Keresés

Eliza pár napos csecsemôként, rejtélyes körülmények között kerül 1843. március tizenötödikén a Chilében élô jómódú brit testvérpár háza elé. Egy csapásra megváltozik a házban az élet, a húszesztendôs Rose Sommers a sors ajándékának tekinti a kis jövevényt, akit saját gyermekeként nevel fel. A kislány a szigorú brit erkölcs szerint élô Sommers-ház s az indián dajka, Fresia mámi legendákkal, babonákkal teli világából meríti egész életére meghatározó élményeit. Tizenhat esztendôs, amikor találkozik elsô szerelmével, Joaquín Andietával, aki fogadott bácsikája alkalmazottja a Brit Import és Export Társaságnál. 1849-et írunk, s Chilébe ekkor jut el a hír, hogy Kaliforniában aranyat találtak. A nehéz sorban élô Joaquín is elindul szerencsét próbálni; meghamisítja a társaság könyvelési tételeit, így fedezi az utazás költségeit. Szinte reménytelen, hogy Eliza valaha is Joaquín felesége lehet, ezért elhatározza, hogy utánaszökik. A kínai hajószakács, Tao Csien segítségével – akivel késôbb életre szóló barátságot köt –, férfiruhába öltözve, potyautasként feljut egy hajóra, s ezzel kezdetét veszi a nagy utazás, amely több szempontból is próbára teszi az ifjú lányt. Miközben magát hol kínai, hol chilei sihedernek kiadva Kalifornia végtelen tájait járja, ráérez a szabadság ízére és tulajdon erejére. Útja során sokféle emberi sorssal találkozik, számos kaland, megpróbáltatás vár rá, amíg hű barátja, Tao oldalán a szerelme után kutat, s e keresés során döbben rá igazán, hogy voltaképpen hol is az ô helye. A Kaliforniában élô chilei írónô – a nagy sikerű Kísértetház és Paula szerzôje – kalandokkal, fordulatokkal teli új regényében lenyűgözô portrét fest arról a világról, melyben az erôszak és a kapzsiság ellenére a legfôbb érték mégis az ember, a szeretet és a barátság.

Első hallásra hihetetlen állítás! Holger Kersten végiglátogatta Izrael összes történelmi színhelyét, járt a Közel-Keleten, Afganisztánban és Indiában, mindazon helyeken, ahol Jézus feltételezhetően élt. Elmélete igazolására meglepően sok bizonyítékot gyűjtött össze és ad közre izgalmas beszámolójában.

A Nyelvművelő kéziszótár az igényes nyelvhasználatra törekvők nélkülözhetetlen kézikönyve. A szótár 5000 szócikke népszerűen közli azokat a nyelvhelyességi, helyesírási, nyelvtani, stilisztikai stb. tudnivalókat, amelyekre a művelt embernek önmaga szó- és írásbeli kifejezéséhez szüksége lehet. E kötetet nemcsak a nyelvművelés hagyományos kedvelői forgathatják haszonnal, hanem az anyanyelvvel hivatásszerűen foglalkozó szakemberek (magyartanárok, kiadói és lapszerkesztők, fordítók, tolmácsok stb.) is. A szerkesztők és a kiadó abban a reményben bocsátják útjára ezt az ismeretterjesztő munkát, hogy az el fog jutni az ifjabb nemzedékhez is, amelynek különösen nagy szüksége van arra, hogy a nyelvhasználati szokásokkal, szabályokkal, tudnivalókkal alaposan megismerkedjék. A Nyelvművelő kéziszótár a mai nyelvhasználati szokásokat, a legújabb nyelvi jelenségeket is feltérképező munka. A kisebb-nagyobb szócikkek tömören, de árnyaltan igazítják el az olvasót a magyar nyelv használatának minden lényegesebb kérdésében s ezáltal segítenek eloszlatni a napjainkban is bőven tenyésző nyelvhelyességi babonákat. A szerzőknek és a szerkesztőknek az volt a szándékuk, hogy egy olyan gyakorlati célú kézikönyvet adjanak az érdeklődők kezébe, amelytől azok nemcsak fogalmazás közben kérhetnek tanácsot, hanem amelyet szükség esetén szellemi fegyverként szegezhetnek szembe mind a türelmetlen "nyelvtisztítókkal", mind a nyelvművelés létjogosultságát kétségbe vonó szkeptikusokkal. A Nyelvművelő kéziszótár az ezredforduló korának korszerű nyelvhelyességi és nyelvhasználati lexikona, amely betűrendben tárgyalja a leggyakrabban felvetődő kérdéseket a következő tárgykörökben: - új szavak és szójelentések (magyarok és idegenek); - idegen elemek befogadása, a szómagyarítás lehetőségei; - nyelvtani kifejezőeszközök, szövegalkotási technikák; - nyelvi illemtan (köszönés, megszólítás, tegezés-magázás stb.). Hogyan tükröződnek a nyelvhasználatban a rendszerváltás korszakának és az azt követő másfél évtizednek a gazdasági, politikai, életmódbeli stb. változásai? Hogyan bánjunk anyanyelvünkkel, hogy az segítségünkre legyen ebben a megváltozott és napról napra változó világban? Ebben nyújt tájékoztatást és kézzelfogható segítséget az érdeklődő olvasónak a Nyelvművelő kéziszótár.

Az ősi asztrológia arról, hogy mi van a függöny mögött.

Minden gyermek már önmagában is csoda és nincs annál inspirálóbb, mint amikor velük történnek rendkívüli dolgok. Az elbeszélések hitről, kitartásról és újrakezdésről számolnak be, egy nem evilági hatalom létezését, valamint az isteni kegyelem életünkre gyakorolt hatását illusztrálják.

Könyvünk Budapest zsinagógáit mutatja be. Földi házakat, melyeket a pusztító XX. század Budapesten inkább megkímélt, mint Európában másutt.
A helyekhez, a hely szelleméhez hozzátartozik a néhai gyülekezet története, az, hogy az építés, átalakítás vagy bővítés pillanataiban honnan jöttek, merre tartottak. Ezért elengedhetetlen felvillantani a házén túl a városrész történetét is.

Kitartó gyűjtőmunka, szüntelen érdeklődés és ambíció eredményeként született meg ez a gyűjtemény. A Csíkszeredában élő nyugdíjas Duka János az anyag jó részét tanfelügyelőként gyűjtötte össze a Székelyföldön, miközben sorra látogatta a vidéki iskolákat, s feljegyzett minden tréfát, adományt, falucsúfolót, melyet a székelyekről hallott.
"Mindig szerettem a vidám, tréfás emberek társaságát - vallja Duka János-, és szívesen vettem részt ezek szellemfrissítő szórakozásaiban. Vonzódtam azokhoz, akik az élet ezerféle nehézségei ellenére is vidámak maradtak, megőrízték lelki egyensúlyukat, tréfás kedvükkel felderítették környezetüket. Nagyon sok vidám története, szellemes mondást hallottam, melyek megragadták érdeklődésemet. Ezeket nemcsak szívesen meghallgattam, hanem alkalomadtán tovább is mondtam."
Duka János gyűjteménye tehát nem hagyományos értelemben vett folklóralkotásokat tartalmaz, elsősorban nem a szakemberekhez, hanem az olvasók szélesebb tömegeihez szól. Hiányt pótol a romániai magyar művelődési életben, amennyiben egy néprajzi vidék humorából nyújt ízelítőt, jobbára Csík és Udvarhely népének tréfás kedvét jellemezve.

A kiadó az 1981-ben megjelent Hadműveleti művészet című tanulmánygyűjtemény folytatásaként, közreadja a hadművészet másik alkotóeleme, a harcászat alapvető kérdéseiről készült tanulmányokat. E kötet írásai a hazai és baráti hadseregek katonai folyóirataiból kerültek ki, nagy részük a hadtudomány elfogadott és alkalmazott elvei mellett - kimondva vagy kimondatlanul - tükrözi az elmúlt évek helyi háborúinak tapasztalatait is. A könyv kiadásával kettős célt kívánunk elérni. Olyan gyűjteményes kötetet óhajtunk az olvasó kezébe adni, amely olvasmányossága mellett mint kézikönyv szolgálja a parancsnokok, a tisztek napi gyakorlati munkáját, kiképző tevékenységük elméleti megalapozását. Ugyanakkor tanúsítani akarjuk, hogy a hazai és a baráti katonai folyóiratokban megjelent írások jó része időtálló, előremutatóan tükrözik a hadtudomány új vonásait, így válogatásukkal, és közreadásukkal egy-egy választott témáról átfogó kép adható. Szeretnénk, ha a kötet olvasása segítséget nyújtana az olvasóknak a harcászat és a harc elvi és gyakorlati kérdéseinek jobb és mélyebb megismeréséhez. Mindezek előrebocsátásával ajánljuk a jelen kiadványt olvasóink figyelmébe, melynek anyagát a Honvédelem, a Honvédségi Szemle, az Akadémiai Közlemények, az Armejszki Pregled (bolgár), a Mysl Wojskowa, a Przegled Wojek Ladowych (lengyel), a Militarwesen (NDK), a Vojennaja Miszl, a Vojennüj Vesztnyik (szovjet) folyóiratokból válogattuk, valamint a Szovjet Katonai Enciklopédia és a Harcászat című, Szovjetunióban kiadott könyv felhasználásával állítottuk össze. A külföldi folyóiratokból átvett cikkfordítások többsége hazai kiadványainkban is megjelent.