Keresés

Ez a mű mindazt a sokrétű ismeretanyagot tartalmazza, ami szeszfőzde üzemeltetésével kapcsolatban szakmai, jogi, gazdasági téren felmerülhet.

A szerzők ismertetik a gyümölcsszeszipar alapanyagait, majd részletesen bemutatják az egyes műveleteket: a cefre erjesztését, a lepárlást, a befejező gyártási műveleteket. Tárgyalják a vizsgálati módszereket, foglalkoznak a szeszfőzdék karbantartásával, energia- és vízgazdálkodásával.

Ebben az összefoglaló jellegű munkában szeretném bemutatni a magyarországi délszláv, magyar, román, ruszin, valamint az igen kis létszámú szlovák görög katolikusok történetét. Előre kell bocsátanom, hogy a magyarországi görög katolikusoknak egységes egyháztörténetük nincs. Kezdetben hazánk területén csak magyar görög katolikusok éltek, majd megindult a keleti szertartású népcsoportok bevándorlása. Ezek különböző időben érkeztek, különböző helyeken telepedtek le, fejlődésük egyházi szempontból is független volt egymástól, érthető tehát, hogy közülük mindegyiknek külön egyháztörténete van. A keleti szertartású magyarság a bevándorolt román, vagy ruszin közösségekhez csatlakozott és nagyon sokáig az ő sorsukban osztozott. Munkámban előbb ismertetem a magyarországi keleti szertartású keresztények helyzetét, majd az egyházi unió megvalósulását, végül pedig külön-külön bemutatom minden egyes egyházmegye történetét. Minden részletkérdésre nem térhettem ki. így nem foglalkoztam az egyházi képzőművészettel s csak érintettem az egyházi irodalmat, a kiemelkedő személyiségeket pedig a készülő Katolikus Lexikon örökíti meg. Azt is előre kell bocsátanom, hogy ebbe a munkába beledolgoztam „A görög katolikus magyarság története" című könyvem minden jelentős részét. A magyarországi görög katolikusok történetét négy korszakra oszthatjuk: I. A vándorlás során a kialakuló magyarság megismerkedett a keleti kereszténységgel. A honfoglalás után, a X. század közepén egyes magyar vezérek Bizáncban megkeresztelkedtek, majd a bizánci egyház szerzetesei megkezdték őseink megtérítését. A térítést azonban a nyugati egyház papjai fejezik be, mert Géza fejedelem politikai okokból Nyugatról kért hittérítőket, István király pedig az ország egységének érdekében kizárólag latin szertartású egyházmegyéket szervezett.

"...De a háborúnak nincs vége, és a Madridban meghaltak nem hajlandók sírjukban nyugodni. Ugyanazok az emberek ők, akik az utcákon tüntetnek Spanyolország minden városában ezekben a napokban. Azok a diákok, munkások, sőt lelkészek, akik egykor majd visszakövetelik országukat. Nem bűnbánóak; nem vezekelnek, még nem >>váltotta meg<< őket a harminchat év kemény munka."

A "nagy mesemondó" több mint száz éve, 1869-ben írta ezt a regényt, az 1848-as magyar szabadságharc hőskölteményét. Nagy művészi erőkkel ábrázolja a gigászi küzdelem tömegjeleneteit: gyűléseket, forradalmi pillanatokat, csatákat. Budavár ostromát, és bemutatja az egyes emberek válaszát a nagy idők szavára, az önfeláldozó küzdelemtől a meghunyászkodáson át az aljas árulásig. Hőskölteményét azonban népmesék módján szövi az író, voltaképpen három fiútestvér történetét olvassuk, közülük a legfiatalabb, a legkisebb és a leggyengébb adja a legnagyszerűbb példát a szinte emberfeletti hősiességről. A regény minden sorát a hazaszeretet és az erkölcsi nagyság iránti lelkesedés fűti.

Danielle Steel lebilincselő regényében egy természeti katasztrófa hozza közel egymáshoz a szomszédokat. Találkozásuk olyan eseményeket indít el, amelyek során titkok tárulnak fel, kapcsolatok szakadnak meg, és idegenek között kovácsolódnak új, erős kötelékek.

Meredith White egykoron Hollywood ünnepelt sztárja volt, de egy személyes tragédiát követően elzárkózott a világ elől, San Franciscó-i kastélyában rejtőzött el.
Amikor egy pusztító földrengés káoszba sodorja a várost, Meredith a házába invitálja átmenetileg hajléktalanná vált szomszédjait - és gyógyulása ezzel megkezdődik. A köztiszteletben álló, ám titokban kegyetlen orvos. A gyönyörű fiatal nő, akit dúsgazdag barátja csak játékszernek tekint. A virtuóz koncertzongorista, aki már elmúlt nyolcvanéves. Mindnyájuknak megvan a maga története és féltve őrzött titka.
Kapcsolatai mélyülésével Meredith új megvilágításban látja saját elszigeteltsége éveit. És ahogy mindannyian elkezdik újraépíteni az életüket, megértik, hogy a bajból is születhetnek jó dolgok, és hogy az életünk egy pillanat alatt a feje tetejére állhat ugyan, de a nagylelkűségből, a szeretetből és a bátorságból fakadó cselekedeteknél nem létezik hatalmasabb erő.

Amikor kipattant a brit királyi herceg és az amerikai színésznő románcának híre, a világ szinte csak rájuk figyelt, a média fokozott érdeklődéssel követte az eseményeket. Ám hiába olvashattuk folyamatosan a sussexi herceggel és hercegnével kapcsolatos címlapsztorikat - eljegyzésükről, esküvőjükről, Archie fiuk születéséről, majd arról a példátlan döntésükről, hogy szakítanak a királyi udvarral -, kevesen ismerik Harry és Meghan igaz történetét.

A szabadság nyomában révén most először tekinthetünk a szalagcímek mögé, feltárva Harry és Meghan közös életét, eloszlatva a sok pletykát és félreértést, melyekkel a párnak meg kellett küzdenie. Omid Scobie és Carolyn Durand a brit királyi család programjairól tudósító újságírócsapat tagja, így náluk jobban kevesen ismerhetik a fiatal pár életét.

Scobie és Durand interjúkat készítettek a párhoz legközelebb álló emberekkel, így A szabadság nyomában egyedülállóan őszinte, közeli és lefegyverző portré egy magabiztos, befolyásos, forradalmi gondolkodású párról, akik nem féltek szakítani a hagyományokkal. Elhatározták, hogy a reflektorfénytől távolabb fognak élni, és az egész világon egyedülálló humanitárius örökséget hagynak hátra.

Mit ír az illír? Rólunk. E szavakkal játszottam, midőn Sokcsevits Dénes tanáros eleganciával asztalomra tette eme könyv kéziratát. A pécsi és a zágrábi egyetemen tanító szorgos ingázó kutató-történész, horvát-magyar identitásával karöltve papírra vetette közös múltunk egymásra néző jellemzőit. Tudományos alapossága tovább specializálódott; hogyan láttak, néztek, értékeltek a horvátok minket, magyarokat. Évszázadokon át. Kissé bűntudattal is olvashatjuk a levéltárakból előkotort dokumentumokat, de néha azért lesújthat véleményünk is…, hogy azért igaztalan is volt a minket ért vád. A több száz éves szomszédság, a történelem csalafintasága és a horvátokra és ránk is jellemző néha túlzott nemzeti érzelgősség – hogy finomkodóan fogalmazzak– viszályossá fagyasztotta a két gyakran egymásra utalt nép kapcsolatát. A viszonosság mindig oda-vissza értendő. Így vagyunk a lakószomszédainkkal is, nem? Hol jóban, hol rosszban, hol tartózkodóan. Mondják, hogy legjobb a három méteres távolság. A színtelen semlegesség sem hasznos, mert a bajbakerült akkor jószomszédi segítség nélkül marad, mint ahogy elképesztő viszonyt is gerjeszthet a harag és a düh. Eme olvasmányos-tudományos mű nem kommentál. Elénk teszi a dokumentumokat, –a tükröt. Ítéljünk mi, húzzuk a szánkat mi, és ha kell, akkor jólesően derüljünk. Nem árt ez a visszatekintés, különösen mostanában, midőn a fél-magyarország a horvát tengerparton nyaral. Most vajon hogy látnak –és milyennek a szomszédok minket? Azért is fontos ez a könyv, mert több tízezer magyar nemzetiségű honfitársunk él ott, akik természetesen inkább velünk azonosulnak, mint a történelem szabta hazájukkal –de ott élnek. Ott állampolgárok, s nekünk gondolni és gondoskodni illik velük kapcsolatban –a horvát nemzet önérzetének megsértése nélkül. Figyelnek minket a horvátok. Mi is Őket. Évszázadok óta. Biztosan jól esett nekik, hogy látszólagos semlegességgel segítettünk a kilencvenes évek balkáni háborújában. Talán ez az érzés még jól jöhet nekünk. S mi se emlékezzünk csak úgy Jellasicsra, ahogyan Petőfitől tanultuk. Gondoljunk közben a bécsi udvarra is. Közös császárunkra. De maradjunk inkább csak Zrínyi Miklósnál! Mindkét nép tiszteli, s mindkettőnké. Most és mindörökké.

Klebelsberg Kunó gróf v. vallás- és közoktatásügyi miniszter, Traeger Ernő dr.-nak, a gyorsírási ügyek m. kir. kormánybiztosának javaslatára 97.404/1926. számú rendeletével életbe léptette az egységes magyar gyorsírást és evvel új korszakot nyitott a magyar gyorsírás történetében. Különösen az iskolai tanításban jelentett lényeges könnyebbséget az, hogy a sok-rendszerüséggel együttjáró zavarok megszűntek, s így a tanítási eredményekben hatalmas fellendülésnek lehettünk tanúi. Karafiáth Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter 31.591/1932. számú rendeletével ugyancsak Traeger Ernő dr. kormánybiztos előterjesztésére a középiskolákban is kötelezővé tette a gyorsírás tanítását, amely eddig csak a felső kereskedelmi iskolában volt rendes tantárgy. Így most már mi sem áll útjában annak, hogy magyar nemzeti gyorsírásunk, az egységes magyar gyorsírás minden művelt magyar embernek közkincsévé váljék. 

A vállalat egy számviteles vagy egy pénzügyes számára a legegyszerűbben eszközök és források összességét jelenti. Vállalati elemzéseinkhez a kiindulópontot a mérleg fogja adni. A mérleg - adott időpontban a vállalati jövedelmet hozó eszközök, illetve a hozzá szükséges források összetételének mérlegszerű szembeállítása. Az eszközöket és forrásokat úgy is szokás definiálni, hogy
• ha már megvan a szükséges pénzeszköz, mibe fektessem (eszközoldal);
• ha már megvan az adott befektetési cél honnan teremtsem elő a szükséges pénzállományt (forrásoldal). A vállalati pénzügyi döntéseket a fentiek alapján két nagy csoportra bontjuk: beruházási és finanszírozási döntésekre. (A finanszírozási döntéseken belül a későbbiekben az osztalékpolitikai döntéseket is megemlítjük.) A vállalati pénzügyeknek sokrétű a feladata:
• megkeresi azokat a tényezőket, amelyek a vállalat különböző eszközeinek és forrásainak piaci értékét meghatározzák,
• megmagyarázza azt a folyamatot, amelynek során ez az érték kialakul, s mindezt a pénzügyi döntések hozóinak segédeszközül kínálja, • segít kiválasztani a beruházásra érdemes eszközöket,
• megtalálja az optimális finanszírozási formát,
• kezeli a vállalati működés során fellépő kockázatokat. A vállalat a gazdaság különféle piacaihoz kapcsolódik. A reáleszközök piacán szerzi be a működéséhez szükséges javakat, s a reáljavak piacán értékesíti termékeit, szolgáltatásait. Ez a vállalat reálszférája, ezek a reáljavak hozzák létre a forrástulajdonosok számára szétosztható pénzáramlásokat. A vállalat a pénzügyi piacokkal kerül kapcsolatba, amikor a befektetőktől szert tesz a reáljavak beszerzéséhez szükséges forrásokra. Ez a vállalat pénzügyi szférája. A vállalati reáleszközök mozgását (a reálfolyamatokat) általában pénzügyi eszközök mozgása kíséri (pénzügyi folyamatok), s ezek a pénzmozgások ellentétes irányúak a reáleszközök áramlásával. A pénzügyi folyamatok azonban nem mindig kötődnek reáljavakhoz, önálló befektetési, eszközoldali funkciót is betölthetnek.

A koncentrációs tábort is megjárt Adam Kelno, a kiváló sebész és lengyel hazafi Londonban telepedik le a háború után. Szédítő szakmai karrier előtt áll, amikor a kommunista lengyel kormány kiadatási kérelemmel fordul az angolokhoz. A vád: dr. Kelno háborús bűnös. Kelnónak sikerül bebizonyítania ártatlanságát, de a meghurcoltatások miatt családjával Borneóra költözik.
Abraham Cady, a sikeres író könyvet jelentet meg Holocaust címmel. Megtörik a felejtés és hallgatás csendje. Kelno ismét bíróság elé áll, hogy végérvényesen tisztázza magát. A per során felizzanak az indulatok, feltépődnek a régi sebek, de fény derül az igazságra...