Keresés

Az éjszakai harcot a második világháború előtti időben rendkívül nehéz és kockázatos vállalkozásnak tartották, harci értékét, jelentőségét nem tekintették számottevőnek. Az első világháború éveiben több ízben sor került éjszakai harc megvívására, eredményei nem voltak jelentősek. A hadvezetés ugyanis még nem rendelkezett olyan technikai eszközökkel, amelyek lehetővé tették volna a korlátozott látási viszonyok előnyeinek kihasználását. Ez a helyzet a harmincas évek technikai fejlődése következtében radikálisan megváltozott. Ennek eredményeként a második világháború éveiben már valamennyi hadszíntéren sikeresen folytak éjszakai harcok.
A nagy honvédő háború tapasztalatai bizonyítják, hogy a harcot éjjel-nappal folytatni kell. A támadó hadműveletek, különösen a háború második időszakában a megszakítás nélküli harctevékenységeket nemcsak lehetővé tették, hanem meg is követelték. Az éjszakát a csapatok mozgatásán, a csapásmérő csoportosítások létrehozásán kívül, adott esetben támadás megkezdésére is felhasználták. A támadó csapatok sok esetben tovább fejlesztették a nappal elért sikereket, üldözték az ellenséget és kialakították a rejtett manővernek, az ellenség bekerítésének és megsemmisítésének feltételeit. A nappal és éjszaka megszakítás nélkül vívott harcot többek között az a törekvés hozta létre, hogy a támadók a védő ellenséget megfosszák annak lehetőségétől, hogy a védelme mélységében újabb, szervezett ellenállást készítsen elő, megelőzzék abban, hogy a mélységből előrevont tartalékaival, illetve az arcvonalból kivont erőivel kedvező terepszakaszokat szálljon meg.
A szocialista hadtudomány, felhasználva a nagy honvédő háború gazdag tapasztalatait és a fegyveres küzdelem háború utáni fejlődésének irányait, nagy jelentőséget tulajdonit a csapatok éjszakai tevékenységének. Az új harceszközök, a tömegpusztító fegyverek, a harckocsik, a páncélozott harcjárművek alkalmazása, valamint a csapatoknak rádiólokációs és éjjellátó eszközökkel történő felszerelése az aktív éjszakai tevékenységek lehetőségét jelentősen megnövelte. 

Rip Van Winkle visszatér szülővárosába, és mindent máshogy talál - Nathan Zuckerman újra New Yorkba érkezik, tizenegy év elteltével. New England-i hegyén, magányosan, Zuckerman nem volt semmi más, csak író: se hang, se média, se terrorista fenyegetés, se nő, se hír, se más feladat, mint az írás és az öregkor elviselése.

Mintha a halálból tért volna vissza, úgy jár az utcákon, és gondosan őrzött magánya három váratlan kapcsolat következtében széthullik. Az első kapcsolat egy fiatal házaspár, amellyel hirtelen ötlettől vezérelve lakást akar cserélni. Ők elmenekülnének az ikertornyok lerombolása utáni Manhattanből, Zuckerman pedig visszatérne a városba. De a találkozás első percétől kezdve Zuckerman leginkább a magányát szeretné felcserélni a fiatal feleség, Jamie erotikus vonzására, amely visszacsábítja mindenhez, amit, azt hitte, maga mögött hagyott már: az intimitáshoz, a szív és a test pezsdítő összjátékához.

A második kapcsolat Zuckerman ifjúságából bukkan fel: Amy Bellette első irodalmi példaképének, E. I. Lonoffnak volt a múzsája és társa. A hajdan ellenállhatatlan Amy ma betegség gyötörte vénasszony, de rendületlenül őrzi a nagy puritán író emlékét, aki rávezette Nathant az írói hivatás magányos útjára. A harmadik kapcsolat Lonoff önjelölt életrajzírója, egy fiatal irodalmi véreb, aki bármit hazudna, bármit megtenne, hogy kiderítse Lonoff "nagy titkát". Zuckerman, noha nem akart többé belemerülni a viharos emberi érzelmekbe, egyszeriben rákényszerül, hogy szerelem, bánat, vágy és harag szívszorító lehetőségeinek belső drámáját játssza el.
 

A ​száz esztendővel ezelőtti szórakozási szokások, az ital, a kártya, a nők és az elfüstölt milliók világának, ám mindenekelőtt a pécsi vendéglátás neves emlék­helyeinek gyűjteményes összeállítása ez a könyv. Megismerhetjük belőle a szál­lodákat és fogadókat, a vendéglőket és kiskocsmákat, előbbieket a Magyar Ko­ronától a Hétfejedelemig, utóbbiakat a Fekete Sastól a Fehér Hollóig. Megtud­hatjuk, hogy milyen volt a korabeli Nemzeti, a Nádor, az Arany Hajó, a Pannonia, a Vadászkürt, a Vadember és a Mátyás Király fogadó illetve szálloda, hol és hogyan működtek a leglátogatottabb sörözők, kiskocsmák. Részletesen bemu­tatja a szerző a kávéházakat és a kávéházi életet, a legendás Ribaytól az Ottho­nig, a Bedőtől a Royalig. Nem kerüli el a figyelmét a Pécsi Nemzeti Kaszinó, a Polgári Kaszinó és a Vigadó bemutatása sem. „Édes óráknak” is részesei lehe­tünk a leghíresebb cukrászdákban, a Caflishban, Oroszy Sándor, Benczenleitner Sándor, Gindl Dezső, Murányi József és Vasicsek János remekeit kóstolgatva. Végezetül ellátogathatunk az Ostende mulató piros lámpás házába is. Igazán nem rossz programösszeállítás…

"Az ember ősi ösztönei", több évtizedes munka eredményeként, először 1943-ban jelent meg először. Rossz időkben: talán ez is hozzájárult "elfelejtődéséhez". De azóta sem avult el, és érvényesek reá a szerzőtől is gyakran idézett Thomas Mann-sorok: "Olyan emberséggel indítja meg lelkünket, amely fáj, annyira igaz".

Ez a könyv az istenkeresés és Isten megtalálásának a regénye. A külső keret: Cassius Longinus római százados páratlan írásművészettel megjelenített élettörténete, mely Tiberius császár fülledt levegőjű, politikai intrikákkal át- meg átszőtt Rómájától a Messiás-várás lázában élő Júdeáig ível, hogy ott Krisztusba torkolljon, új irányt kapjon, és a megtalált Isten megvallásában teljesedjék ki.
Mert az ifjú Cassius Longinus is hiába keresi az élet teljességét, a boldogságot, a fényes katonai pályafutásban, a szerelemben vagy éppen a jogosnak vélt bosszúban. Boldogság helyett csalódásokban és kudarcokban van része, s bár a legrosszabból - az apja megmentéséért önként vállalt rabszolgaságból - a szó szoros értelmében kiverekszi magát, szíve kiég, lelke elfásul, kiábrándul és reménytelen emberré válik.
Mivel az élet teljessége: Isten. Nem azok az istenek, akik - a Longinusszal társalgó Seneca szerint - olyanok, mint a mértani feladatok megoldásához húzott segédvonalak: a továbbjutáshoz szükség van rájuk, létük feltételezésére, de a megoldásnak nem részei, mert nem léteznek. Hanem az az Isten, Aki Van, és aki úgy szerette a világot, és benne Cassius Longinust, hogy egyszülött Fiát adta érette.
Longinus századosnak megadatott, hogy sok hányattatás után találkoznék Jeruzsálemben Jézussal. Szerelmét Naomit, Jézus menti meg a megkövezéstől: ő az a házasságtörő asszony, aki felett elhangzanak Jézus felejthetetlen szavai: Az vesse rá az első követ, aki bűntelen közületek (Jn 8, 7). De Naomi Jézus nyomába szegődik, kerüli Longinust, aki ezért a Názáretit okolja, és gyűlöletre lobban iránta.
Közben beteljesedik Jézus sorsa is. A nagyhét - történelmileg hitelesen, az evangéliumi leírásokhoz hűen ábrázolt - drámájában Longinus is szerepet kap. Ő vezeti a Golgotára azokat a katonákat, akiknek össze kell törniük a három elítélt lábszárcsontjait, hogy siettessék halálukat. De Jézus már halott. Longinusé a történelmi tett, hogy lándzsát szúrva Jézus szívébe, bizonyítsa halálát és későbbi feltámadásának valódiságát.
És ez a lándzsadöfés elindít valamit Longinus lelkében.
Szombat este a lelkifurdalás a Golgotára hajtja Longinust. A sírtól nem messze letelepszik, s addig birkózik a lelkében ágaskodó kérdőjelekkel, míg elnyomja az álom. Hajnalban földrengésre és izzó fénytengerre ébred: Krisztus feltámadt! A sír őrsége eszét vesztve menekül. Longinus lelkében pedig új világosság gyúl. Számára ugyanaz a hajnali élmény, mint pár órával később Szent János számára az üres sír és a hátrahagyott gyolcsok. "Látta és hitt" (Jn 20, 8).
Longinus elbocsátását kéri Pilátustól, aki még mindig nem ért semmit. Szent Péter pünkösdi beszéde után megkeresztelkedik és csatlakozik a jeruzsálemi közösséghez. A Lélek tüzében megtisztulva találkozik újra Naomival.
"Hasonló a mennyek országa a szántóföldben elrejtett kincshez. Amikor az ember megtalálta, újra elrejtette, aztán boldogan elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette a szántóföldet" (Mt 13, 44)

NEWMANT OLVASVA:
A hitben való megerősödést szolgáló
– egyszerű szavak,
– meggyőző érvek,
– kézenfekvő igazságok,
– magától értetődő
bölcsességek.
Szavain átsugárzik a hitelesség ereje, mert minden mondata a lélek mélyén átélt meggyőződését fejezi ki. Milyen egyszerű a hit és minden igazsága, ha Newman beszél róla. „Csak” kegyelem kell még hozzá.

Mark Winegardner műve a hiányzó évek krónikáját adja hozzá minden idők leghíresebb bűnügyi családregényéhez.
Michael Corleone éppen véres győzelmet aratott a New York-i gengsztercsaládok között dúló háborúban. Most szeretné megszilárdítani hatalmát megmenteni házasságát s törvényes vállalkozásokra alapozni családja jövőjét. Ehhez szembe kell szállnia minden eddiginél veszélyesebb ellenfelével, Nick Geracival, aki joghallgatóként csapott fel Corleonéék gorillájának és semmivel sem kevésbé ravasz és kérlelhetetlen mint Michael. Kettejük 1955-től 1962-ig zajló hidegháborúja óriási hatást gyakorol Amerika legbefolyásosabb bűnözőire és a szeretteikre.

A Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola kiadványa - Ismertető: 1879. december 1-én indult meg a tanítás főiskolánk jogelőd intézményében, a budapesti közép-ipartanodában. A BDGMF Vezetősége, intézményünk fennállásának 100. évfordulója alkalmából adja ki ezt a jubileumi évkönyvet. Összefoglaló történeti áttekintést adunk intézményünk fejlődéséről és bemutatjuk a 10 éve működő főiskola szervezeti életének oktató-nevelő és tudományos-kutató munkájának főbb vonásait.

A keresztapa a maffia világában játszódik, középpontjában a legtekintélyesebb családdal, a Corleonékkal és vezetőjükkel, a Donnal, aki egyetlen szemvillanásával dönt sorsokról, rendelkezik életről és halálról. A cselekmény közvetlenül a második világháború után kezdődik Amerikában, a kábítószer elterjedésének virágkorában. Az egymással rivalizáló családok között fellángol a harc, s eközben tanúi lehetünk annak a hihetetlen összetartó erejének, a gyilkos módszereknek, amelyek a rettegett maffia gépezetét működtetik. A Corleone família idősebb és ifjabb nemzedékeinek, barátainak, ellenségeinek sorsát, életét - és természetesen halálát, hiszen a szereplők legfontosabb jellemvonása az, hogy tetteiket az Amerikában is virágzó Maffia parancsai határozzák meg, amelyek között a legfontosabb a szinte közhelynek számító, ám a szervezet tagjai által mindig halálosan komolyan vett vendetta, vagyis a vérbosszú.

77 színes térkép segítségével külön fejezetek mutatják be a Szentírásban szereplő tájak, országok, birodalmak történelmét, földrajzát, bibliai eseményekhez fűződő viszonyát, valamint Jeruzsálem történetét.