Keresés

Holtak és utódok, családok és barátságok, eszmék és szerelmek két nemzedéke.
Závada regénye Buchbinder fényképész 1942-es életképével veszi kezdetét, és az elmúlt század ötven évét íveli át. A Jadviga párnája és a Milota után a trilógia harmadik darabja csoportkép egy történelmi korról, amely a szerző "műtermében" személyes fikcióvá, párhuzamos élettörténetekké bomlik ki és fonódik össze. Hitek és tévhitek, köz- és magánbűnök, kis és nagy hazugságok, érzékek és érzelmek iskolája ez a könyv. Úgy húz magába, mint valamely lassú örvény, s ha mélyéről végül fölenged, láthatóbbá válik ez a közös, nehéz dolog - hívjuk nemzeti múltnak-, tót, zsidó és magyar magyaroké, mindannyiunké, akik a történetet mint narrátorok, névtelen ismerősök magunknak elbeszéljük.
A fényképész utókora mi vagyunk.
"Biztosan ez fog majd Violának jutni, dőlt végig, bebújt a takaró alá, s elképzelte, hogy ezt a teret, amelyben ő kialvatlanul vacog éppen, pár óra múlva annak az asszonynak a teste fogja kitölteni. Ahogy megforult, a fejénél penészes gerincű fényképalbumokat pillantott meg fölstószolva a polcon, belelapozott az egyikbe... Talált egy letört drót-szemüvegszárat is, melynek rugós fülkampója az album gerincébe volt beakasztva. A hátsó borító alól egy paszpartura kasírozott piaci csoportkép fordult ki a takaróra, sok figurával, vitatkozásszerű jelenettel a közepén. Koren hiába bámulta, nem segíthettünk, de azt se bántuk, hogy - mint afféle ölébe hullott szökevény-képet - gondolta, eltulajdonítja. Becsúsztatta hát a válltáskájába, s bedugta mellé a szemüvegszárat is." 

Fatima az Aire-hegység északi lejtőjén fekszik, kb. 340 m magasan a tengerszint felett.
A Cabeco, Fatima környékének legismertebb és legjellegzetesebb hegycsúcsa. Tetején egy ódón szélmalom romja áll, s körülötte az év minden szakában ritka szép mezei virágok dicsőítik a fönséges Teremtőt.
Ha a zaráondok merész és felmászik a romok tetejére, leírhatatlan panorama nyílik meg előtte, középpontjában a fatimai magyar Szent István kápolnával. Mögötte emelkedik a bazilika magas tornya, s terül el a jelenési völgy, ahol már eléggé kiépült a Boldogságos Szűz új városa - a Cova da Iria - több mint félszáz szemináriumával és szerzetesházával. Tőle jobbra a régi fatimai plébániatemplom szorosan köréje zárkózó másfél tucat lakóházzal, előterében Aljustrel, a három fatimai látnok szülőházaival.
A Cabeco-hegycsúcs közvetlen közelében a Loca, az angyal megjelenésének helye s Valinhos, ahol a Szűzanya jelent meg a három gyermeknek 1917. augusztus 19-én.

Pápai Megnyilatkozások 45 - Ismertető: A római katolikus egyházfő az ötven pontba szedett, 64 oldalas „Spe Salvi” („A reményben lettünk megváltva”) kezdetű – Szent Pál Rómaiakhoz írt levelének soraiból kiinduló – enciklikában a keresztény remény jelentőségét hangsúlyozza, mint kiutat a jelenkor hitbeli válságából. Az egyházfő megállapítása szerint az ember valódi, minden csalódásnak ellenálló reménysége csak Isten lehet. Az embernek szüksége van Istenre, különben remény nélkül marad. XVI. Benedek meglátása szerint a hit jelenlegi válsága mindenekelőtt a keresztény remény válsága. Az elveszett paradicsom helyreállítását sokan ma már nem hittől, hanem a műszaki-tudományos haladástól várják. A remény így a haladásba vetett hitté válik, amelynek két alappillére az ész és a szabadság. Ezek önmagukban képesek biztosítani a tökéletes emberi közösség megvalósulását, de – mint arra a pápa rámutatott – ez csak a látszat. „Mindannyian tanúi voltunk, hogy haladás rossz kezekbe kerülve a Gonosz embertelen térhódításához vezetett.”

Tartalomjegyzék:
1. A BIOGEOGRÁFIA FOGALMA, TÁRGYKÖRE, KUTATÁSTÖRTÉNETE
1.1. Alapfogalmak
1.2. A környezeti tényezők mint a fajok elterjedésének feltételei
1.3. Flóra- és faunabirodalmak a Föld felszínén
1.4. Fiziognómiai növényföldrajzi egységek

2. A FÖLD NÖVÉNYZETI ÖVEI ÉS AZOK ÁLLATVILÁGA
2.1. A trópusi területek biomjai
2.1.1. A trópusi esőerdők biomja
2.1.2. Szavanna biom
2.1.3. A félsivatagi és sivatagi területek biomja
2.2. A mediterrán területek biomjai
2.3. Melegmérsékelt babérlombú és nedves erdők biomja
2.4. A sztyepp területek biomja
2.5. A nyáron zöld lombos erdők biomja
2.6. A boreális tűlevelű erdők biomja
2.7. A tundra területek biomja

3. A MAGASHEGYSÉGEK ÉLŐVILÁGA
3.1. A mérsékeltövi magashegységek biomja
3.2. A trópusi magashegységek biomja

4. A TENGEREK ÉLŐVILÁGA
4.1. A hideg tengerek biomja
4.2. A meleg tengerek biomja

5. A MANGROVE ERDŐSÉGEK ÉLŐVILÁGA

6. TAVAK ÉS FOLYÓVIZEK ÉLŐVILÁGA
6.1. A tavak életközösségei
6.2. A folyók életközösségei

7. MAGYARORSZÁG NÖVÉNY- ÉS ÁLLATFÖLDRAJZI SAJÁTOSSÁGAI
7.1. Magyarország növényföldrajzi területei
7.2. Magyarország állatvilága

Szendrey Ákos, az 1965-ben elhunyt kiváló etnográfus műve eredetileg kandidátusi értekezésnek készült,s mind ez ideig csak az Akadémia kézirattárában volt hozzáférhető. Pedig igazi kultúrtörténeti csemege ez a boszorkányokról szóló – eddig legteljesebb – „értekezés”, amelyet haszonnal és élvezettel forgathatnak a szakemberek és az érdeklődő olvasók egyaránt.
Hiszen ki ne lenne kíváncsi arra, milyen is a „magyar boszorkány”, amely még csak nem is hasonlít a mesék vasorrú bábájához? Ki ne olvasná szívesen, hogyan lehet megszerezni ezt a titokzatos „tudományt”, hogyan lehet felismerni a rontót, s milyen módokon történhet meg a „boszorkányutazás”? Kit nem „babonáz meg”, hogy megtudhatja, mely vidékeken kiket tartottak boszorkánynak, azok hogyan rontottak-kötöttek-varázsoltak, s hogy miért éppen sóval, fejszével, gatyamadzaggal lehet védekezni ellenük?
Könyvében Szendrey Ákos – a régi idők szórványos feljegyzései, a boszorkányperek jegyzőkönyvei és az újabban feltárt néprajzi adatok alapján – összegzi, elemzi és rendszerezi a bűbájosokhoz kapcsolódó sokrétű, színes hiedelemanyagot.

Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben! A Sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten. Te pedig, mennyei seregek Vezére, a Sátánt és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére. Ámen.

A Nobel-díjas Halldór Laxness (1902-1998) a XX. századi izlandi irodalom méltán világhírű képviselője. Kereszténység a Gleccser aljában című regénye (1968) jegyzőkönyvregény. Izland püspöke megbíz egy fiatal teológushallgatót, ugyan járna már utána egy-két dolognak a Gleccser aljában, vagyis a vajákos hely hírében álló nyugat-izlandi Snaefell-félszigeten. Vizsgálódjék egy kicsit, a kereszténységet miként tartják? Útra kel, s végül tovább marad a tervezettnél, mert egyre rejtélyesebb dolgok történnek, a szálak pedig szinte kibogozhatatlanul összekuszálódnak. Egész idő alatt jegyzetel, kifaggat boldog-boldogtalant, írja a jelentést a püspöknek...