Keresés

Gondolta volna, kedves Olvasó, hogy aki régen Zsákbamacskát vett, az valójában malacot szeretett volna vásárolni? Tudja, hogy míg nyelvünkben a szelíd, galamblelkű ember a légynek se tud ártani, az angolban ugyanezt úgy fejezik ki, hogy az illető nem tudná egy libának se mondani, hogy "búh"? Érdekli, miért nevezik az angolok fehér elefántnak a haszontalant, de drága ajándékot, vagy milyen anekdota fűződik a nyúlszáj kifejezéshez? Mindezekre választ kaphat ebből a rendkívül olvasmányos és szórakoztató könyvből, mely különböző népek állatneveket tartalmazó szóláskincsét hasonlítja össze, bemutatva a kifejezések művelődéstörténeti hátterét is.

"Az embert semmi nem jellemzi olyan jól, mint az a könyv, amely először ejti rabul a lelkét."

Vannak dolgok, amiket csak sötétben látunk igazán. És csak akkor, ha már kellőképpen fogékonyak vagyunk. Daniel Sempere tízéves, amikor antikvárius apja egy hajnalon elviszi egy titokzatos barcelonai könyvtárba, az Elfeledett Könyvek Temetőjébe. Ebben a Temetőben olyan művek nyugosznak, amelyek egy-egy könyvtár vagy könyvesbolt bezárásával elárvultak. Daniel a "beavatási szertartás" során örökbe fogad egy könyvet - Julián Carax A szél árnyéka című művét -, és azzal megpecsételődik a sorsa mind a kötetnek, mind a fiúnak.

Romantikus - újromantikus - regény elátkozott, megtagadott könyvekről, az egyetlen szerelemről, igaz barátságról, feneketlen gyűlöletről és véres bosszúról. Olyan fájdalmasan szép, olyan félelmetes és fordulatos, amilyen egy többgenerációs családtörténetbe oltott kísértet- és detektívhistória csak lehet.

A függelékben olvasható Tűzrózsa című novella Az Elfeledett Könyvek Temetője tetralógia eredetét beszéli el.
A tetralógia további részei: Angyali játszma, A mennyország fogságában, Lelkek labirintusa.

Carlos Ruiz Zafón (1964) világszerte elismert, díjakkal elhalmozott, rendkívül népszerű spanyol író. Műveit több mint ötven nyelvre lefordították.

Részlet a könyvből:
"Abban a küzdelemben, melyet a "formájában nemzeti, tartalmában szocialista" új irodalomért, művészetért folytatunk, erőnk egyik főforrása népi-nemzeti irodalmunk nagy hagyatéka. És bár a magyar lírai örökség jóval gazdagabb a prózainál, ez a tény csak még inkább arra ösztönözzön bennünket, hogy újból meg újból kezünkbe vegyük regényíróink, elbeszélőink írásait, keressük ki és adjuk át népünknek mindazt, ami emberségre, szabadságra, a nép, a haza iránti hűségre nevel.
Ahogy a magyar költészet ismerete nem merülhet ki a legnagyobbak: Petőfi, Ady, József Attila ismeretében, úgy a magyar szépprózai örökség feltárása sem állhat meg Jókai, Mikszáth, Móricz regényeinél.
Móra Ferenc népies elbeszélés mikszáthi hagyományainak folytatója. Tömörkény írásaiban több az erő, életteljesebb az ábrázolás, Tolnai Lajoséban több az erkölcsi bátorság, a realista társadalmi probléma. Móra jelentőségét elbeszélésének népies jellegében, előbeszéddel rokon elevenségében, ízes, szép nyelvében és népszeretet lírai hangjaiban kell megtalálnunk."

Ennek a könyvnek eredetileg csak egyetlen olvasója volt: Joszif V. Sztálin. Miután ő áttanulmányozta e dossziét, az több mint ötven évre elsüllyedt az orosz archívumokban. Alig hatvan évvel a második világháború befejezése után az orosz archívumokból szenzációs dokumentum került elő: A Hitler-dosszié, ami Otto Günsche és Heinz Linge személyes visszaemlékezéseit tartalmazza, melyeket 1948-49-ben szovjet fogságban, az NKVD felügyelete alatt vetettek papírra. A két férfi SS-tisztként hosszú éveket töltött Hitler közvetlen környezetében, nap mint nap tanúi voltak a történéseknek. Tömény, eseményekben gazdag leírásaik nem csupán Hitler politikájával és hadvezetésével kapcsolatban tartalmaznak számos, eddig ismeretlen részletet, de a Führer környezetének mindennapjait is kendőzetlen hitelességgel ábrázolják. A kötetet a közreadók bőséges, eredeti képanyaggal egészítették ki, a térképeken jól nyomon követhetők a keleti és a nyugati hadszíntér történései. Kétség nem fér hozzá, hogy A Hitler-dosszié egyike a Harmadik Birodalomra vonatkozó, legimpozánsabb történeti forrásmunkáknak.

Ha egy-egy költő előtt kitárul az irodalomtörténet kapuja, többnyire be is csapódik mögötte, azontúl az iskolai olvasókönyvek zsákmánya és poétikai példatárak vendége. Akinek szobrot állítunk, ezzel kiemeljük az élet üteméből; az emberek el-elsietnek a talapzat mellett, de kevesen tekintenek fel az érc-alakra. Arany János azon ritka nagyságok közé tartozik, akik haláluk után is itt maradtak az életben. Ez a valódi nagyság jegye, - ez a valódi halhatatlanság.
Ötven éve, hogy írói tolla megállott, de betűi egy félszázad alatt sem halványultak el. Mint Kelet sziklába vésett törvényei, századok viharai és napsütései közt állandón hirdetik kinyilatkoztatásaikat.
Arany János a maga korában merész újító volt; sok újítása alapja lett a további fejlődésnek, vagy ma is újság és nincs meghaladva. Példája és tanításai, mint ,a tenger lámpatornyai', sugárzó fényökkel mutatják az utat a küzdő csónakoknak.
Azelőtt a költők szemében az Alföldön ,Ceres koszorúja' lengett, Dunántúl lankáin ,bíbor thyrsus' piroslott, Lollik és Chloék karcsú alakjai suhantak a bokrok között; Petőfi és Arany költészetében az a nyelv zendült meg, mely a nép dalaiban és mindennapi beszédében él; leírásaikban, érzéseikben az az egyszerű igazság jelent meg, melyet a nép is megért és ösmer; ebben áll magyarságuk; - de mindent költőivé emelt tehetségök, ebben van nagyságuk. Nincs a világon nemzet, melynek legnagyobb költői a népnek is annyira érthetők volnának, mint ők; roppant kár, hogy máig sincsenek kellőképpen elterjesztve a nép körében.

A Duna tévés esszékre épülő Beavatás-sorozat IX. kötete Czakó Gábor lelki tapasztalatainak gyűjteménye: az imádságról, Jézusról, a Megváltó és az ember kapcsolatáról - végső fokon valódi sorsunkról. A beleéléssel készült elmélkedések fölfejtik az Evangélium parányi részleteibe rejtett számos üzenetét. Az egybeszerkesztett írások kisebb része megjelent Titkos könyv címmel, ám e kötet mára hozzáférhetetlenné vált.

"Ez a kis könyv azokhoz szól, akiktől nem idegen a Szentírás világa, azokhoz, akik szívesen néznek szembe a mindennapok kérdéseivel, amelyek bennünket bensőnkben érintenek. Vallomás is akar lenni ez az írás arról, mit mondott nekem a Szentírás egy-egy mondata, vannak kijelentések, amelyek újra és újra a fülünkbe csengenek, és az évek, évtizedek múlásával egyre többet jelentenek nekünk. Töprengések, tűnődések sorozata ez a kötet, nem tudományos fejtegetés. Adja Isten, hogy aki kezébe veszi, találjon békét és nyugalmat, és ezekből a szentírási igékből nyerjen erőt mindennapi életéhez."

Az anekdota egyes nevezetesebb személyekhez fűződő, valós, vagy költött, többnyire humoros, de mindig jellemző, olykor érzelmes hangulatú rövid történet. Az anekdota szó eredeti görög jelentése: „kiadatlan", tehát nyilvánosságra nem került, szájról-szájra terjedő elbeszélés. Mint a népmese, népdal, anekdota is bővül, színesedik minden elmondással, mert az elbeszélő beleszövi saját élményvilágát. Ezért szeretik hallgatni, mondani az anekdotát.
Az anekdota ritkán kerül feljegyzésre, de leírva is megtartja színességét, hatóerejét, hiszen ismert személyről szól - bizalmasan. Nem pletyka, hanem titkos eseményekről szól, hanem az átlagtól eltérő emberek nagyszerűségéről, emberi gyengeségéről, kedvességéről, esetlenségéről - egyszóval emberről, ugyanolyanról, ml vagyunk. Ha valaki szereti hallgatni és mondani az anekdotát, az nem pletykaéhes, nem „intimpista" - hanem szereti és becsüli az embereket. Történeteket-anekdotákat gyűjtöttem össze orvosprofesszorokról és ezúton nyújtom át őket. Zoltán János

Száz csodálatos épület, emlékmű, nagyszerű műszaki alkotás leírása és bemutatása színes képekkel.
Az emberi kultúra 10000 évének mesterművei földrészenként csoportosítva, időrendi sorrendbe szedve.
Az egyes helyszínek pontosabb megértését térképek segítik.
Külön fejezetek nyújtanak bepillantást az olyan izgalmas történelmi korszakokba, mint például az inka birodalom kora, vagy az ipari forradalom évszázada.

Voltaképpen mik a bolsevikok? 5
"Metropol-szálló" 14
Noé bárkája 25
Törvényt ülnek a bolsevikok felett 34
A kormányzói palotában 43
Az éjszaka árnyai 59
A szinház tetején 74
Messiási idők 85
A végső győzelem előtt 94
Az új fegyelem 105
Ryskov elvtárs és Izmailova elvtársnő 114
Kaviár és pezsgő 126
Szolgák 135
Hív a Kreml 149
Itt a biztos! 160
Porcellánfigurák 171
Misa, az ezermester, megint felülkerekedik 182
Az "alkotmányozó gyűlés" 191
Találkozás az apával 206
A nagy illúzió 219
Szökés 228
Üzött vad 238
Beszélgetés az éjszakában 250
Bosszúállás sok nemzedékért 261
Mardoszó kétségek 273
Kidől a sorból 285
Moszkva 291
Vászonéhség 299
Az apai szeretet kegyelme 309
A pusztában 315
Két fecske 325
Marek elvtárs birodalma 333
Pétervári hölgyek 348
A határon át 353

Egy főorvos „másodállásban”, zenei újságíróként került 1993-ban Salzburgba, ahol a nyári Ünnepi Játékok izgalmas reformidőszakába csöppent bele. Az azóta eltelt több mint 25 év alatt Salzburg a zenei világ csodált központja lett. A modern művészetek is megtalálták itt helyüket, és az évszázadok mestereinek, nem utolsósorban természetesen Mozartnak köszönhetően a zenekedvelők Mekkájává vált. Immár több mint negyedévszázados anyag gyűlt össze azokból a tudósításokból és riportokból, melyeket Dr. Székely György a nyári és pünkösdi fesztiválon, valamint a Mozart Héten készített. Egy orvos-zenész szemüvegén át követhetjük végig a salzburgi zenei rendezvényeken érvényesülő trendeket, újításokat. Bepillanthatunk az ünnepelt vagy éppen kevésbé sikeres, olykor akár botrányos, de mindenképpen figyelmet érdemlő produkciók kulisszatitkaiba, közelebbről ismerhetjük meg korunk legnagyobb előadóművészeit, rendezőit. A könyv egyúttal zenetörténeti kalandozás is. Változatos interjúkon, beszámolókon keresztül élhetjük át a 2020-ban 100. születésnapját ünneplő fesztivál eddigi megannyi különleges művészeti eseményét.