Keresés

Beszélgetések a Szentföldről, irodalomról, életről

Tevegelő beduin - Esterházy; öreg Dávid király - Konrád; jeruzsálemi ősi szellemek - Spiró.

Marianna D. Birnbaum izgalmas kérdései mindezekre és más különös pillanatokra derítenek fényt, vonnak párhuzamot és tesznek különbséget e három irodalmi ikon között, úgy, hogy a történetmesélések közben az írók - e kötet főszereplői - közelebb engedik magukhoz az olvasót. Megosztják gondolataikat a zsidóságról, a magyar–izraeli hasonlóságról, a világszemlélet és érték fontosságáról, választ adnak arra, hogyan lehetünk egy kultúra egyszerre külső és belső szemlélői.
Egy üdvözlőkártya, melyet Esterházy, Spiró és Konrád adott postára Izraelben a szülőanyja az interjúkötetnek. S íme, a kártya ettől kezdve nemcsak eszmei értékkel bír, hanem jóval túlmutat önmagán: e szíves gesztus gondolatából fakadt az az ötlet, hogy a címzett a szerzőkkel készített interjúk nyomán kifürkéssze, milyen benyomásokkal tértek haza kedves barátai az Izraelben eltöltött négy nap után.
A három szerző mellett sétálva, miközben elhaladunk a Jaffa-kapu, majd a Hurva-zsinagóga előtt, századokon és világokon át utazhatunk, míg ismét visszatérünk saját valóságunkba, amely a könyv élményétől máris gazdagabb lett.

"Ha az életemet történetként kívánom látni (és ki ne kívánná ismerni a saját történetét, melyet aztán megnyugodva - vagy éppenséggel nyugtalanul - a sorsának nevezhet), akkor B. történetét kellene elmondanom" - írja Keserű, Kertész Imre új regényének egyik hőse.
Keserű, foglalkozására nézve irodalmi szerkesztő, megpróbálja felkutatni különös barátja, B., az író utolsó, eltűntnek hitt regényét. Annál is inkább, mert B. éppen a rendszerváltás idején, 1990-ben öngyilkosságot követ el. Mi motiválja végzetes tettét? Demonstráció? Rezignáció? Hagyatékban maradt drámájában ugyanis B. kísérteties előrelátással megírja Keserű és baráti köre jövőjét. Azt, hogy hogyan csúszik ki majd kezükből a saját életük, s hogyan válik "úgynevezett valósággá" mindaz, amit egykor kétségbevonhatatlan valóságnak, az életüknek hittek. Lényegében: hogy hogyan válnak a rendszerváltással véget ért negyven év túlélőivé, mint ahogyan ő, B. is csak képtelen auschwitzi születésének véletlen túlélője.
Mi sem érthetőbb, mint hogy Keserű valósággal beleássa magát B., az ő - Keserű - számára annyira fontos, szinte példaszerű életébe: mániákusan igyekszik megérteni B. sorsát, szerelmi életét, halálának okát és körülményeit.
A Felszámolás tehát "nyomkeresés" is: nyomozás egy eltűnt kézirat és tűnőfélben lévő életek után. Egyúttal úgy tűnik, hogy bezárul az alkotó kör, amelyet Kertész Imre maga köré meghúzott: ha a Sorstalanság, A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért után eddig trilógiáról beszéltünk, az új mű, a Felszámolás ezt a sort most tetralógiává egészíti ki.

Ez a könyv mindenkinek szól, s ez a megállapítás egyben azt is jelenti, hogy a legkülönbözőbb kérdésektől tartalmaz rövid és könnyen érthető felvilágosítást. A széles olvasókörre tekintettel fokozott nyomatékot kaptak a sport, színház, filmművészet, az újságokban szereplő politikai, földrajzi, gazdasági, technikai adatok és fogalmak.
A lexikonoknak millió olvasójuk van. Ezek két csoportot alkotnak. Az egyikbe azok tartoznak, akik rövid felvilágosítást keresnek egy felmerült kérdésben. Ezeket az olvasókat igyekszünk itt kielégíteni. A másik csoport tagjai viszont iránymutatást keresnek arra vonatkozóan, merre induljanak behatóbb tájékozódásért az őket foglalkoztató problémával kapcsolatban. Ez utóbbi olvasók érdekében lexikonunk címrendszerét összehangoltuk az Új Magyar Lexikonéval, amelynek világnézeti felfogását is követtük. 

A K. dosszié "önéletrajz két hangra": regényes párbeszéd Kertész Imre életéről - szüleiről, szerelmeiről -, pályájáról - a szellemi szabadság kivívásáról - és arról, hogyan függ össze a saját élete hőseinek sorsával, az élet az irodalommal.
E páratlanul személyes könyvből megtudhatjuk, e kettő szétválasztása nem is olyan egyértelmű. Meddig valóság és honnan fikció? Szolgálhat-e az irodalom tárgyául az egyénileg megélt borzalom és boldogság, és mennyiben tartozik ez az "egyéni" mindnyájunkra, akik olvasunk - akik őt olvassuk? Milyen korban nőtt fel, milyen másikban lett íróvá? Mennyiben befolyásolták e korok és légkörök műveit, mennyi szivárgott be mindebből regényeibe, novelláiba, nem is beszélve a főhősök vonásairól: Köves Gyuriéról, az Öregéről vagy K.-éről.
"Egészében véve, én a derű pártján állok" - mondja az író. Ez a derű hatja át a K. dossziét, amely ugyanolyan "botrányos", mint Kertész Imre egész életműve.

"Megkérhetném hogy lépjen közelebb a hölgyhöz. Konstatálja, hogy a háromszög szögeinek összege száznyolcvan fok és egyszersmint konstatálja, hogy a világban igazság van. A rendszer működik és a rendszer igaz. Van igazság és megismerhető."

A természet lélegzetelállítóan szép, hihetetlenül izgalmas,végtelenül fondorlatos. A rendkívül igényes kivitelezésű kötet 1000 olyan természeti csodát mutat be, amelyek Önt is ámulatba ejtik. Kövessen szemmel egy villámcsapást, ahogy egész a földig cikázik.Meneküljön egy húsevô növény elôl, amint éppen be akarja kapni. Fejtse meg a delfinek párbeszédét.Csodálkozzon rá arra a világra, amelyet ugyan minden nap lát, de így még sohasem vehetett szemügyre.

A szerző hajdani ajánlása ma is helytálló: "Kezdők és haladók, hagyománytisztelők és forradalmárok, szegények és gazdagok, egészségesek és diétások mind nagy haszonnal forgathatják e kötet lapjait s kellemes ismeretséget köthetnek a konyhaművészet legmodernebb újdonságaival is." Ínyesmester néven lett Magyar Elek, a fehér asztal örömeinek és a konyha gondjainak egyik legismertebb szakembere. Fejezetek az ínyesmesterség köréből címmel 1928-tól a reggeli lapban, a Pesti Naplóban minden vasárnap egy teljes újságoldalon jelentek meg gasztronómiai írásai. A Pesti Naplóban közölt írásainak első néhány évi terméséből született meg Az Ínyesmester szakácskönyve (1932). Ezt hamarosan követte Az Ínyesmester 1000 új receptje (1935), melynek néhány fejezetével kiegészítve kerül ez az irodalmi szakácskönyv újra meg újra az olvasók elé.