogy visszanézzen, sőt, hogy pillanatokig ne is moccanjon még a szemgolyója se. Miután ezt elérte, röviden összefoglalta azt, ami még hátravolt. - Legyenek nyugodtak! Egyszer, nem olyan soká, hatalomra kerülünk, és bevezetjük az egészséges kosztot! Sok nyerssel! A kémiai folyamatok kultúrbetegségeivel a táplálkozás forradalmát állítjuk szembe! Elhallgatott, biccentett, és kisétált a Tökfőzelékből. Az ajtóból még visszanézett. - A varangy elfajult béka – mondta. - Ki tudja, mit eszik. Biztosan olyasvalamit, ami nem esik jól neki."

Orosz népmesék Igor Jersov és Kszenyija Jersova rajzaival.

Kr. u. 79. augusztus 24-én kitört a Vezúv, amely elpusztította Pompeji városát. A város a Vezúv lábánál, egy lávatalapzaton épült. Gazdasági és politikai fejlődését jelentősen befolyásolták a Nápolyi-öbölben megtelepülő görögök. A görög művészet hatása néhány templomban, valamint néhány helyiség díszítésében és részben magán a várost körülvevő falon ismerhető fel. Rövid ideig az etruszkok is birtokolták, illetve a szamniszok. A Vezúv kitörése pusztította el 79-ben. Hatalmas hamu- és lapillitömeg lepte be a várost, teljesen eltemetve azt.
Alábbi kötet Pompeji városát, történelmét és főbb épületeit mutatja be.

Londonban a brit rendőrség újonnan felállított egysége négy döglött ügyet kap: a kiváló főfelügyelő, William Warwick vezetésével meg kell oldaniuk az évek óta lezáratlan nyomozásokat.

Az új feladatra készülve William jól megérdemelt pihenését tölti egy New Yorkba tartó luxushajón – vagyis töltené, csakhogy az útja során haláleset történik. Az áldozat a hajótársaság dúsgazdag tulajdonosa, akinek a pozíciójára több családtagja is áhítozik.
Az idős férfi látszólag szívrohamban veszítette életét, ám William ebben nem olyan biztos, a halálával pedig többen is jól járnának. Az örökösök minél hamarabb lezárnák a tragikus esetet azzal, hogy a tengeren eltemetik az elhunytat – csakhogy ezzel örökre elveszne minden bizonyíték is. Williamet szorítja hát az idő, hogy az óceán közepén, mindentől távol, a rendőrség eszközei nélkül megoldja az ügyet.

Délután 3 óra múlt. Negyven fok meleg. A zenészek belevágnak. Visszhangzik nemcsak az udvar, de az egész környék, a hegyoldal, távolabb az erdő, talán az ide nem látszó Dunánál is hallják.
Egy fiú, valahol a negyedik sorban az első élesebb döbütésre égnek löki mind a két karját. Aprókat mozdulnak ritmusra a testek.

A Duna tévés esszékre épülő Beavatás-sorozat IX. kötete Czakó Gábor lelki tapasztalatainak gyűjteménye: az imádságról, Jézusról, a Megváltó és az ember kapcsolatáról - végső fokon valódi sorsunkról. A beleéléssel készült elmélkedések fölfejtik az Evangélium parányi részleteibe rejtett számos üzenetét. Az egybeszerkesztett írások kisebb része megjelent Titkos könyv címmel, ám e kötet mára hozzáférhetetlenné vált.